Botrány a boltok polcain: Az ikonikus trappista sajtok eltűnésének lehetősége sokakat meglepett, és a következmények szinte biztosan nem lesznek kedvezőek. A Pénzcentrum hírei szerint ez a változás komoly hatással lehet a vásárlókra és az étkezési szokáso
Az Országos Kereskedelmi Szövetség közleménye szerint egyre több szabályozás nehezíti meg a kiskereskedelem szereplői számára, hogy a fogyasztók javára innovatív megoldásokat dolgozzanak ki, új beruházásokat eszközöljenek, valamint a termelők közötti versenyt kihasználva versenyképes árú termékeket kínáljanak a magyar vásárlóknak.
"Az új rendelet szerint Magyarországon hamarosan csak kerek alakú sajt lesz trappista néven forgalmazható, hasáb formájú nem. Az új magyar jogszabály és a kígyóuborka paramétereit (egyebek mellett a görbületét is) szabályozó 1988-as EU-s rendelet közötti hasonlóságot nem lehet nem észrevenni." - írja a társaság.
Sokan megjegyzik, hogy a 2009-ben eltörölt európai uborkagörbületi rendeletet Magyarországon sokan bírálták. Ezzel szemben a jelenlegi sajttörvényünk, vagyis a lex trappista, sokkal szigorúbb előírásokat tartalmaz: míg a trappista sajt hasáb formájú változata már nem számít valódi trappistának, addig az uborkagörbületi szabályozás csupán annyit mondott ki, hogy a görbe kígyóuborkát nem lehet első osztályúnak minősíteni, de továbbra is megtarthatta a kígyóuborka nevet.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség álláspontja szerint a lex trappista nem szolgálja sem a magyar fogyasztók, sem a magyar termelők érdekeit. A fogyasztókét azért nem, mert kiszoríthatja a boltokból az elérhető árú termékeket, így a trappista nélkül maradhat a sajtos-tejfölös tészta.
A hazai gyártók számára mindez csupán egy látszólagos, és valószínűleg átmeneti védőernyőt képvisel. A valódi támogatást az jelentené, ha a magyar agrárpolitika aktívan segítené az állattenyésztést, a tejtermelést és -feldolgozást, lehetőséget biztosítva ezzel a hatékonyság növelésére. Ennek következményeként a termelők versenyképesebbé válhatnának, és akár nemzetközi piacokon is sikeresen értékesíthetnék termékeiket.
Ezzel szemben a Gazdasági Versenyhivatal tej- és tejtermékek áralakulást vizsgáló friss jelentése szerint 2024-ben Magyarországon a tej és a tejtermék árak leginkább a beszállítókat terhelő költségek növekedése miatt emelkedtek. A GVH a növekvő költségek között több olyat is azonosított, amelyek valamilyen hazai gazdaságpolitikai intézkedés következményei voltak (minimálbér emelés, EPR-díjak, rezsiköltségek).
