Vörösiszap-katasztrófa: Devecser újjászületése, fejlődése és emlékezete A vörösiszap-katasztrófa nyomot hagyott Devecser városában, de itt az idő, hogy a múlt árnyai helyett a jövő fényére fókuszáljunk. Devecser nem csupán a tragédia színhelye, hanem egy

A közösség 15 év elteltével is élénken őrzi emlékeit a katasztrófáról. Ferenczi Gábor polgármester hangsúlyozza, hogy a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítés rendkívüli jelentőséggel bírt a város számára.

Devecserben a vörösiszap-katasztrófa 15. évfordulója alkalmából emlékeztek a 2010. október 4-én történt tragédia áldozataira és a települést sújtó következményeire. Ferenczi Gábor polgármester a vörösiszap-katasztrófa emlékére tartott megemlékezésen hangsúlyozta: "15 év elég hosszú idő ahhoz, hogy átgondoljuk, mit tudtunk tenni a tragédia után. Ma már látható, hogy a lakosság és a gyermekek száma növekszik, az óvodában és az iskolában is tartani tudjuk a 200, illetve 300 fő körüli létszámot, ami a város jövője szempontjából kiemelten fontos.

A vörösiszap-katasztrófa következményei drámai hatással voltak a környezetre és a helyi közösségekre. Az esemény során kiömlött vörösiszap hatalmas területeket borított be, megsemmisítve a termőföldeket, vízforrásokat, és súlyosan károsítva az élővilágot. A szennyezés következtében sokan elvesztették otthonukat, és a helyi gazdaság is súlyos csapást szenvedett el. Az emberek életét megváltoztatta az egészségügyi problémák megjelenése, valamint a hosszú távú rehabilitáció kihívásai. A katasztrófa emlékeztet arra, mennyire fontos a környezeti felelősségvállalás és a megelőzés, hogy elkerülhessük a hasonló tragédiákat a jövőben.

A polgármester emlékeztetett arra, hogy 2010-ben az Ajkai Timföldgyár tízes kazettájának fala 12 óra 10 és 12 óra 25 perc között szakadt át, és mintegy 700-800 ezer köbméter maró, lúgos anyag ömlött ki, először Kolontár, majd Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit elöntve. Az óvárosban 18 utca, 267 lakóház semmisült meg. A tragédia következtében a település lélekszáma 5000 fő fölöttiről 4200 alá csökkent, több mint 800 lakos döntött úgy, hogy elköltözik.

A polgármester kiemelte, hogy az elmúlt 15 évben a város törekedett a közösség újjáépítésére és a lakóingatlanok helyreállítására. "Segítettük azokat, akik elvesztették otthonaikat, igyekeztünk tartani a kapcsolatot az elköltözöttekkel, és a Makovecz-lakópark kulcsszerepet játszott az új otthonok biztosításában. Fizikai kapcsolatot teremtettünk a lakópark és a város központi részei között, de az egységes közösség megteremtése mindmáig nehéz feladat" - fogalmazott.

Ferenczi Gábor kifejezte háláját a magyar állam, a kormány, a rendvédelmi szervek, valamint a karitatív szervezetek és önkéntesek iránt, akik nélkül Devecser újjáépítése elképzelhetetlen lett volna. Az anyagi veszteségek összege körülbelül 38 milliárd forintra tehető, azonban a járulékos költségekkel együtt ez az összeg már meghaladja a 100 milliárd forintot. A károk nemcsak az infrastruktúrát és lakóingatlanokat érintették, hanem a természeti értékeket is, például a Torna-patak élővilágát is súlyosan megviselték.

Az emlékezés ceremóniája koszorúzással zárult, ahol a város képviselői, helyi civil szervezetek, a Magyar Honvédség és a Devecseri Rendőrőrs tagjai együttesen hajtottak fejet az áldozatok és a 2010-es tragédia idején segédkező önkéntesek emléke előtt. Ez az esemény nem csupán a fájdalmas múlt felidézésére szolgált, hanem egyben figyelmeztetést is jelentett a jövő generációi számára, hangsúlyozva a felelősségteljes és közösségépítő gondolkodás megkerülhetetlenségét.