A tudósok szerint a zenehallgatás mélyreható hatással van az agy működésére. Különféle kutatások kimutatták, hogy a zene nemcsak a hangulatunkat képes megváltoztatni, hanem serkenti a kreativitást, javítja a memóriát és csökkenti a stressz szintet is. A r
Volt már olyan pillanatod, amikor úgy érezted, hogy egy dal szavak nélkül is közvetlen kapcsolatot teremt veled? Mintha a zsigereid mélyén vibrálnának az akkordok? A McGill Egyetem kutatói szerint ez nem csupán egy fantázia szüleménye: az emberek nem csupán passzívan élvezik a zenét, hanem a testük is együtt rezeg vele. Az agyunk természetes rezgései harmonizálnak a ritmusokkal és a hangokkal, így egy különleges, szinte fizikai élményt teremtve - számol be róla a Science Alert.
Ahogy a cikk is kiemeli, a zene gyakran "egyetemes nyelvként" funkcionál: bármely kultúrától függetlenül az emberek hasonló mozdulatokat végeznek, és a kisgyermekek szinte ösztönösen kezdik el követni a ritmust. Az idegirezonancia-elmélet (neural resonance theory - NRT) alapgondolata, hogy az olyan zenei elemek, mint a harmónia, azért hatnak ilyen kellemesen a fülre, mert összhangban állnak az agyunk rezonáló mintázataival.
Caroline Palmer, a tanulmány társszerzője szerint ez az összefüggés a terápiák, az oktatás és a zenei technológiák világában is hasznosítható.
Az NRT kiindulópontja az, hogy az idegi oszcillációk különféle sebességen hangolódnak rá a külső hangokra. Az agykéreg neuronjai olyan frekvenciákon rezegnek, amelyek rímelnek a zenében lévő impulzusokra, vagyis magára a ritmusra.
A magas frekvenciák, amelyek körülbelül 30 és 4000 Hz között mozognak, a hangmagasság érzékelésének alapját képezik. A gammafrekvenciás oszcillációk a frekvenciatartomány alsó szegmenséhez tartoznak, míg a hallóideg, az agytörzs és a csiga a magasabb hangok világára hangolódik. Ez a bonyolult, többrétegű szinkronizáció varázsolja a zenehallgatást felejthetetlen élménnyé, függetlenül attól, hogy a hallgató tapasztalt zenész vagy csupán zene kedvelő.
Ez nem azt jelenti, hogy az összetett zenék ne tudnának minket örömmel eltölteni; csupán arra utal, hogy a legegyszerűbb elemek, mint a ritmus és a frekvencia, mélyen hatnak ránk. Ahogy telik az idő, agyunk rezgései a megszokott mintázatok felé tendálnak, mintegy „ráhangolódva” a zenére.
A kutatók úgy vélik, hogy az NRT egy friss perspektívát nyújt az idegtudomány és az emberi viselkedés összefüggéseinek feltárásához, és ezzel új lehetőségeket teremt a zenealapú terápiás és oktatási megközelítések számára.
