A PEN America aggodalmát fejezte ki a világ írói számára, mivel a szólásszabadság csorbítása egyre nagyobb fenyegetést jelent. A szervezet figyelmeztet arra, hogy a kreatív gondolkodás és az önkifejezés szabadsága súlyos veszélybe került a globális politi
A PEN America jogvédő szervezet friss figyelmeztetése szerint a szólásszabadság világszerte egyre inkább veszélybe kerül, ami komoly kihívások elé állítja az írókat. Ez a megállapítás különösen aggasztó, mivel most először az Egyesült Államokban is hangsúlyosan megfogalmazták ezeket az aggályokat. Az éves Freedom to Write (Írás szabadsága) jelentés rámutat, hogy 2024-re a börtönbüntetésre ítélt írók száma folyamatosan emelkedik: míg tavaly 375 szerzőt zártak rács mögé, addig 2023-ban ez a szám 339 volt. A tendencia aggasztó, hiszen ez már a hatodik egymást követő év, amikor a megfélemlítés és elnyomás jelei erősödnek az írói közösségben.
Kína és Irán a világ legnagyobb elnyomó rezsimjei közé tartoznak.
A jelentés, amely 35 oldalon tárgyalja a globális írói helyzetet, Kínát ismételten a világ legnagyobb bebörtönzött íróinak országaként azonosítja, szám szerint 118 fogvatartott íróval. Ez a szám az előző évi 107-tel összevetve növekedést mutat. Irán a második helyre lépett, ahol 43 elítélt író van, ami ugyan csökkenést jelent a korábbi 49-hez képest, de a szabadon bocsátottak szigorú hallgatási feltételekhez vannak kötve.
Izrael az ötödik helyen végzett a bebörtönzött írók számát tekintve, összesen 21 író van rács mögött, közülük nyolc személy adminisztratív őrizetben. Ez a helyzet éles ellentétben áll azzal, ahogyan az ország a saját demokráciáját és véleményszabadságát hirdeti. A lista élén olyan elnyomó rezsimek állnak, mint Oroszország, Szaúd-Arábia, Egyiptom, valamint a NATO-tag Törökország, amelyek szintén jelentős mértékben korlátozzák a szólásszabadságot.
Terjed a cenzúra a demokráciákban is
A PEN jelentése szerint ma már nemcsak diktatúrákban fenyegetik az írókat: a szólásszabadság korlátozása átterjedt olyan országokra is, amelyeket korábban a nyitottság példaképeinek tartottak.
A jelentés így fogalmaz:
A geopolitikai táj képének folyamatos átalakulása és az autoriter tendenciák terjedése révén, amelyek korábban szabadnak vélt államokat is elérnek, egyre inkább észlelhetjük, hogy az írók szélesebb spektrumú célpontokká váltak a megtorlások során, mint valaha.
A szöveg kiemeli, hogy a kormányok tudatában vannak a szavak hatalmának: az írók képesek történelmi igazságokat feltárni, elfeledett narratívákat újjáéleszteni, és felelősségre vonni a hatalmi struktúrákat. Mégis, a demokráciák lassan ismerik fel, hogy az írók ellen irányuló támadások nem csupán önálló események, hanem a szélesebb körű emberi jogi visszaesések előjelei és következményei is.
Az Egyesült Államokban is fokozódik a veszélyeztetettség.
Karin Deutsch Karlekar, a PEN America írói jogokért felelős vezetője hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban komoly aggodalmak merültek fel a szólásszabadság védelme kapcsán. Kifejtette, hogy az ország történetében, a McCarthy-korszak óta nem volt példa ilyen széleskörű és mélyreható támadásokra a szabad véleménynyilvánítás ellen. Rümeysa Öztürk, egy török ösztöndíjas doktorandusz esete jól szemlélteti ezt a jelenséget; őt egy olyan írása után tartóztatták le, amelyben Izrael katonai akcióit bírálta, és ennek következtében kitoloncolással fenyegették meg.
Karlekar így fogalmazott:
"Az embereket az ötleteikért és az írásaikért tartóztatják le az Egyesült Államokban. Ez nagyon aggasztó."
Kiemelte, hogy elérkezhet az a pillanat, amikor az Egyesült Államok adatnyilvántartásába is fel kell venni azokat az írókat, akiket bebörtönöztek.
Az öncenzúra és a félelem egyre inkább elterjedt jelenségek a modern társadalmakban. Az emberek sokszor attól tartanak, hogy véleményük, gondolataik vagy kreatív kifejezésük negatív következményekkel járhat. Ez a félelem nem csupán egyéni szinten hat, hanem kollektív tudatosságot is formál, ami gátolja a nyílt párbeszédet és a szabad véleménynyilvánítást. Az öncenzúra következményeként sokan visszafogják magukat, elkerülve a fontos társadalmi kérdések megvitatását, ami végső soron a közéleti diskurzus szegényedéséhez vezet. A félelem terjedése tehát nem csupán egyéni problémát jelent, hanem komoly kihívásokat is támaszt a demokrácia és a társadalmi fejlődés szempontjából.
A jelentés kiemeli, hogy az egyetemi vezetők egyre fokozódó nyomás alatt állnak, hogy elnyomják a "antiszemitizmusként" címkézett véleményeket. Ez a helyzet már most is jelentős öncenzúrához vezetett, különösen az izraeli-palesztin kérdéssel kapcsolatban.
Karlekar véleménye szerint a jövőben számos olyan téma válhat veszélyeztetetté, mint például a klímaváltozás, a transzneműek jogai és a nők jogai. Ezek a kérdések mind a Trump-adminisztráció "keresztüzébe" kerülhetnek, ami aggasztó következményekkel járhat.
A globális szólásszabadságot is befolyásolhatja.
Karlekar hangsúlyozta, hogy amennyiben az Egyesült Államok lemond a szólásszabadság nemzetközi védelmezéséről, az globális szinten jelentős visszaesést eredményezhet.
