Orbán Viktor Rómában szövetségest keresett.

Ferenc pápa szerdán magánkihallgatás keretében fogadta Orbán Viktort, hogy mélyebb betekintést nyerjen a magyar miniszterelnök személyes nézeteibe és jövőbeli terveibe. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, Horváth Jenő szerint Orbán számára ez az esemény ideális lehetőséget biztosított békemissziójának kibővítésére. A szakértő kiemelte, hogy Giorgia Meloni, az olasz kormányfő, aki régi szövetségesnek számít Orbán oldalán, komoly befolyással bírhat az Olaszországban jövő júliusban megrendezésre kerülő Ukrajna-helyreállítási konferencia programjának alakításában. Emellett Orbán számára elengedhetetlen, hogy a Nyugat-Balkán uniós integrációjához erős támogatóra leljen, noha kapcsolatuk nem mentes a kihívásoktól és ingadozásoktól.

Ferenc pápa szerdán reggel fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt a Vatikánban. Az audiencián, amely 35 percig tartott, a két vezető főként az ukrajnai konfliktusról és az Európai Unió Tanácsának soros elnökségéről folytatott eszmecserét.

"Nem meglepő, hogy a miniszterelnök újra találkozott a pápával. Orbán Viktor 2021 óta rendszeresen, évente keres fel az egyházi vezetőt, akár véletlenszerű, akár hivatalos keretek között. A Szentszék és a magyar kormány kapcsolata folyamatos, és közös érdekük, hogy Ukrajnában béke legyen. Ferenc pápa számára a béketeremtés kulcsfontosságú cél, és mindketten egyetértenek abban, hogy elkerülik a fegyverkezést és a háborúban való részvételt. A két vezető találkozója ezen alapvető elveken nyugszik" - nyilatkozta a Hírklikknek Horváth Jenő, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének oktatója. Hozzátette, hogy Orbán a Vatikán külügyminiszterével is találkozott, ahol már részletesebben tárgyaltak az Európai Unió Tanácsának soros elnökségéről. A pápa főként Orbán személyes nézeteit szerette volna megismerni és a jövőbeli kilátásait firtatta.

A magyar miniszterelnök nyári békemissziójának fontos elemeként értékeli az olaszországi és vatikáni látogatását. Közösségi platformján kiemelte, hogy a Vatikán diplomáciai tapasztalatai felbecsülhetetlen értékkel bírnak.

A magukat római katolikusnak vallók száma egyébként jelentősen csökkent Magyarországon az elmúlt évtizedekben. 2001-ben még a lakosság többsége, 5 millió 290 ezer ember jelölte be a katolikus vallást, 2022-ben viszont már csak a lakosság negyede, 2 millió 644 ezer ember vallotta magát katolikusnak - emlékeztetett a háttérre Horváth Jenő.

Cím: A Nagybácsi és a Kicsi Unoka Kalandja Egyszer volt, hol nem volt, egy kis faluban élt egy nagybácsi, akit mindenki csak János bácsinak hívott. János bácsi mindig vidám volt, és a gyerekek körében különösen népszerű. A falu szélén álló házának udvarán mindig zajlott az élet: a színes virágok között felnőtt a gyümölcsfák sora, és a fűben sok-sok csiga bújkált, ami a kisunokájának, Lilinek, igazi felfedezőterepet biztosított. Lili, a nagybácsi kisunokája, minden nyáron János bácsihoz látogatott. Imádta a nagybácsi meséit, a közös főzéseket, és azokat a csodás kalandokat, amik csak náluk történhettek. Egyik szép nyári reggelen, mikor a nap már magasan járt az égen, Lili elhatározta, hogy felfedezi a közeli erdőt. János bácsi egy kis kosárkát adott neki, hogy összegyűjthesse az erdő kincseit. Ahogy beléptek az erdő hűvös árnyékába, Lili szeme csillogott az izgalomtól. A fák között színes pillangók táncoltak, és a madarak csicsergése szinte zenévé olvadt össze. János bácsi mesélni kezdett a fáról, amelyik az erdő szívében állt, és amelyről azt tartották, hogy kívánságokat teljesít. "Ha elénekeljük a kívánságunkat, és a szívünkből jön, talán teljesül…" - mondta János bácsi, miközben Lili csillogó szemekkel hallgatta a történetet. Így hát elindultak a fák között, és végül megtalálták a csodás fát. Lili szíve tele volt vágyakkal, és miután János bácsi bíztatta, elmondta a kívánságát: "Azt szeretném, hogy mindig együtt lehessünk, és soha ne érjen véget a nyár!" A fa levelei lágyan megmozdultak, mintha válaszoltak volna. János bácsi és Lili együtt nevettek, és tudták, hogy a varázslat nem csak a fában rejlik, hanem a szeretetükben is. Ez a nyár sok csodás pillanatot hozott számukra, és bár a napok gyorsan teltek, a nagybácsi és a kisunoka szívében örökre megmaradt a közös kalandok emléke. Mert a varázslat nem mindig a mesékben él, hanem a mindennapi élet apró csodáiban, amiket együtt élnek át.

A magyar miniszterelnök a pápai látogatása után Rómában folytatta diplomáciai tevékenységét, ahol Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel találkozott. A megbeszélés során a két vezető részletesen áttekintette Ukrajna jelenlegi helyzetét és a jövőbeni újjáépítési lehetőségeket, emellett a közel-keleti konfliktus is terítékre került. Érdekesség, hogy az Ukrajna újjáépítésével kapcsolatos következő nemzetközi konferenciát 2025 júliusában Olaszországban rendezik meg.

"Orbán Viktor és Giorgia Meloni kapcsolata hullámzó, annak ellenére is, hogy mindketten egy-egy jobboldali párt vezetői. Az álláspontjuk az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban is megosztott: Meloni támogatja Volodimir Zelenszkijt és Ukrajnát, ami távol áll a magyar állásponttól. Giorgia Meloni jóval nagyobb eséllyel szólhat bele az Európai Unió Ukrajna-helyreállítási programjába, mint Orbán Viktor, de az olaszoknak nincs sok pénzük. Ezen felül az Európai Parlament frakcióiról, pártjairól is beszélhettek" - mondta a Corvinus egyetem oktatója.

Meloni kifejezte gratulációját Orbánnak, amiért éppen a magyar soros elnökség időszakában sikerült elindítani az Európai Unió csatlakozási tárgyalásait Albániával. Emellett Románia és Bulgária schengeni tagságának előmozdítása is fontos lépés volt a számukra. "Olaszország számára is kiemelten fontos a Nyugat-Balkán európai uniós integrációja, és eddig soha nem hangoztattunk ezzel ellentétes véleményt. Az olaszok gyakran nagybácsi-kisunoka kapcsolathoz hasonlítják Olaszország és Albánia viszonyát, ami valóban jól működik. Az Olaszországba érkező albán migránsok beilleszkedése pedig zökkenőmentes és gyors" - tette hozzá az elemző.

Olaszország történetének tükrében a Meloni-kormány viszonylag stabilnak számít. Az elmúlt négy évtized során csupán Silvio Berlusconi tudta megőrizni hatalmát legalább három évig. Jelenleg Meloni a harmadik évét tölti hivatalában, és meglepő módon Olaszország tűnik az egyetlen politikai értelemben stabil nagyhatalomnak az Európai Unióban, ellentétben Németországgal és Franciaországgal.