Ezek a fajtatiszta kutyák olyanok, mint a vadon élő kutyafélék tökéletes másai.


Talán nem olyan meglepő, hogy egy kutyaféle hasonlítson egy fajtatiszta kutyára, ám a kutatómunkánk során kiderült, hogy tulajdonképpen igen kevés esetben fedezhető fel jelentős egyezés.

Szerettük volna, ha a shiba inu egyedi, rókaszerű vonásait és a dingó számos kopóval való analógiáit túllépve, egy szélesebb perspektívából mutathatjuk be ezeket a lenyűgöző fajtákat. Ennek szellemében készült el az alábbi lista. Bízunk benne, hogy a vadkutyafélék és a különböző kutyafajták világában találsz olyan érdekességeket, amelyek eddig elkerülték a figyelmedet.

A malinois a belga juhászkutyák egyik legkiemelkedőbb képviselője, melyet a legintelligensebb és legjobban tanuló fajták között tartanak számon. Ennek köszönhetően nem meglepő, hogy gyakran látni őt különféle szolgálati feladatok ellátásában. Ez a kutya valóban fáradhatatlan, és energiái szinte kimeríthetetlenek, ami kihívást jelent a gazdik számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a malinois kizárólag aktív, sok szabadidővel rendelkező gazdák mellett tud igazán boldog lenni, mivel rengeteg mentális és fizikai stimulációra van szüksége ahhoz, hogy kiegyensúlyozott életet élhessen. Megjelenése szikár és izmos, büszke tartású; színe általában őzbarna, és a fekete maszkja mindig jól látható és hangsúlyos, ami még inkább kiemeli az eleganciáját.

A dól, más néven ázsiai vadkutya, egy veszélyeztetett faj, amely a legtöbb kutyafélével ellentétben klánokban él, de laza hierarchikus rendszerrel rendelkezik. Az 1830-as években sokan azt feltételezték, hogy a modern kutyák őse lehet, de ez az elmélet gyorsan megdőlt. A dól vokalizációja rendkívül figyelemfelkeltő és különleges; kommunikációjuk során füttyögéseket használnak, amelyeket a szakértők a vörös rókák jellegzetes kú-kú hangjához hasonlítanak. Ez a vokális kommunikáció a csoportban élő állatokra jellemző, lehetővé téve számukra, hogy információt cseréljenek anélkül, hogy közvetlenül látnák egymást. Emellett a dólnál gyakran megfigyelhető a sötét orr-rész, vagyis a maszk, ami még inkább egyedivé teszi őt a kutyafélék között.

Az olasz volpino valódi különlegesség, amelyről úgy tartják, hogy Michelangelo kedvenc kutyafajtája volt. Sajnos hosszú időn át elhanyagolták, ami a kihalás szélére sodorta. Szerencsére a tenyésztők 1960-ban felismerték a helyzet komolyságát, és elkezdték rehabilitálni ezt a csodás fajtát. Ennek köszönhetően napjainkban egy rendkívül barátságos és szeretetteljes kutyáról beszélhetünk, amely kis termete ellenére rendkívül aktív, ragaszkodó és hűséges társ. Az agility sportban is remekel, hiszen könnyen tanítható, így minden pillanata örömet hoz. E kis szépségek legszembetűnőbb vonása a hosszú, dús szőrzetük, amely lehet fehér vagy rőt színű, és igazi ékessége a megjelenésüknek.

A sarki róka, az Északi-sarkvidék titokzatos és elbűvölő lakója, igazi túlélő a zord környezetben. A hideg hónapokban testsúlya akár 50%-kal is nőhet, és hihetetlen módon a legnagyobb fagyokban sem fázik meg - egészen -70 °C-ig! Ez a rendkívüli ragadozó nem csupán mókás megjelenésével hódít, hanem vadászati technikájával is. A vastag hó alatt rejtőző zsákmányt, például a lemminget, akár 12 cm mélyen is képes észlelni. Miután pontosan lokalizálta a prédát, egy akrobatikus ugrással, fejjel lefelé vetődik a hóba, hogy elkapja a vacsoráját. E különleges állatok egy részét ma már házi kedvencként is tartják, köszönhetően D. K. Belyaeve professzor orosz kutatási projektjének, amely a novoszibirszki tenyésztelepen zajlik.

Bár a csivavák hírneve manapság nem a legfényesebb, mi továbbra is határozottan állítjuk, hogy egy felelősen tenyésztett, gondosan nevelt csivava valójában egy kedves és intelligens kutya, aki remek társ lehet. E kis édes öleb története a maják, az aztékok és a toltékok idejére nyúlik vissza, amikor még techichi néven ismerték. Ezek a kutyák mindhárom ősi kultúrában a házi kedvencek sorát gazdagították. A fajtát a karakteres, álló, hegyes fülek jellemzik, hasonlóan a sivatagi rókákhoz. Ezen aprócska jószágok súlya a standard szerint mindössze 1-3 kg, ami igazán lenyűgöző, ha figyelembe vesszük a személyiségük és a szeretetük nagyságát.

A sivatagi róka, a kutyafélék legkisebb tagja, mindössze 1-2 kg súlyú, és könnyen felismerhető hatalmas, előreálló füleiről. Ezek a fülek nem csupán figyelemfelkeltőek, hanem rendkívül praktikusak is a sivatagi életben. Az egyik fontos feladatuk a hőmérséklet szabályozása, míg a másik a föld alatt rejtőző zsákmány mozgásának észlelésére szolgál. Talpán egy vastag szőrréteg található, amely megvédi a forró homoktól, tompítja a lépései zaját, és segít elkerülni, hogy futás közben besüppedjen a talajba. Érdekesség, hogy a sivatagi róka az egyetlen ismert húsevő a Szahara térségében, amely képes vízforrás nélkül is megélni, alkalmazkodva a szélsőséges körülményekhez.

Az utonagan kutyafajta külsejét a szürke farkastól örökölte, míg szívében a golden retriever hűségével és barátságosságával büszkélkedhet. Vérvonala különleges keveréket hoz létre, hiszen benne szibériai huskyk, német juhászkutyák és alaszkai malamutok is fellelhetők, tehát nem csupán egy farkas-hibridről van szó. 1980 óta létezik, ám egyelőre nem rendelkezik hivatalos elismeréssel egyetlen jelentős kutyás szervezet részéről sem; sok helyen designerfajtának tekintik. Az utonaganról azt tartják, hogy rendkívül intelligens és kitűnő családi kutya, aki gyorsan alkalmazkodik gazdája életstílusához. Energikus természete miatt azonban kizárólag aktív kutyatartók számára ajánlott, akik képesek biztosítani neki a szükséges mozgást és stimulációt.

A kutyafélék legimpozánsabb tagja a szürke farkas, vagyis a Canis lupus, amely körülbelül egymillió évvel ezelőtt, a pleisztocén időszakban bukkant fel Eurázsia területén. E fenséges lénynek legalább 36, de egyes szakértők állítása szerint akár 38 vagy 40 alfaja is létezik. Hihetetlen sebességre képes, akár 60 km/h-ra is felgyorsulhat, és a -40 °C-os hideget is jól viseli, mivel képes csökkenteni a véráramlást a bőre közelében, ezzel megőrizve testhőmérsékletét. Azt mindenki tudja, hogy falkákban élnek, de talán meglepő lehet, hogy a falkatagok között nagyon szoros kötelékek alakulnak ki. Olyannyira, hogy előfordulhat, hogy egy tag érdekében akár az életüket is feláldozzák. Érdekesség, hogy ha egy falkatagot elveszítenek, az összes tag kortizolszintje megemelkedik, ami a stressz magas szintjére utal.

Related posts