A zengő dombok és a népzene varázslatos világába kalauzol el minket az oszakai világkiállítás magyar pavilonja, ahol Miska és Mariska története elevenedik meg. Ez a különleges helyszín nem csupán a hagyományos magyar kultúra bemutatására szolgál, hanem eg

2025. február 24-én rendezett esemény keretében különleges bepillantást nyertünk a magyar pavilon építészeti, művészeti és gasztronómiai koncepciójába. A rendezvény során emellett bemutatásra kerültek az egyedileg tervezett formaruhák is, amelyek a magyar kultúra sokszínűségét tükrözik.

A rendezvény szervezői a következő hat hónap során 28 millió látogatóra számítanak, főként a kelet-ázsiai térségből. Ez a régió nem csupán a világ egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági övezete, hanem a legnagyobb turisztikai küldőpiac is. A szervezők hangsúlyozták, hogy Magyarország Japán egyik legjelentősebb gazdasági partnere Közép-Európában. Ezen felül a "felkelő nap országa" kulcsszerepet játszhat hazánk számára az ázsiai piacokhoz való hozzáférésben.

A pavilon a japán és magyar kultúrák közötti kapcsolatokat erősítve egyedülálló párhuzamokat vonultat fel, kiemelve a zenét, mint a kultúrák közötti híd szerepét betöltő univerzális nyelvet. E koncepció tükröződik a pavilon építészeti megoldásaiban, a vendégélményt gazdagító belső terekben, valamint a művészi előadások, a gasztronómiai élmények és a formaruha-kollekció révén, amelyek mind a közös szellemiséget közvetítik.

Magyarország 160 nemzet közé tartozik, és a közelgő rendezvényre több mint 25 millió látogató érkezésére számítanak, amely hat hónapon át zajlik – nyilatkozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a sajtótájékoztatón. Kiemelte, hogy a részvételnek kiemelkedő jelentősége van a nemzetgazdaság, a nemzetbiztonság és a kultúra szempontjából is. A turizmus kulcsszerepet tölt be a magyar gazdaságban, hiszen a GDP 13%-át képviseli, és az ágazat folyamatosan megdönti a korábbi rekordokat. A legújabb statisztikák szerint 2024-ben Magyarországon több mint 18 millió vendég 44 millió vendégéjszakát töltött el, ami példátlan növekedést tükröz az uniós viszonylatban is. „A magyar kormány kiemelt figyelmet szentel a turizmus fejlesztésének, legyen szó infrastrukturális beruházásokról, vendéglátóipari támogatásokról vagy akár a turisztikai bank létrehozásáról.”

Kiemelte Budapest turizmusban játszott kulcsszerepét, főként a Liszt Ferenc repülőtér kapacitásnövekedésének köszönhetően. Budapestet a kínai, dél-koreai és japán turizmus felfutásának köszönhetően heti 21 járat összeköti Kína nagyvárosaival, miközben Dél-Koreából és Japánból is dinamikusan növekszik a vendégforgalom.

A világkiállításon való részvétel nem csupán a turizmus fellendítését célozza, hanem Magyarországot is a befektetési lehetőségek vonzó helyszíneként kívánja bemutatni. A japán tőke jelentős szerepet játszik hazánk gazdaságában, elég csak a Suzuki autógyárra utalni, mint példára. Jelenleg Magyarországon 181 japán tulajdonú vállalat működik, amelyek összesen 27 ezer magyar munkavállalónak biztosítanak megélhetést. A közvetlen külföldi befektetések (FDI) összértéke már 108 milliárd eurónál tart, és a szakértők előrejelzése szerint 2030-ra ez az összeg meg fog duplázódni. 2024-ben 10 milliárd euró új befektetés érkezett az országba, amelyből a kínai források a legnagyobb részesedéssel bírnak, de jelentős dél-koreai és japán tőke is hozzájárul a növekedéshez.

A világkiállítás központi témája a jövő társadalmának tervezése, amelyben Magyarország is aktívan részt vesz. A rendezvény keretében egy olyan egyedi koncepciót mutat be, amely a japán és magyar kultúra közötti párhuzamokat emeli ki. "A Magyar Pavilon célja, hogy a globális kihívásokra adott válaszokat a generációkon átívelő értékek megőrzésében keresse. Ezért kiemelten fontos számunkra a természettel és kulturális örökségünkkel való harmonikus együttélés" – mondta Drozsnyik Dávid, a Magyar Pavilon kreatív koncepciójának megálmodója. "A Pavilon élményorientált megközelítése lehetővé teszi, hogy a látogatók átéljék, mennyire lényeges a kulturális gyökereink megőrzése a fenntartható jövő érdekében."

Az Oszakai Világkiállítás magyar pavilonjának egyik legizgalmasabb vonzereje egy olyan művészeti élmény, amely a látogatókat egy teljesen új világba kalauzolja. A pavilon szívében egy lenyűgöző dóm található, amely egyedülálló installáció keretein belül a Balaton varázsát idézi meg. Vági Bence, a Magyar Pavilon művészeti koncepciójának megálmodója, így mutatta be ezt a különleges attrakciót, amely a látogatók számára nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem mélyebb kapcsolatot teremt a magyar kultúrával és természettel.

A bemutatott attrakció túllép a hagyományos színházi kereteken: itt a nézők nem csupán passzív szemlélők, hanem a performansz aktív résztvevőivé válnak. A koncepció megalkotásánál alapvető szempont volt, hogy felfedezzük azt a kulturális és művészeti kapcsolódást, amely összeköti Magyarországot és Ázsiát. Ezt a különleges kapcsolatot a népzene világában találták meg. Az előadás során nem egyetlen énekes tolmácsolásában hallhatják a népdalokat; a világkiállítás hat hónapja alatt összesen 21 magyar népdalénekes váltja egymást 15 perces fellépésekkel, hogy autentikus módon mutassák be a magyar zenei örökséget.

Zoboki Gábor építész és csapata egy innovatív koncepciót dolgozott ki, amely a magyar kultúra és természet gazdag örökségét ötvözi a kortárs építészeti nyelvezet friss megközelítéseivel. Mint hangsúlyozták, céljuk, hogy e hagyományokat egy új, izgalmas formában mutassák be, tükrözve a múlt és a jövő harmonikus egyensúlyát.

"A magyar népzene és építészet mélyen összefonódik. Ahogy Bartók és Kodály a népzenében felfedezte a közösségi élményt és az ősi motívumokat, úgy az építészet is képes ezt visszatükrözni." - mondta a Kossuth- és Ybl-díjas építész, az építészeti koncepció megálmodója, miközben bemutatta a koncepciót és hozzátette: "Az épület szerkezete és terei a természeti formákra, a földművelés hagyományaira és a közösségi élet élményére épülnek. A pavilon különleges térsorai, az organikus formák és az akusztikai megoldások mind ezt a gondolatot erősítik."

A látogatók egy meghatározott útvonalon haladva ismerkedhetnek meg a tér sajátos atmoszférájával. A magyar táj hangjai - harangszó, madárcsicsergés, patakcsobogás - kíséri majd őket, míg elérnek a pavilon központi eleméhez, a "zengő dombhoz". Ez a tér az együttlét, a közös élmény és az autentikus magyar kultúra megidézésének színtere.

A világ gasztronómiai palettáján Japán különleges helyet foglal el, különösen Oszaka, amely a gasztroturizmus egyik legfontosabb célpontjává vált. Csapody Balázs, a Magyar Pavilon gasztronómiai koncepciójának megálmodója hangsúlyozta: "Meggyőződésem, hogy ez a világkiállítás számos gasztroturistát vonz majd, akiknek utazási döntéseit a minőségi gasztronómia és a hagyományok keresése határozza meg. Célunk, hogy bemutassuk nekik a magyar gasztronómia különlegességét, amely nem csupán az ízekben és alapanyagokban, hanem a borainkban is tükröződik."

A bemutató középpontjában a magyar borok kiemelkedő szerepe áll, ami nem csupán a gazdag borkultúránk és a szőlőfajták változatosságának bemutatásáról szól, hanem külön figyelmet szentel Tokajnak, a magyar borászat egyik legismertebb ékkövének is. "Törekvésünk, hogy nemzetközi szinten is népszerűsítsük a tokaji borokat, és elérjük, hogy minél több neves séf, sommelier és gasztronómiai szakember felfedezze és ajánlja ezeket a különlegességeket." - fejtette ki az előadó, aki emellett hangsúlyozta a fröccs kultúrájának fontosságát is, hiszen ez a hagyomány is elengedhetetlen része a magyar gasztronómiai örökségnek.

A Pavilon szívében megbújó Miska Kitchen&Bar egy igazán különleges bisztró, ahol a hagyományos magyar konyha ízei modern köntösben kelnek életre. Itt a látogatók ínycsiklandó, sokszínű fogásokra számíthatnak, melyek a magyar gasztronómia gazdag örökségét tükrözik. A hely szellemisége Miskának, a házigazdának köszönhető, akit a népi kultúra varázsa, különösen a miskakancsó inspirált. Miska nem csupán egy étterem vezetője, hanem a magyar vendégszeretet megtestesítője is, aki a közösség összetartozását hangsúlyozza. Megjelenésében a kortárs japán stílus finom utalásai is felfedezhetők, így a Miska Kitchen&Bar egy igazán egyedi gasztronómiai élményt kínál, ahol a hagyomány és a modernitás találkozik.

Bódis Boglárka, a divatvilág tehetséges alkotója és a Magyar Pavilon formaruháinak megálmodója, elárulta, hogy a tervezési folyamat során a magyar és japán kultúra gazdag elemeinek harmonikus összefonódása állt a középpontban. A tradicionális magyar viselet, mint az ingruha, rakott szoknya és a virágmotívumok, modern köntöst öltöttek, miközben a japán esztétika finom hatásai is felsejlenek a részletekben. Az inspirációt a japán kertek rendezett szépsége, valamint az ázsiai öltözködés különleges rétegezési és záródási technikái adták, így egy igazán egyedi és különleges kollekció született, amely a két kultúra varázslatos találkozását tükrözi.

A fenntarthatóság központi szerepet játszott a projekt megvalósításában. A ruhák és kiegészítők hazai alapanyagokból, helyi mesterek ügyes keze által nyerték el végső formájukat, ezáltal erősítve a magyar iparművészet jelenlétét a világkiállításon. A kollekció célja nem csupán a vizuális harmónia és funkcionalitás megteremtése volt, hanem a fenntartható divat iránti elköteleződés hangsúlyozása is.

Az Oszakai Világkiállítás 2025. április 13-tól 2025. október 13-ig tartó izgalmas időszakot kínál, amely során a világ különböző kultúrái és innovációi találkoznak.