A legutóbbi, botrányos eseményeket követően Donald Trump és Volodimir Zelenszkij újra a Fehér Ház falai között találkozik egymással.
Sokan izgatottan várják a pénteki tárgyalásokat, hiszen a köztudatban élénken él az a februári esemény, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hirtelen felállt, és dühösen távozott Donald Trump társaságából. Valószínű, hogy ezúttal nem fogunk hasonló drámai fordulatot látni.
Az elmúlt egy év során jelentős változások mentek végbe Donald Trump és Volodimir Zelenszkij elnök kapcsolatában. A 2024-es elnökválasztás után már egyértelműen látszott, hogy Trump nem csupán a három éve tartó konfliktus rendezésére törekszik, hanem ambiciózus tervei között szerepel, hogy gazdasági előnyökre is szert tegyen a helyzet megoldása révén.
Novemberben és decemberben az volt az állandó amerikai retorika, hogy valahogyan ki kell énekelni a sajtot az ukrán elnök szájából és világossá kell tenni számára, hogy valamit valamiért, nincsen ingyen muníció, katonai felszerelés és fegyverek. Ennek érdekében kezdte el szajkózni az amerikai adminisztráció, hogy hátrébb lép a NATO-n belül, Ukrajna az Európában van, ezt nem az amerikaiaknak, hanem az európai államoknak kell megoldaniuk, a korábbi szoros katonai összetartozás meginogni látszott és számos európai fővárosban pánikolni kezdtek.
Donald Trump világosan jelezte, hogy célja az, hogy újraépítse a kapcsolatát Vlagyimir Putyinnal, és remélte, hogy sikerül legalább egy tűzszünetet kialakítania, hasonlóan az első ciklusában elért eredményekhez. Az új adminisztráció, január 20-a után, nem csupán a külföldi USAID támogatások csökkentésére összpontosított, hanem az Ukrajnának szánt segélyek visszatartására is. Csak azok a források indultak el, amelyeket még a Biden-adminisztráció hagyott jóvá. E körülmények között zajlott le Trump és Zelenszkij első személyes találkozója.
Összegyűjtöttük a 2025-ös év eddigi legjelentősebb négyszemközti találkozóit.
A találkozó nyugodt hangnemben indult, az első kézfogásnál az amerikai elnök még egy vicces megjegyzést is tett, ám utána váratlanul behívták a teljes amerikai sajtót és élő adásban fordult Trump elnök szembe Zelenszkijjel. Arról kellett volna tárgyalni, hogy véglegesítsék az ukrán ritkaföldfém bányászatáról előkészített megállapodást, amit a Fehér Ház kért Kijevtől, a további katonai támodatásért cserébe.
A heves vitába bekapcsolódott a jelenlévő alelnök, J. D. Vance, valamint a védelmi miniszter, Pete Hagseth is. Vance nyilvánosan tiszteletlennek titulálta Zelenszkijt, az ukrán elnököt, amiért éles hangnemben válaszolt Trumpnak, ahelyett, hogy inkább hálás lenne a támogatásáért. Egy kritikus pillanatban Trump azt hangoztatta, hogy ezzel a viselkedéssel Zelenszkij a III. világháború kirobbanását kockáztatja. Az ukrán elnök próbálta megvédeni álláspontját, de a retorikai fölény ellenállhatatlannak bizonyult, így végül felugrott, és dühösen kiviharzott a Fehér Házból. Ezt követően egy hétre az amerikai fél leállította a fegyverszállítást, és elzárta a harctéri információkat az ukránok elől, akik így, amerikai hírszerzési támogatás híján, gyakorlatilag "vakon" voltak kénytelenek harcolni.
Az elkövetkező másfél hónap során azonban sem Donald Trump, sem az amerikai külügyminisztérium nem tudott érdemi előrelépést elérni az orosz vezetés, köztük Vlagyimir Putyin tekintetében az ukrajnai háború ügyében, legyen szó akár a tűzszünetről, akár egy magas szintű háromoldalú találkozóról. Ez a helyzet egyre inkább kínosnak bizonyult, hiszen Trump korábban azt hangoztatta, hogy akár 24 óra leforgása alatt képes rendezni az orosz-ukrán konfliktust, később azonban már 100 napot kért, ami lassan-lassan lejárt. Ekkor történt meg a szomorú hír: elhunyt Ferenc pápa.
Trump és Zelenszkij a Szent Péter-bazilikában találkozott Ferenc pápa temetése előtt. A megbeszélés körülbelül 15 percig tartott. Előzőleg néhány percig Emmanuel Macron francia elnökkel és Keir Starmer brit kormányfővel együtt beszélgettek, majd kerítettek két széket, leültek, és negyedórát egyeztettek. Ez már jóval normálisabb hangnem zajlott 0ľ a külső megfigyelők szerint -, mint a legutóbbi februári washingtoni csörte.
Zelenszkij utána azt mondta, hogy "sok mindent megbeszéltek négyszemközt", és reménykedett az eredményekben. A téma a teljes és feltétel nélküli tűzszünet, valamint a tartós béke volt, amely megakadályozná egy újabb háború kitörését, ha ez a mostani lezárul. A találkozó után Trump a közösségimédia-oldalán kételyeit fejezte ki Putyin békeszándékait illetően, mondván, "Putyinnak nem volt oka arra, hogy rakétákkal lőjön civil területeket az elmúlt napokban. Ez arra enged következtetni, hogy talán nem is akarja befejezni a háborút, csak frocliz engem".
A nyáron pedig kiderült, hogy lassan-lassan az amerikai elnök türelme is elfogy, mert az oroszok az egykori szovjet tárgyalási taktikát követték, vagyis mindent csak húztak-halasztottak, újabb és újabb feltételeket támasztottak, annak ellenére, hogy Trump elnök személyes követe, Steve Witkoff, a korábbi ingatlanfejlesztő, már úgy járt Moszkvába egyeztetni, mintha hazamenne. Végül amit sikerült tető alá hozni, az egy amerikai-orosz-csúcstalálkozó lehetősége volt.
A lehetőségből végül egy személyes találkozó született, amely augusztus 15-én Alaszkában zajlott. A megbeszélések nem éppen az amerikai elnök elképzelései szerint folytak, így több előre egyeztetett programon is módosítani kellett. A végén csak annyit kellett tennünk, hogy kiállunk a világ szinte összes médiumát képviselő újságírók tömege elé, és valami lényegeset mondunk.
A sikertelenség magáért beszél: a mindössze 12 percig tartó sajtótájékoztatón Putyin 8 perc 30 másodpercet, míg Trump csupán három percet szánt a szavakra. Részletekben egyikük sem bővelkedett, csupán annyit említettek, hogy találkozójuk állítólag konstruktív volt.
A Putyin és Trump közötti csúcs összejövetel hétvégére időzítve zajlott, de már hétfőn a Fehér Házba érkezett az amerikai elnök egy sor európai államfő és Volodimir Zelenszkij társaságában. Friedrich Merz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Giorgia Meloni olasz kormányfő, valamint Mark Rutte NATO-főtitkár jelenlétében tartott tájékoztatót Donald Trump. A találkozó hangulata kedvező volt, a középpontban pedig a biztonsági garanciák álltak. Érdemes kiemelni, hogy itt jelentette be először Trump elnök, hogy az Egyesült Államok kész biztonsági garanciákat kínálni Ukrajnának.
A találkozót követően Trump máris kapcsolatba lépett Putyin orosz elnökkel, hogy megkezdje egy orosz-ukrán elnöki tárgyalás előkészítését. Ha szükséges, ő maga is hajlandó volt közvetíteni a felek között. Azonban Putyin ezt a javaslatot elutasította, ugyanakkor szívesen fogadta volna Volodimir Zelenszkijt a megbeszélésre. Zelenszkij, látva a helyzet abszurditását, óvatosan elkerülte a felkínált csapdát, így nem lépett be a politikai játszmába.
Nemcsak az amerikai, hanem az ukrán elnök is felszólalt a Közgyűlésen. Előzőleg találkozott Donald Trumppal és beszéde végén Zelenszkij megemlítette a keddi "jól sikerült találkozót" Trump elnökkel, akit egyben dícsért is, mondván,
A szöveg egyedivé tételéhez itt van egy alternatív megfogalmazás: "Jól tájékozott, és világosan átlátja a helyzetet."
Beszédét folytatva kifejezte, hogy értékeli Washington támogatását, de hozzátette: "végső soron a béke mindannyiunkon múlik". "Ne maradjanak csendben, amíg Oroszország továbbra is húzza ezt a háborút, kérem, szólaljanak fel és ítéljék el!" - szólította fel a jelenlévőket.
A találkozó után az amerikai vezető is kifejtette véleményét, amely drámai változást tükrözött. Trump hangsúlyozta, hogy Ukrajna, az EU és a NATO támogatásával, képes lehet visszaszerezni az összes oroszok által elfoglalt területet. Ez a megnyilvánulás markáns 180 fokos fordulatot jelent ahhoz a hozzáálláshoz képest, amelyet csaknem egy évvel ezelőtt képviselt, amikor azt mondta, hogy Európának kell megvédenie magát és Ukrajnát, ahogyan csak tudja.
Nyilvánvaló, hogy az ENSZ Közgyűlést követően a Trump-adminisztráció határozottan elkötelezte magát Kijev támogatása és felfegyverzése mellett. Nyolchónapi nehézségek után, amelyek során az orosz féllel folytatott tárgyalások nem hoztak eredményt, világossá vált, hogy Vlagyimir Putyin nem érdekelt olyan megoldásban, amely a konfliktus számára kedvező befejezését eredményezné.
Elemzők egyöntetűen megállapítják, hogy a jelenlegi megbeszélés alapvetően eltér a februárban zajlottól. Az aktuális témák is jelentős mértékben különböznek a korábbiaktól. Középpontban valószínűleg a légvédelem megerősítése és a hosszú távú védelmi képességek fejlesztése áll. Kiemelt téma lesz a Tomahawk rakéták átadása, amelyek 2500 kilométeres hatótávolságukkal képesek elérni Oroszország mélyén található stratégiai célpontokat is, így komoly előnyhöz juttathatják az ukrán erőket.
A kulcsfontosságú téma továbbra is az Ukrajna számára létfontosságú biztonsági garanciák kidolgozása, valamint a tűzszünet és a béketárgyalások feltételeinek alapos megvitatása. Korábban már felmerült egy esetleges semleges helyszínen tartandó háromoldalú találkozó lehetősége (Trump, Putyin és Zelenszkij részvételével), de az orosz elnök nem mutat túl nagy nyitottságot ennek megvalósítására. A területi kérdések tekintetében Trump korábban területi engedményeket várt el Zelenszkijtől, azonban idővel ezen a téren is módosította álláspontját.
Nyilvánvaló, hogy az ukrán vezető újra és újra hangsúlyozni fogja az Oroszország ellen irányuló további szankciók szükségességét, valamint az amerikai nyomásgyakorlást azokkal az államokkal szemben, amelyek az olcsó orosz kőolajat legnagyobb mennyiségben vásárolják. Kína és India áll a középpontban, ám India a héten bejelentette, hogy hajlandó lehet leállítani az orosz fosszilis energia importját, ha az Egyesült Államok csökkenti az indiai termékekre kivetett rendkívül magas vámokat.
A találkozó különösen izgalmasnak ígérkezik, hiszen Donald Trump csütörtök este bejelentette, hogy a közeljövőben Budapestre látogat, ahol Vlagyimir Putyinnal fog találkozni.
(Borítókép: Volodimir Zelenszkij és Donald Trump 2025. február 28-án. Fotó: Jabin Botsford / The Washington Post / Getty Images)
