Budapesti tőzsde: Létezik-e élet a százezer pont határain túl?

A magyar tőzsde új csúcsa a befektetői bizalom megerősödését és a magyar tőzsdei vállalatok eredményességét egyaránt tükrözi. De érdemes-e a csúcson beszállni?

A pszichológiai szintek jelenléte a pénzügyi piacokon kulcsszerepet játszik a befektetési döntések alakulásában. Amikor egy árfolyam jelentős ellenállási szinthez érkezik, a kereskedők gyakran hajlamosak eladni, hogy realizálják nyereségeiket. Ezzel szemben, ha egy részvény egy fontos támaszszinthez közelít, sokan lehetőségként értékelik azt, hogy új pozíciókat nyissanak, vagy növeljék a már meglévőket. Az ilyen pszichológiai tényezők hatása nemcsak a döntéshozatalt, hanem a piaci dinamikát is jelentősen befolyásolja.

Hasonló helyzet áll elő, amikor az árfolyam egy jelentős szintet üt meg. A befektetők gyakran úgy értelmezik ezeket a pillanatokat, mint valamilyen figyelmeztető jelzést. Ilyen emlékezetes esemény zajlott július első napjaiban a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), amikor a vezető részvényindex, a BUX, először lépte át a 100.000 pontos záróértéket. Ezzel a magyar tőzsde egy új, történelmi mérföldkőhöz érkezett. A legnagyobb kapitalizációval és forgalommal rendelkező hazai részvények árfolyamának alakulását nyomon követő index 1991-ben még csak 1000 ponton indult, és azóta lenyűgöző, százszoros növekedést könyvelhetett el.