Koskovics Zoltán a 48. percben: Magyarország mára a nemzetközi politikai színtér egyik meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát.

A külpolitikai diplomácia terén Magyarország jelentős ázsiót élvez, amely messze túlszárnyalja az ország fizikai méreteit. Ezt az elmúlt másfél évtized fáradhatatlan munkájának tulajdonította az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője, aki csütörtökön az M1 aktuális csatorna 48 perc című hírháttérműsorában fejtette ki véleményét. A műsor során Nagy Attila Tibor politikai elemzővel közösen elemezték a helyzetet. A program második részében G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója, valamint Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője a 2026-os választások esélyeivel foglalkoztak.

Koskovics Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, személyesen hívta meg Orbán Viktor miniszterelnököt az Egyiptomban zajló eseményre, amely a gázai konfliktus lezárásához kapcsolódik. E szándék már önmagában is tükrözi Trump nagyrabecsülését Orbán iránt. Ráadásul a beszédében különösen kiemelte a magyar miniszterelnök munkáját, és kifejezte támogatását is - tette hozzá Koskovics.

A beszélgetés másik résztvevője, Nagy Attila Tibor politikai elemző hangsúlyozta, hogy a békefolyamat szempontjából Magyarország nem tekinthető meghatározó szereplőnek. Ennek ellenére a magyar diplomácia számára kiemelkedő jelentőségű és tiszteletreméltó esemény a meghívás ténye, amely a sikeres külpolitikai tevékenység eredményeként valósult meg.

a meglepettségtől nem is igen érkezett kommentár a részükről - vélekedett.

A kérdésre, hogy milyen előnyöket hozhat Magyarország számára a diplomáciai sikerek, Nagy Attila Tibor kifejtette: jelenleg még nem világos, hogy Donald Trump dicsérő megjegyzései milyen következményekkel járnak. Véleménye szerint az amerikai elnök elvárhatja, hogy a magyar fél haditechnikai beszerzésekkel reagáljon a pozitív visszajelzésekre.

Koskovics Zoltán szerint a brüsszeli elit próbálta elszigetelni Orbán Viktort, de ez nem sikerült, s mivel a Trump-adminisztráció számára a brüsszeli elit politikai rivális, így Magyarország természetes szövetséges. A két ország kapcsolata mindkét országot erősítheti, de gyengítheti a brüsszeli elitet - emelte ki. A szakértő rámutatott: az, hogy jó kapcsolatokat épített ki a magyar kormány az amerikai kormánnyal és az amerikai jobboldallal, megtérülni látszik, s kézzelfogható eredményekkel is járhat hamarosan.

Koskovics Zoltán hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin rendezésére Kína lehet a legmegbízhatóbb közvetítő. Ezen kívül Orbán Viktor képes párbeszédet folytatni az orosz, kínai és amerikai vezetőkkel, ami lehetőséget teremt arra, hogy közvetítő szerepet vállaljon a felek között.

A műsor második részében G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója, valamint Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője osztotta meg gondolatait a legfrissebb, egymásnak ellentmondó közvélemény-kutatási eredményekről.

G. Fodor Gábor elmondta: az ő mérésük szerint a politikailag aktívak körében és a teljes népességben is fej-fej melletti versenyben vezet a Fidesz. A műsorban bemutatott diagram szerint 44 százalékkal vezet a Fidesz, míg 41 százalékos a Tisza Párt támogatottsága, a Mi Hazánk Mozgalom 7, a Kétfarkú Kutyapárt 5, míg a Demokratikus Koalíció 3 százalékos támogatottságú.

Róna Dániel a legfrissebb felmérések eredményeit elemezve kiemelte, hogy október elején végzett méréseik alapján a Tisza Párt 7 százalékpontos előnnyel vezeti a teljes népesség körében, míg a pártot választani szándékozók között ez az előny már 10 százalékra nőtt a Fideszhez képest. A politológus hangsúlyozta, hogy az időközi választások tapasztalatai azt mutatják, sokan elégedetlenek a jelenlegi kormányzattal. Ezen kívül a fogyasztói bizalmi indexek is árulkodnak az emberek gazdasági helyzetéről. "Ha megkérdeznék, miért népszerűtlen a Fidesz, akkor biztosan a gazdasági tényezőket emelnék ki először" – fogalmazott Róna Dániel.

G. Fodor Gábor a Tisza Párt népszerűségét korlátozó ügyek közé sorolta Magyar Péter mentelmi ügyét, a szivárogtatási kérdést, az adóval kapcsolatos bizonytalanságokat, amelyeket az elmúlt egy-két hónap terméseinek nevezett. Szerinte a Tisza nem "egy lendületben lévő politikai erő, aki tudja, hogy mit akar mondani, és tematizálja a napirendet".

Róna Dániel szerint a Tisza Párt népszerűségét az magyarázza, hogy e párt tűnik Orbán Viktor legnagyobb kihívójának. Sok "antiorbánista ellenzéki szavazó a Tiszát látja a remény szimbólumának, amely által megszabadulhat Orbántól" - fogalmazott. Kiemelte, hogy az országban egyfajta "protesthangulat" uralkodik, amelyet a Tisza ügyesen ki tud használni. A 21 Kutatóközpont vezetője az időközi választásokról elmondta, hogy a Fidesz ott népszerűtlen, ahol egy jelölt áll versenybe valamilyen összefogás keretében; viszont ha sok jelölt van, akkor a Tisza nagyobb eséllyel nyerhet.

G. Fodor Gábor hangsúlyozta, hogy a választások előtti hat hónappal a kutatások megkezdésére került sor. Véleménye szerint a két kutatóintézet által prezentált eredmények közötti eltérés nem indokolható módszertani eltérésekkel vagy bizonytalansági tényezőkkel. Kiemelte, hogy a mindennapi élet tapasztalatai alapján a 21 Kutatóközpont által közölt adatok nem tűnnek megbízhatónak.

Róna Dániel végül úgy összegezett: azért jók a közvélemény-kutatások, mert ezekbe egyenlő esélye van bekerülni minden magyar állampolgárnak.