A Balaton élővilága alattomos fenyegetéseknek van kitéve. A gőték, mint érzékeny indikátorok, már figyelmeztetnek a változásokra.
A kétéltűek globálisan a biodiverzitás csökkenésének egyik legkritikusabb csoportját jelentik. Magyarországon a gőtefajok, mint például a tarajos gőte (Triturus dobrogicus) és a pettyes gőte (Lissotriton vulgaris), különösen érzékenyek az élőhelyeikben bekövetkező környezeti változásokra. Ezek a fajok nemcsak ökológiai jelentőséggel bírnak, hanem a környezeti egészség állapotának indikátorai is, így védelmük kulcsfontosságú a természetes ökoszisztémák megőrzésében.
Ezek az állatok egyaránt kötődnek a szárazföldi és vízi élőhelyekhez, így hiányuk vagy visszaszorulásuk összetett ökológiai problémákra utalhat.
Egy nemrég megjelent tanulmányban (Mészáros et al., 2025, Scientific Reports) magyar kutatók több mint 170 balatoni és környékbeli tó és vízállás gőteállományait vizsgálták. Az eredmények szerint az állományok eloszlása és egyedszáma szoros összefüggést mutatott az élőhelyek ökológiai állapotával - különösen a vízmélységgel, a vegetáció szerkezetével és a vízminőséggel.
A gőték eltűnése vagy csökkenése gyakran figyelmeztető jelként szolgál a környezeti problémákra, mint például a túl sekély, gyorsan kiszáradó vagy tápanyagban túlterhelt élőhelyekre. Mivel a gőtepeték és lárvák szigorúan vízhez kötöttek, az élőhelyek kiszáradása, az eutrofizáció, valamint az invazív fajok, mint például a naphal (Lepomis gibbosus) megjelenése, komoly veszélyt jelent a szaporodásukra és túlélésükre. Az ilyen indikátor fajok figyelemmel kísérése értékes információval szolgálhat a természetvédelmi és vízgazdálkodási intézkedések során, segítve ezzel a fenntartható környezetvédelem előmozdítását.
A kutatók rámutatnak, hogy a kétéltűek számára kedvező víztestek megóvása és fenntartása elengedhetetlen a gőtepopulációk megőrzéséhez. Ennek érdekében szükséges a természetes partvonalak és vízmélységek megőrzése, a túlzott tápanyagterhelés – mint például a műtrágya és a szennyvíz – minimalizálása, valamint a természetes vízáramlás helyreállítása. Emellett az élőhelyek rehabilitációja, mint például kisebb tavak mélyítése vagy a part menti növényzet regenerálása, hatékony módszer lehet a gőték populációinak megerősítésére.
A Balaton és környéke nemcsak turisztikai szempontból vonzó, hanem ökológiai értékeivel is kiemelkedik. A gőték populációja, legyen az jelenléte vagy hiánya, figyelmeztet minket arra, hogy a vizes élőhelyek védelme sürgető feladat. Az ilyen élőhelyek megóvása elengedhetetlen a biodiverzitás fenntartásához és a természetes ökoszisztémák egészségének biztosításához.
