Egyre többen döbbennek meg a boltokban tapasztalt árak láttán: a legfrissebb inflációs statisztikák sokkoló eredményekkel szolgálnak - Pénzcentrum.
A GKI legújabb elemzése szerint a fogyasztói árindex 2022-23-as rendkívül magas értékei után 2024 elejére 5% alá csökkent, és azóta csupán két hónapra lépett át átmenetileg ezen a határon (a legfrissebb, 2025 szeptemberi adat 4,3%-ot mutat). Ezzel párhuzamosan a lakossági inflációs érzet, amely az elmúlt 12 hónap áremelkedéseit tükrözi, lassabb ütemben mérséklődött. Ezért a két mutató közötti eltérés a 2022 előtti időszakhoz viszonyítva is jelentősen megmaradt.
A lakosság inflációs érzete gyakran jelentős eltéréseket mutat a hivatalosan közzétett inflációs adatokkal szemben. Ennek egyik fő oka, hogy az egyes háztartások különböző áruk és szolgáltatások iránti kereslete változatos, így a hivatalos fogyasztói árindex nem feltétlenül tükrözi minden egyes család költségeit. Ezen felül az emberek hajlamosak saját tapasztalataik és élményeik alapján megítélni az infláció mértékét, ami tovább növelheti a különbséget a statisztikai adatok és a valóságos érzések között.
Ha egy adott, gyakran vásárolt termék ára gyorsan emelkedik, de a többiek ára stabil marad, az egész gazdaságra vonatkozóan magasabb inflációs rátát érzékelnek. Különösen válságok vagy bizonytalan időszakok idején erősebb félelem alakul ki az inflációval kapcsolatban. A lakosság akkor is magas inflációt érez, ha a tényleges áremelkedés nem olyan drámai, de a félelem vagy pesszimizmus hatása erősíti az inflációs érzést. Ráadásul, ha az emberek gyakran hallanak az árak emelkedéséről, hajlamosak nagyobb inflációt érezni.
Megállapítható, hogy a különböző társadalmi csoportok között a diplomások és a legfelső jövedelmi tizedbe tartozók esetében a legkisebb az eltérés az inflációs érzékelés és a hivatalos inflációs adatok között. Ezzel szemben az alapfokú végzettséggel rendelkezők, a legalsó jövedelmi tizedbe tartozók, valamint a 65 év felettiek esetében a különbség a legnagyobb. A Magyarországon tapasztalható magas inflációval párhuzamosan az alapvető létfenntartási termékek és szolgáltatások árai jelentősebben emelkedtek, mint a tartós, ritkábban vásárolt áruké. Ez különösen a kis jövedelműeket sújtotta, akiknek a száma a felfokozott infláció következtében éppen most növekedett.
Minél kevesebb a jövedelme valakinek, ennek annál nagyobb részét fordítja önfenntartásra (élelmiszer, rezsi, lakhatás), amelyek hagyományosan ár-rugalmatlan termékek (akkor is megvesszük őket, ha emelkedik az áruk). A 30 éves kor alattiak jelentős része otthon lakik, jellemzően nem maguk vásárolnak be, így az inflációs várakozásaik is eltérnek szüleikétől. A másik oldalon az idősek ritkán költenek nagyobb értékű tételekre (pl. háztartási berendezések, személygépkocsi), így ezek árváltozása őket nem is érinti.
A lakosság és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által rögzített árszínvonal-változás közötti eltérések 2018 és 2025 között jelentős ingadozásokon mentek keresztül. 2021-ben és az azt megelőző időszakban a lakosság átlagosan 4-5-ször nagyobb inflációt tapasztalt, mint amennyit a hivatalos fogyasztói árindex mutatott. Ezzel szemben 2022 és 2023 nagy részében ez az eltérés a kétszeres érték alá csökkent, ami arra utal, hogy a lakosság kezdte reálisabban megítélni a hivatalos inflációs adatokat. A 2024-es év azonban fordulatot hozott: az inflációs érzékelés hirtelen több mint hétszeresére ugrott, majd az év végére ismét az ötszörös szintre állt vissza, amely azóta is megmaradt. Ennek következtében, míg a KSH statisztikái szerint a fogyasztói árindex emelkedése drámaian lelassult és tartósan 5% alá csökkent, a lakosság ezt a csökkenést mégsem érzékeli, ami feszültséget okoz a gazdasági percepció és a valódi tapasztalat között.
A Pénzcentrum egy átfogó kutatást indított, amelynek célja, hogy részletes betekintést nyújtson a magyarok pénzügyi helyzetének megítélésébe. A felmérés során arra keressük a választ, hogy milyen tényezők formálják az emberek anyagi biztonságérzetét, illetve hogyan vélekednek saját pénzügyi státuszukról. A kutatás kiterjed a kiadások fedezésére, az adósságok kezelésére és a megtakarítások mértékére is. Emellett fontos számunkra, hogy megértsük, a válaszadók mennyire érzik stabilnak a saját anyagi helyzetüket. Nagyra értékeljük, ha hozzájárulsz a munkánkhoz azzal, hogy kitöltöd a kérdőívet!
