Egy rendkívüli magyar tehetség volt, egy lenyűgöző építész, aki valójában megálmodta Temesvár városát.
A hajdani Kegyesrendi Főgimnázium, mely manapság Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum néven ismert, lenyűgöző dísztermében, 2024. november 27-én, hatalmas érdeklődés kíséretében zajlott le Szekernyés János legújabb, városépítő című háromnyelvű albuma bővített kiadásának bemutatója. Az impozáns, közel 300 oldalas kötet, amely gazdagon illusztrált fekete-fehér és színes fényképekkel büszkélkedhet, dr. Nagy György Tamás egyetemi tanár és építőmérnök irányítása alatt került a közönség elé. A rendezvényen Szász Enikő szerkesztő, valamint Szekernyés János helytörténész és művészettörténész osztotta meg tudását és gondolatait a Gerhardinum dísztermét zsúfolásig megtöltő érdeklődőkkel.
A "Székely László, a városépítő" című album második, bővített kiadása a Temesvár egykori főépítészének halálának 90. évfordulója alkalmából jelent meg, a Temesvári Magyar Nőszövetség támogatásával. Az est háziasszonya, Makkai Barbara, a nőszövetség elnöke, köszöntötte a megjelent vendégeket, és hangsúlyozta a Temesvári Magyar Nőszövetség közel három évtizeden át vezető Szász Enikő színművész, valamint Szekernyés János helytörténész, az album valódi szerzője munkásságának fontosságát. "Ezen az emlékezetes estén Temesvár két díszpolgárát üdvözölhetjük: Szekernyés Jánost, aki a város kultúrtörténetének elismert szakértője, és Székely Lászlót, aki a városkép modern formálásában kulcsszerepet játszott, és aki 2002-ben posztumusz díszpolgári címet kapott" - emelte ki Makkai Barbara.
A dr. Nagy György Tamás moderálta beszélgetésből megtudtuk, hogy Szász Enikő és Szekernyés János több mint 20 évvel ezelőtt miért kezdtek foglalkozni Székely László páratlanul gazdag életművével és annak népszerűsítésével. "Részemről ez egy elköteleződés volt, miután felfedeztem, hogy Székely László egy zseniális magyar ember, fantasztikus építész volt, aki tulajdonképpen kitalálta Temesvárt, nemcsak az épületeket tervezte, építette, hanem a városképet is alakította - mondta Szász Enikő. - A helyi közvélemény számára a 2000-res évek elején teljesen ismeretlen volt, megfeledkeztek róla vagy szándékosan mellőzték. Úgy gondoltam, hogy ezért tenni kell, hadd tudja meg Temesvár régebbi vagy újabban betelepült lakossága, hogy ki is volt ez a fantasztikus művész."
"Székely Lászlóra akaratlanul is felfigyel az ember, ha Temesvárra kerül, mert mindenhol találkozik a műveivel - mesélte Szekernyés János. - Balogh Edgár, kedves tanárom ösztönzésére helytörténeti kutatásokkal kezdtem foglalkozni, így sodródtam Székely László vonzáskörébe, több mint 25 esztendeje ezzel foglalkozom. Nagyon termékeny műépítész volt, ma úgy tartjuk számon, hogy 82 olyan épület van Temesváron, amelyeket Székely László tervezett vagy részt vett a tervezésükben."
Székely László életművének népszerűsítése egy fotókiállítással kezdődött, amelyet a Hortensia és Mihai Botescu építész házaspár készített a 2000-es évek elején. Ez a kiállítás inspirálta a Székely László album első, 2002-es megjelenését, melynek szövegét Szekernyés János írta. "Ez a kiadvány három nyelven (magyar, román és angol) készült, mivel a bánsági közönség nem ismerte eléggé a magyar kultúrát és azt a szellemi hozzájárulást, amit a magyar közösség a régió identitásához nyújtott. Az információk szélesebb körű elérhetősége érdekében volt szükség a román és angol változatra is" - magyarázta Szász Enikő. Ezt követően, 2002-ben emléktáblát helyeztek el az építész egyik főművének, a Kegyesrendi Főgimnáziumnak (ma Gerhardinum Líceum) a falán, majd 2005-ben szobrot állítottak Székely Lászlónak a Carmen Sylva Parkban, közel az építész egykori otthonához és tervezőirodájához. Érdemes megemlíteni, hogy a Művészeti Egyetem design hallgatói egy ruhakollekciót alkottak, amely Székely László épületeit idézte meg, és ezt a Bánsági Magyar Napok keretein belül bemutatták.
Egy rendkívül élénk beszélgetés keretében merült fel Székely László építészeti munkásságának sokszínűsége. A diskurzus során a résztvevők felfedezték a kezdeti historizáló stílustól a magyar szecesszió különféle árnyalatain át, egészen a Bauhaus és modernista irányzatokig terjedő gazdag palettát. Szekernyés János különös figyelmet szentelt az egykori városi főépítész legfontosabb alkotásainak, köztük a 11 épületből álló, mára már részben eltűnt Közvágóhíd épületegyüttesnek, a Kegyesrendi iskola, rendház és templom hármasának, valamint a Polgári Menházalap gyárvárosi bérházának, amelyet ma már Stefánia-palotaként ismerünk. Székely László kiemelkedő alkotásai nem csupán Temesvárt, hanem szülővárosát, Nagyszalontát (ahol a városháza és a főgimnázium található), Nagybecsekereket (a városi vágóhíd), Gyulát (a Weisz-szövőgyár kibővítését), Versecet (a szerb püspöki palota átépítését), Vingát (a községházát) és számos más települést is gazdagítanak, ezzel örök nyomot hagyva a hazai építészet történetében.
Összegzésképpen megismerhettük, hogy a "Városépítő" című album új kiadása valójában nem csupán egy frissített változat, hanem egy teljesen új könyv, amely az elmúlt 22 év során felhalmozott, Székely Lászlóra vonatkozó új ismereteket is magában foglalja. Az első kiadás óta rengeteg új adat került a kutató kezébe, és több mint 80, általa tervezett temesvári épületet sikerült azonosítani. Szász Enikő felhívta a figyelmet arra, hogy Székely László nevét jelenleg csupán egy rövid utca viseli az Erzsébetvárosban, a Carmen Sylva park közelében, ami nem méltó a művész jelentős örökségéhez. "Javaslom, hogy Székely László nevét a Városháza és az általa tervezett épületek szomszédságában található Igazságszolgáltatás (Justitiei) park viselje" - zárta gondolatait Szász Enikő.
A könyvbemutató végén, amely tele volt vidámsággal, Szekernyés János és Szász Enikő örömmel dedikálták az albumot a temesvári olvasóknak. Érdemes kiemelni, hogy a rendezvényre közel száz érdeklődő érkezett, ami valóban figyelemre méltó szám. Az igényes album példányait szinte azonnal elkapkodták, nemcsak a helybéliek, hanem a Gyuláról és más településekről érkező vendégek is lelkesen válogattak közülük.
