A fagyi visszanyalt Brüsszelnek: megérkezett az EU jogállamisági jelentése | Demokrata

A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Nézőpont Intézet által közösen szervezett, az elemzést bemutató konferencián Mráz Ágoston Sámuel elmondta:

Egy évvel ezelőtt, amikor megalakult az új Európai Parlament és az Európai Bizottság, alaposan megvizsgáltuk, hogy történt-e olyan esemény, amely sérti a jogállamiság alapelveit e két intézmény keretein belül. Tizenöt különböző esetet találtunk, amelyeket most részletesen bemutatunk a második jogállamisági jelentésünkben.

A jelentés elkészítésében számos uniós tagállam szakértői vettek részt, a kutatás irányítását pedig a Nézőpont Intézet végezte. Mráz rámutatott, hogy több ügy már korábban is felmerült, ám az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy ezekre nem születtek hatékony jogállami válaszok. "Természetesen nem csupán 15 problémáról van szó, de ennyit biztosan azonosítani tudunk" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy remélik, hogy a jelenlegi nemzetközi hálózatnál szélesebb körű közösség alakul ki, amely képes lesz jelezni, ha jogállami kérdéseket tapasztal az uniós intézmények működésében.

Szerinte jelenleg a legnagyobb kihívás az, hogy még ha egy ilyen problémát érintő újságcikk meg is jelenik, azt Brüsszelben gyakran figyelmen kívül hagyják. "Egyfajta elhallgatási spirál alakult ki ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban, és mi éppen ezt a tendenciát szeretnénk megfordítani" - fogalmazott.

A jelentés három kulcsintézményre összpontosított: az Európai Parlamentre, az Európai Bizottságra és az Európai Unió Bíróságára. Különösen a bíróság függetlenségének kérdését emelte ki: "Ez az unió legmagasabb szintű intézménye, amelynek döntéseit csupán szerződésmódosítással lehet megváltoztatni. Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy a jogállamiság alapelvének - a bírói függetlenségnek - a megvalósulása nem garantált, pedig ezt a követelményt folyamatosan számon kérjük Magyarországtól" - fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel.

A bíróságnál négy ügyet azonosítottak, amelyek azt jelzik, hogy a bírák elfogultak, és olyan karrierúttal vagy alternatív pozíciókkal rendelkeznek, amelyek megkérdőjelezik függetlenségüket. "A bírói aktivizmus nagyon súlyos jogállami problémát vet fel" - tette hozzá.

Zemplényi Lili, a kutatóintézet projektjéért felelős elemzője kifejtette, hogy az uniós bíróság bíráinak hátterét elemezték a politikai elfogultság lehetséges jelei szempontjából. "Feltártunk olyan bizonyítékokat, amelyek szerint az egyik bíró egy német politikai intézmény kuratóriumában tevékenykedik. Ez világosan rámutat arra, hogy komoly problémák merülnek fel a bíróság függetlenségével és pártatlanságával kapcsolatban" - nyilatkozta.

A kutatás során külön figyelmet kapott az uniós források elosztásának folyamata. Megállapítást nyert, hogy külső szervezetek is részt vesznek a források elbírálásában, miközben ők maguk is élvezik az EU által nyújtott finanszírozást. Ez a helyzet komoly összeférhetetlenségi aggályokat vet fel, és arra utal, hogy az uniós pénzek kiosztása nem csupán hatékony, hanem számos elfogultságot is magában hordoz.

Az Európai Parlament esetében a jelentés a belső szabályrendszer visszásságait is vizsgálta. Például rámutattak, hogy mentelmi ügyekben rendkívül eltérő sebességgel zajlanak az eljárások. "Volt rá példa, hogy 17 nap alatt lezártak egy ilyen ügyet, tehát képesek erre. Ugyanakkor Magyar Péter vagy Ilaria Salis esetében már több mint 200 napja húzódik az eljárás, nyilvánvalóan politikai okokból, és nem azért, mert a parlament nem tudná lezárni azokat" - vélekedett.

A jelentést időzítetten publikálják, párhuzamosan az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentésének megjelenésével, július elején.