Meglepetés érte az ukrán gáztranzit helyzetét, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy Magyarország visszavonja korábbi vétóját.

A hétfő reggeli uniós nagyköveti ülésen az Európai Bizottság megerősítette, hogy folytatni kívánja az ukrán gáztranzitról szóló tárgyalásokat, és ebbe Magyarországot és Szlovákiát is bevonja. Emellett Ukrajnától biztosítékokat kérnek "az EU-ba irányuló kőolajvezeték-szállítások folytatására" - értesült a Reuters egy diplomatától. Ez a fejlemény azt jelzi, hogy Magyarország elérhette két kulcsfontosságú követelését az oroszellenes uniós szankciók meghosszabbításáért cserébe. Ennek eredményeként, a magyar kormány vétófenyegetésének visszavonásával, egy-két órán belül egyhangú döntés született az uniós külügyi tanácsülésen. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nem sokkal ezelőtt bejelentette, hogy "Magyarország megkapta a kért garanciákat hazánk energiabiztonságával kapcsolatban".

A hétfői nap igazán eseménydúsra sikeredett az oroszellenes uniós szankciók meghosszabbításának ügyében. Különösen figyelemre méltó volt a magyar kormány részéről érkezett vétófenyegetések, amelyek az utóbbi napokban kerültek napvilágra. A hírügynökségi források szerint a reggeli uniós nagyköveti ülésen az Európai Bizottság képviselője egy nyilatkozatot olvasott fel, amelyet a tudósítónak is bemutattak. A nyilatkozat tartalma alapján...

A Bizottság elkötelezetten folytatja a tárgyalásokat Ukrajnával az európai gázszállítás lehetőségeiről, amelyek az ukrajnai gázvezetékrendszeren keresztül valósulhatnak meg. Emellett a Bizottság nyitott arra, hogy Magyarországot is bevonja ebbe a folyamatba, közösen Szlovákiával.

Sőt, az is benne van a nyilatkozatban, miszerint

A Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy garanciákat kérjen a kőolajvezetékek EU-ba irányuló szállításainak folyamatos működésével kapcsolatban.

A fenti első rész meglepő, ugyanakkor az utóbbi napok eseményei fényében érthető is, hiszen az ukrán elnök kijelentette, hogy hajlandóak azeri gázt szállítani a saját vezetékeiken keresztül.

Jelenleg nem tisztázott, hogy a Bizottság által tett jelzés, miszerint nyitottak az ukrán tranzitról szóló tárgyalások folytatására, a gyakorlatban mit is jelent. Eddig csupán annyit tudtunk, hogy egy monitoring bizottságot fognak létrehozni a régió energiaellátási helyzetének elemzésére. E körülmények között a Brüsszelből érkező garancia inkább látszatintézkedésnek tekinthető.

A bizottsági jelzés után nem sokkal, a tagállamok külügyminisztereiből álló külügyi tanács első napirendi pontjaként, a magyar kormány támogatásával hagyták jóvá az oroszellenes uniós szankciók további hat hónappal való meghosszabbítását. Ezt követően Szijjártó Péter rövid posztjában bejelentette, hogy Magyarország megkapta az általa kért garanciákat.

A Politico legutóbbi jelentése szerint az EU diplomatái között egy lehetséges kompromisszum körvonalai kezdtek megjelenni, amely segíthet elkerülni a szankciók blokkolásának veszélyét. A hírek arról számoltak be, hogy Magyarország kész engedményeket tenni, ha az EU olyan nyilatkozatot ad ki, amely figyelembe veszi Budapest aggályait az energiabiztonság terén. A Portfolio-nak nyilatkozó két uniós diplomata azonban kifejtette, hogy szerintük ez nem valódi kompromisszum, hanem inkább egy régóta elfogadott nyilatkozat beemelése a szavazásra vonatkozó határozatba.

Robert Fico miniszterelnök többször is konzultált az Európai Bizottsággal az ukrán tranzit leállása következtében kialakult energiabiztonsági helyzetről. Brüsszel ekkor hangsúlyozta, hogy Szlovákia és a környező országok energiaellátása biztonságban van, és nincs ok aggodalomra.

Dan Jørgensen energiaügyi biztos kifejezte, hogy az Európai Bizottság létrehoz egy monitoring testületet, amely figyelemmel kíséri a helyzetet. Az ígéret értelmében Szlovákiát és a többi tagállamot biztosítja arról, hogy minden lehetséges eszközt mozgósítanak az energiaellátásuk védelme érdekében.

Szijjártó Péter külügyminiszter a bejegyzésében hangsúlyozta, hogy...

Egyértelművé vált, hogy az uniós tagállamokat ellátó energiainfrastruktúra védelme kulcsfontosságú az EU egészének biztonsága szempontjából. Ezen felül az Európai Bizottság garanciákat vár Ukrajnától a közösségbe irányuló kőolajszállítások folyamatosságának biztosítása érdekében.

- emelte ki a külügyminiszter.

A hír azután érkezett, hogy ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij, az előző hét végén bejelentette, hogy Ukrajna készen áll az azerbajdzsáni földgáz Európába történő tranzitálására. Ez váratlan fordult, mivel az ukrán elnök eddig elzárkózott attól, hogy Ukrajnán keresztül érkezzen gáz az Európai Unióba - legalábbis olyan, ami Oroszországból származik. Az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitja az év elején szűnt meg, miután a két ország között hosszú távú gázszállítási-szerződés lejárt. Ez az útvonal az utóbbi időben Európa gázszükségletének csupán 5%-át fedezte, így jelentősége csökkent, azonban Szlovákia gázellátásában még mindig érezhető a kiesése.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor a múlt héten bejelentette: Magyarország készen áll arra, hogy támogassa északi szomszédját, Szlovákiát, és 900 millió köbméterrel több gázt szállítson a számára. Ez a lépés részben az ukrajnai tranzitútvonal kiesésének következménye, de a hosszú távú szlovák-orosz gázvásárlási szerződés továbbra is érvényben van, amely évi 3 milliárd köbméter gáz szállításáról szól. Ennek értelmében Szlovákia évi 0,9 milliárd köbmétert az ukrajnai tranzit helyett a Török Áramlaton keresztül, Magyarország irányából tud majd beszerezni. Azonban kérdéses, hogy a friss bejelentés vonatkozik-e az orosz földgázra is, ami további vitákra adhat okot.

Valószínű, hogy ha az ukrajnai gázszállítási útvonalat újra megnyitják, az orosz gáz nem fog áramlani rajta.

- legalábbis a dokumentumok alapján. Ugyanis rendkívül nehéz, szinte lehetetlen nyomon követni, hogy például az Azerbajdzsánból érkező mennyiség valójában milyen forrásból származik.