A BBC botránya egyre nagyobb teret hódít, és úgy tűnik, hogy a csatornánál nem csupán Trumpék kifakadása okoz fejtörést. Más, rejtettebb problémák is felszínre kerülhetnek, amelyek tovább árnyalják a helyzetet.

Lisa Nandy brit kulturális miniszter úgy véli, hogy a BBC vezetősége komoly és alapos vizsgálatot fog lefolytatni. A brit közszolgálati médiumot azzal vádolják, hogy rendszerszintű elfogultság jellemzi, különösen amiatt, hogy tavaly októberben félreérthetően szerkesztették meg Donald Trump amerikai elnök beszédét a Capitolium ostroma előtt. Nandy rámutat, hogy a tévécsatornánál nem csupán ez az egy eset okoz problémát, hanem más rendszerszintű nehézségekkel is szembe kell nézniük.

A BBC irányítása komoly figyelmet fordít a rendszerszintű elfogultság vádjainak kezelésére - nyilatkozta Lisa Nandy brit kulturális miniszter a tévécsatorna egy vasárnapi adásában.

Nandy elmondta, nagyon komoly vád merült fel a brit közmédiával szemben, amelyek közül a legsúlyosabb, hogy a BBC-nél rendszerszintű az elfogultság. Hozzátette, teljesen biztos benne, hogy a BBC elnöke, Samir Shah és vezérigazgatója, Tim Davie komolyan veszi a vádakat.

Shah hétfőn válaszolni fog a brit parlament kultúráért, médiáért és sportért felelős bizottságának, miután botrányt kavart a BBC "Trump: egy második esély?" című dokumentumfilmje. A filmben Donald Trump amerikai elnök 2021. január 6-án a Capitolium ostroma előtt elmondott beszédét félrevezetően szerkesztették meg.

A beszédből kiemelt két mondat között valójában 50 percnyi idő telt el, ami Trumpék véleménye szerint rendkívül félrevezető. A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt, egyenesen álhírnek minősítette azt az állítást, hogy a dokumentumfilm készítői szándékosan, tisztességtelen módon és válogatottan szerkesztették Trump beszédét.

Ugyanúgy teljesen megtévesztőnek nevezte a vágást a BBC egy kiszivárgott belső dokumentumában Michael Prescott, a BBC szerkesztési irányelvekkel és normákkal foglalkozó bizottságának korábbi tanácsadója, aki emellett rendszerszintű problémákról is beszélt például a gázai háború kapcsán.

A botrány következtében vasárnap Lisa Nandy, a brit kulturális miniszter, kifejtette, hogy két fő aggálya merült fel a BBC-vel kapcsolatban. Az egyik legfontosabb problémája a tudósítások során alkalmazott "inkonzisztens" nyelvhasználat volt.

A BBC-nél általában az történik, hogy a szerkesztői normákkal, a szerkesztői irányelvekkel, a tudósításokban használt nyelvezettel kapcsolatos döntések teljesen következetlenek. Nem mindig felel meg a legmagasabb színvonalnak, nem mindig átgondolt, és gyakran az egyes újságírókra vagy hírolvasókra van bízva a döntéshozatal

- véli Nandy, aki hozzátette, ezt hosszasan megvitatta már a főigazgatóval és az elnökkel, és elvárja, hogy ezt komolyan kezeljék. A másik aggálya a brit közmédiával, hogy egyre gyakrabban keverednek a hírek és a tények, gyakran összemosódnak a véleményekkel, ami miatt az emberek egyre kevésbé bíznak abban, amit látnak.

Ahogy már említettük, a BBC Panorama című műsorában tavaly októberben bemutatott dokumentumfilm során Donald Trump beszédét félreérthetően szerkesztették meg. Ennek következtében nem csupán brit, hanem amerikai politikai szereplők is éles kritikát fogalmaztak meg az ügy kapcsán.

A Capitolium ostroma előtti beszédében Trump azt hangsúlyozta: "Elindulunk a Capitoliumhoz, és ünnepelni fogjuk bátor szenátorainkat, valamint kongresszusi képviselőinket és képviselőnőinket." Érdekesség, hogy a tavalyi elnökválasztás előtt egy héttel sugárzott műsorban ezt a megjegyzést egy másik kijelentésével vágták össze, amely körülbelül 50 perccel később hangzott el, amikor már arról beszélt, hogy "ott leszek veletek, és harcolni fogunk. Pokolian harcolni fogunk."

A "pokolian harcolni" kifejezés egyébként egy olyan részletből ered, ahol Trump a 2020-as amerikai elnökválasztás "korrupt" voltáról értekezett. Beszédében figyelemre méltó módon összesen húsz alkalommal hivatkozott a harcra vagy a harcolni cselekvésére.