Az Európai Unió Bírósága elmarasztalta a magyar kormányt egy transznemű iráni menekült ügyében. Az ítélet rávilágít arra, hogy a menekültügyi eljárások során a diszkrimináció és az emberi jogok védelme kiemelten fontos.

Azt állítva, hogy a folyamat ellentétes az alapvető jogokkal, kiemelve a személyes integritás és a magánélet védelméhez fűződő jogok megsértését.

Magyarország nem követelheti meg egy iráni menekülttől a nemi megerősítő műtét igazolását ahhoz, hogy hivatalos nyilvántartásaiban módosítsa az illető nemi hovatartozását - döntött csütörtökön az Európai Unió Bírósága a Politico cikke szerint.

A döntés egy VP nevű iráni transznemű férfi ügyében született, aki nőként látta meg a napvilágot, de 2014-ben transzneműként menekültstátuszt kapott Magyarországon, amit orvosi igazolásokkal is alátámasztott. Annak ellenére, hogy Magyarország befogadta őt, a menekültügyi nyilvántartás továbbra is női nemként kezelte. VP az uniós adatvédelmi jogszabályokra hivatkozva kérte saját adatainak helyesbítését, arra hivatkozva, hogy ezek a jogszabályok lehetővé teszik az emberek számára, hogy javítsák a róluk létező pontatlan információkat. Magyarország azonban elutasította a kérelmét, arra hivatkozva, hogy nem nyújtott be elégséges bizonyítékot a nemváltoztató műtét elvégzéséről.

A bíróság megerősítette VP jogát a nemi identitásra vonatkozó személyes adatok helyesbítéséhez, és kimondta, hogy egy tagállam közigazgatási gyakorlata nem teheti ezt a jogot függővé a nemi átalakító műtét bizonyítékának bemutatásától.

A testület hangsúlyozta, hogy az ilyen eljárások sértik az alapvető jogokat, különösen a személyes integritáshoz és a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogokat. A bíróság megállapította, hogy a nemi identitás a magánélet egyik legmélyebb és legszemélyesebb aspektusa, ezért a transznemű egyéneknek joguk van ahhoz, hogy fejlődhessenek, megőrizzék testi és erkölcsi integritásukat, valamint hogy identitásukat tiszteletben tartsák és elismerjék.