Volodimir Zelenszkij felfedte, hogy mely országok tűnhetnek fel Oroszország következő célpontjaiként.

Hétfőn Kijevben zajlott egy nemzetközi biztonsági csúcstalálkozó, amelyen jelen volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint számos más európai és nyugati politikai vezető. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Oroszország több európai ország számára is komoly fenyegetést jelent. Eközben a nyugati vezetők arra ösztönözték a tagállamokat, hogy folytassák az ukrán erők támogatását.

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, hétfőn Kijevben, a nyugati vezetők részvételével zajló nemzetközi biztonsági csúcstalálkozón figyelmeztetett arra, hogy az orosz nyelvű lakossággal rendelkező országok valószínűleg Moszkva következő célpontjaivá válhatnak. Ezt a fontos megállapítást a Sky News tudósította.

Az ukrán elnök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy több kelet-európai országban "orosz gyökerű" lakosok találhatók. Véleménye szerint a Kreml potenciálisan kihasználhatja ezeknek az embereknek a helyzetét, hogy igazolja egy újabb katonai agressziót.

Volodimir Zelenszkij hozzátette, ugyanez volt a helyzet akkor is, amikor Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet és megszállta a Donbászt. "Már az elején azt mondták, hogy nem a mi területeinket szállják meg, csak az orosz nyelvű embereket védik" - fogalmazott az ukrán elnök.

Amennyiben mi kudarcot vallunk, úgy vélem, hogy az összes olyan ország, amelyet említettem, komoly veszélyben van az orosz politika és az orosz világról kialakított elképzeléseik következményeként.

- jelentette ki Volodimir Zelenszkij, aki kifejezte optimizmusát azzal kapcsolatban, hogy a háború lehetősége még az idén lezárulhat. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ha Ukrajna nem biztosítja magának a megfelelő biztonsági garanciákat, Oroszország valószínűleg újra támadni fog. "Ha folytatjuk a nyomásgyakorlást, és ha Ukrajna csatlakozik az EU-hoz és a NATO-hoz, az nyilvánvalóan jelentős előnyöket jelent számunkra" - tette hozzá az ukrán államfő.

Európa szívében Kijev áll, hiszen Ukrajna része ennek a kontinensnek - fogalmazott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, amikor hétfőn az ukrán fővárosba látogatott. Az eseményre, amely a háború kitörésének harmadik évfordulóját ünnepli, számos más európai uniós és nyugati vezető is ellátogatott. Az elnökasszony előzetesen bejelentette, hogy a nap folyamán újabb segélycsomagot fognak ismertetni Ukrajna számára, amelynek célja a háborús helyzetben lévő ország energetikai rendszerének védelme, valamint annak ellenálló- és versenyképességének erősítése.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy Ukrajna számára sürgős szükség van a támogatásra, különösképpen a katonai területen. Kiemelte, hogy "egy szabad és független Ukrajna az egész világ számára kulcsfontosságú." Az uniós vezető arra figyelmeztetett, hogy "fel kell gyorsítanunk a fegyverek és lőszerek szállítását." A bizottság több tagjával együtt érkezett, de az ukrán fővárosban António Costa, az Európai Tanács elnöke is jelen volt, aki megjegyezte: "Olyan meghatározó időszakban vagyunk, amely döntő hatással bír Ukrajna és az európai biztonság jövőjére."

Kijevbe látogatott Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke, aki az MTI tájékoztatása szerint hangsúlyozta hazája támogatását. Kanada újabb páncélozott járműveket ajánlott fel a kijevi kormány számára, melyek használatát Németországban tervezik oktatni az ukrán katonák számára. "Az ukrán nép győzni fog, mert az igazságért küzdenek. De ezt nem tudják egyedül megtenni, és nem is kellene egyedülük vállalniuk" - jelentette ki, felszólítva a Kijevvel szövetséges nemzeteket, hogy védjék meg a demokráciát és álljanak ki közös értékeink mellett.

Dick Schoof, a holland miniszterelnök, videóüzenetében kifejezte Kijev iránti támogatását, hangsúlyozva, hogy "Ukrajna jövője összefonódik a miénkkel". Alexander Stubb, a finn elnök, határozottan kiállt Ukrajna EU- és NATO-tagsága mellett, aláhúzva, hogy a döntés Moszkva kezében nem lehet. Stubb megjegyezte: "Biztos vagyok benne, hogy egyszer egy európai Ukrajnát fogunk látni, és eljön a nap, amikor Ukrajna a NATO tagja lesz." Hozzátette, hogy Oroszország ugyan támaszthat követeléseket Ukrajna önvédelmi stratégiájával és határaival kapcsolatban, de a végső döntés Ukrajna és a nemzetközi közösség kezében van.

Petr Pavel, a cseh elnök legutóbbi videóüzenetében hangsúlyozta, hogy nem fér kétség ahhoz, hogy az orosz fél "végső célja Ukrajna eltüntetése a térképről, ahogyan azt ma ismerjük". Ugyanakkor aláhúzta, hogy az ukrán népet nem lehet megtörni. "Mindannyian őszintén a béke mellett állunk Ukrajnában, de nem bármilyen áron" - tette hozzá. Frank-Walter Steinmeier, a német államfő, szintén videóüzenetében hangsúlyozta, hogy Ukrajnát "eltökélten támogatni kell az európai béke és szabadság érdekében". Ezen a napon Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök Kijevbe látogatott, ahol bejelentette, hogy Madrid idén újabb egymilliárd eurós katonai segélycsomagot juttat el Ukrajnának.

A kijevi nemzetközi biztonsági csúcstalálkozón, ahogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban bejelentette, 13 vezető személyesen, míg 24-en videókapcsolaton csatlakoznak. Az online résztvevők között van Recep Tayyip Erdogan török elnök is, aki hangsúlyozta, hogy az igazságos béke érdekében mindkét háborús félnek "egyenlő mértékben" kell képviseltetnie magát a tárgyalások során. Ezen kívül Erdogan megerősítette Törökország elkötelezettségét Ukrajna területi integritásának védelme mellett.

Andrzej Duda lengyel elnök online bejelentkezésében hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin "három napos időkeretet szánt Ukrajna megszállására, de még három év elteltével sem tudta ezt megvalósítani, és valószínűleg soha nem is fogja". Kiemelte, hogy Lengyelország elkötelezetten támogatja Ukrajnát, és folytatni fogja következetes politikáját Oroszországgal szemben. Duda sürgette, hogy Ukrajna részt vegyen a hivatalos béketárgyalásokon, figyelmeztetve arra, hogy enélkül "a béke nem maradhat tartós, és könnyen egy új, talán még véresebb konfliktusba fordulhat".