Egy új európai béketerv készül, amely célja az ukrajnai konfliktus végleges rendezése.

Donald Trump amerikai elnök fontolgatta, hogy elfogadja Oroszország területi követeléseit az ukrajnai háború lezárása érdekében. Ez megnyomta a vészcsengőt Kijevben és európai partnereinél, ezért elhatározták: saját béketervet készítenek, hogy az Egyesült Államokat mindenképp a saját ügyük mellett tartsák.

Kedden az európai országok nemzetbiztonsági tanácsadói összeültek, hogy megvitassák egy ukrajnai béketerv részleteit, ezzel előkészítve az Ukrajnát támogató nemzetek szövetségének, a Tettrekészek Koalíciójának pénteki londoni ülését. A tervek szerint egy új béketanács is megalakulna, amelynek vezetését Donald Trump vállalná. Ez a tanács a Trump által bemutatott közel-keleti béketervben szereplő "béketanács" mintájára jönne létre – tájékoztatták az uniós tisztviselők a Financial Times-t.

A brit sajtó értesülései szerint Ukrajna és európai szövetségesei határozottan ragaszkodnak ahhoz, hogy a háború befejezéséről folytatott tárgyalások során a jelenlegi frontvonalakat vegyék alapul. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és Olaszország vezetői kedden egy közös nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy Kijev nem kész több területet átadni Moszkvának, és kijelentették, hogy „a jelenlegi érintkezési vonalnak kell képeznie a tárgyalások kiindulópontját.” A nyilatkozatot Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is megerősítette.

Zelenszkij szerdán megerősítette, hogy Trump javaslata, amely szerint Ukrajna és Oroszország a meglévő frontvonalaknál zárja le a harcokat, ígéretes kompromisszumnak tűnik.

A frontvonal jelenleg több mint 1300 kilométer hosszan terül el Ukrajna területén, érintve Harkiv, Luhanszk, Donyeck, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja és Herszon régiókat. Az orosz haderő folyamatosan előrehalad a Donbász térségében, ahol Donyeck megye területének 78%-át, míg Luhanszk megyében 99%-ot ellenőriznek. Ezzel szemben a Harkivi és Dnyipropetrovszki területeken csupán kisebb területeket tartanak birtokukban.

2022 szeptemberében Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy Donbássz mellett Zaporizzsja és Herszon is Oroszország részévé válik, ezt pedig az orosz alkotmányba is belefoglalta. Érdekes módon azonban ezeknek a területeknek csupán 73 százalékát sikerült ellenőrzése alatt tartania. Ukrajna, valamint a nemzetközi közösség egésze nem ismeri el ezeket az elcsatolt régiókat Oroszország területének.

Egybehangzó nyugati sajtóbeszámolók szerint ugyanakkor a múlt héten egy feszült találkozón Trump arra ösztönözte Zelenszkijt, hogy adja fel az egész Donbászt, ami a jelenlegi orosz követelés.

Később az amerikai elnök viszont azt javasolta, hogy a felek a jelenlegi frontvonalak állapotának megőrzésével fejezzék be a harcokat.

"Ne változtassanak rajta, ahogy most áll a helyzet. Jelenleg így van felosztva. Úgy gondolom, hogy a terület 78 százalékát már Oroszország megszerezte. Maradjon ez így" - nyilatkozta Trump vasárnap az újságíróknak az Air Force One fedélzetén, utalva Donyeckre. "Később még lehet tárgyalni, de én azt mondtam: álljanak meg a frontvonalnál, térjenek haza, hagyják abba a harcot, és szüntessék be az öldöklést."

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden ugyanakkor elutasította Trump azonnali tűzszünetre vonatkozó javaslatát, mondván, az ellentmond annak a megállapodásnak, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel augusztusban, Alaszkában tartott találkozójukon értek el.

Úgy tűnik, hogy az orosz fél kitart az Alaszkában kidolgozott elképzelések mellett. A kiszivárgott információk arra utalnak, hogy a Nyugat hajlandó lenne elismerni négy megye Oroszországhoz való csatolását. Ennek keretében az ukrán hadsereg kivonulna a Donbászból, míg más területeken tűzszünet lépne életbe. Ezt követően az ukránok átadnák Herszon és Zaporizzsja megyék még ellenőrzésük alatt álló részeit az orosz félnek, cserébe pedig az orosz csapatok visszavonulnának a Harkiv, Szumi és Dnyipro régiókból.

Az amerikai elnök a múlt héten bejelentette, hogy Budapestre tervezett egy csúcstalálkozót Putyin részvételével, azonban a Fehér Ház tegnap megerősítette, hogy a találkozóra a közeljövőben nem kerül sor. A döntés hátterében Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfői telefonos egyeztetése áll Lavrovval.

Washington azért visszakozott, mert orosz tisztviselők egyértelművé tették: nincs szándékukban megállapodást kötni az ukrajnai háború lezárásáról - számol be róla a The New York Times.

A bejelentés éles ellentétben állt azzal a bizakodó vízióval, amelyet Trump csupán öt nappal ezelőtt vázolt fel, miután telefonon egyeztetett Putyinnal. Akkor arról beszélt, hogy a háború lezárásának érdekében "meglehetősen gyors" személyes találkozót tervez Budapest szívében.

"Nem akarok egy értelmetlen találkozót" - mondta Trump kedden, amikor arról kérdezték, miért halasztották el a megbeszélést. "Nem akarok időt vesztegetni, majd meglátjuk, mi történik."

Visszatérve az európai kezdeményezésre, a célja Ukrajna további ellenállásának támogatása Oroszországgal szemben, akár az Egyesült Államok részvétele nélkül is. Ukrajna és a Tettrekészek olyan lépéseken dolgoznak, amelyek révén az ország hozzáférhet a külföldön befagyasztott orosz állami vagyontárgyak teljes összegéhez.

Az uniós vezetők csütörtökön Brüsszelben várhatóan zöld lámpát adnak annak a javaslatnak, amely szerint az orosz állami vagyonból származó körülbelül 140 milliárd eurós "jóvátételi hitelt" Ukrajna számára bocsátanák rendelkezésre. A legtöbb ilyen vagyon Belgium területén található, amely jogi garanciákat kér, ám a terv megvétózása nem valószínű.

Az uniós fővárosokban zajló tárgyalások középpontjában áll, hogy miként hasznosítsák az orosz forrásokat.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter hétfőn az EU külügyminisztereinek azt mondta, hogy Ukrajna elsősorban Európából szerezné be a szükséges eszközöket, de bizonyos hadieszközöket - például a Patriot rakétarendszereket - csak az Egyesült Államoktól tud megvásárolni, közölték uniós diplomaták.