"Varázslatos világ" Marosvásárhely szívében - közel 100 művész lenyűgöző alkotásaiból nyílt meg egy különleges kiállítás.

Közel 100 művész - a Kossuth- és Munkácsy-díjas Aknay Jánostól Zsigmond Attiláig - alkotásait mutatja be Szepessy László gyűjtő egy február 4-én megnyitott marosvásárhelyi kiállítás keretében.

A Szepessy László gyűjteményéből készült tárlat a közel 45 évnyi szenvedélyes gyűjtés gyümölcse. "Négy és fél évtizedes kutatás és felfedezés eredményeként klasszikus és modern művek sokasága várja az érdeklődőket, melyek különböző európai országok művészeinek alkotásait egyesítik egy harmonikus egységbe." A szervezők elmondása szerint a kiállítás nem kíván konkurálni a múzeumok tárlataival; sokkal inkább az a célja, hogy a gyűjtő egyedi értékítéletét bemutatva hidat építsen a látogatók és a művészet csodálatos világa között.

A tárlatmegnyitót hatalmas érdeklődés övezte, a marosvásárhelyi Kultúrpalota "Art Nouveau" galériája teljesen megtelt. Az emeleten elhelyezett kivetítőkön a résztvevők nyomon követhették az eseményeket. A megnyitón nemcsak a gyűjtő volt jelen, hanem Aknay János Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész, Markó Béla költő, valamint Bogdán Zsolt és Dull Bence színművészek is. Ők Markó Béla verseit adták elő, köztük az Angyalszín, az Alkalmi vers a békéről, a Kezdek kilátni, az Egymás mellett parázslik és a Legó című költeményeket. Az esemény különleges atmoszféráját a költészet és a művészet találkozása teremtette meg.

Megnyitóbeszédében Markó Béla kifejtette, hogy mély meggyőződése szerint "minden művész lelkének egy darabja rejlik abban, amit alkot". Ezt a különleges animizmust hangsúlyozva úgy véli, a művészet nemcsak egy kiterjesztett gyerekkor, hanem a felnőttkor során megszerzett világ- és emberismeret szerves része is. Kiemelte, hogy amikor a kurátorok különböző alkotásokat helyeznek egymás mellé, azok egyetlen, élő organizmussá válnak. Legyen szó egy átmeneti tárlatról, amely csupán néhány hétig vagy hónapig tart, vagy egy állandó kiállításról, amely hosszabb időre szól, a gyűjtők és rendezők képesek egy láthatatlan kapocs révén összekapcsolni a műveket. "Ehhez hideg fej és forró szív szükséges" - fogalmazott. Véleménye szerint a valódi gyűjtemények életre kelnek, és vágyakoznak arra, hogy bemutatkozzanak nekünk. A költő úgy véli, hogy a gyűjtés és a kiállításszervezés is egyfajta teremtés, éppúgy, mint a festészet, a zene vagy az írás aktusa. "Amikor egy kép a falnak van fordítva, vagy egy könyv be van csukva, azok pusztán falak maradnak. Csak akkor kezdenek élni, amikor ránézünk a képre vagy olvassuk a könyvet."

Markó Béla hangsúlyozta, a múzeumoknak is egyéniségük van, és így van ez a magángyűjteményekkel is. Szepessy László elsősorban a marosvásárhelyi művészek munkáiból válogatott a "Varázslatos világ" kiállításhoz, főleg az idősebb generációk legjobbjainak számító képzőművészek munkáit. Majdnem 180 művet választott ki (a több mint 1 000 darabos - szerk megj.) gyűjteményéből. "Több hónapon át ritkította a listát, tette-vette, mérlegelte, alkudozott saját magával, hogy el is férjen, reprezentatív is legyen. Közelről figyelhettem ezt a keserves munkát. Úgy vélem, megérte. Reprezentálja a gyűjtőt a tárlat, és reprezentál minket, marosvásárhelyieket is ugyanakkor, bevallom, számomra is nagyon személyes üzenetük van ezeknek a festőknek és szobrászoknak, akiknek többsége már nincsen közöttünk, kitelepültek vagy meghaltak" - tette hozzá Markó Béla.

Markó Béla szavait idézve: "Házak, fák, portrék vagy absztraktok, sorakoznak itt, többnyire csoportosítva, de ha kell, rugalmasan el is térve a szabálytól. Így egymás mellett ezek a művek meggyőznek minket, hogy a művészet mindenütt ugyanaz. Németországban, Magyarországon vagy Romániában. Bár minden művész külön egyéniség, fiatalok és öregek, élők vagy holtak, de egybeillenek a generációk és régiók, ha össze tudjuk rakni a páncélt. Mindez önbizalmat is adhat nekünk, hogy ebben a városban is létezett és létezhet nagy művészet. Előttünk a bizonyíték, hogy lehetünk egyszerre marosvásárhelyiek és európaiak."