Szinte teljesen feledésbe merült ez a magyar gyümölcs: így szeretnék újra életre kelteni - Agrárszektor

A Portfolio Csoport idén már 13. alkalommal hívja életre a siófoki Agrárszektor Konferenciát, amely az agrárium egyik legnagyobb és legfontosabb szakmai rendezvényévé nőtte ki magát. A decemberi esemény keretében immár 11. alkalommal kerülnek átadásra tíz különböző kategóriában a rangos agrárdíjak, melyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai teljesítménye alapján pályázhat vagy nevezheti magát.

A Soproni Egyetem és a MATE szakemberei egy izgalmas kísérlet keretében Fertődön létrehoztak egy ültetvényt, ahol a fák mikroklímát befolyásoló hatását vizsgálják. Céljuk, hogy feltérképezzék, miként segítheti a fák jelenléte a bogyós gyümölcsök, köztük a málna, fenntartható termesztését, amely képes alkalmazkodni a környezeti változásokhoz. A kutatás eddigi eredményei ígéretesek: a fertődi ültetvények által szolgáltatott adatok alapján a bogyós gyümölcsök - megfelelő technológiák és környezetvédelmi intézkedések mellett - továbbra is sikeresen termeszthetők Magyarországon. Ez a kezdeményezés nem csupán a málna jövőjét alakíthatja, hanem új perspektívákat nyithat meg a klímaadaptív és környezettudatos mezőgazdaság számára is - áll a Soproni Egyetem közleményében.

A málnatermesztés előtt álló kihívásokról és a lehetséges megoldásokról július elején Sarródon egyeztettek a szakemberek. A rendezvény a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpontjának és a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának szervezésében, valamint a Soproni Egyetem közreműködésével valósult meg.

Fertődön már több mint 7 éve zajlik agrárerdészeti málnatermesztési kísérlet, amelynek eredményei és a vizuális tapasztalatok is igazolták az úgynevezett vegyes kultúra termesztésének sikerességét. A fák javítják a mikroklímát és jelentősen növelik a bogyós kultúra vitalitását, az öntözés azonban elengedhetetlen. Erről Dr. Varga Jenő, a MATE kutatója számolt be.

Napjainkban a bogyósok termesztésénél az egyik legnagyobb kihívás a klímaváltozás hatásainak mérséklése. Fő málnafajtáink érési ideje arra a periódusra esik, amikor akár 35-40 Celsius-fokos hőmérséklet is előfordul. A légköri szárazság és az erős napfény hátráltatja a növény és a gyümölcs fejlődését, levél- és gyümölcsperzselődést, napégést okoz. Az adaptációhoz már kevés a nemesítési lehetőségek kiaknázása, a növények árnyékolására, kedvezőbb mikroklíma kialakítására van szükség. Ennek egyik megoldási lehetősége az agrárerdészeti rendszerben történő termesztés

- Kérlek, formáld át a szöveget egyedivé – kérte a szakember. A bogyós agrárerdészeti technológia, amely hazai szinten kedvező tapasztalatokat mutat, nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is egyre nagyobb érdeklődést kelt. A ClimaPannonia projekt, amely a Pannon-medence agráriumának klímaadaptációját célozza meg, éppen ennek a technológiai megoldásnak a további kutatására, validálására és széleskörű gyakorlati alkalmazására összpontosít.

A következő négy év folyamán a Soproni Egyetem és a MATE kutatói szoros együttműködés keretében fognak dolgozni annak érdekében, hogy részletes és átfogó képet nyerjenek a fás-bogyós vegyes rendszerek fenntarthatóságáról, valamint azok regionális alkalmazási lehetőségeiről.

„A kutatásunk fókuszában a természetes árnyékolás hatásainak részletes elemzése áll, különös figyelmet fordítva a mikroklímára, a vízgazdálkodásra és a terméshozamra” – nyilatkozta Vityi Andrea, a Clima Pannónia projekt szakmai vezetője és a Soproni Egyetem docense. Hozzátette, hogy a vizsgálat helyszíne a fertődi kísérleti málnaültetvény, ahol a különböző árnyékolási megoldások hatását mérjük.

Ezek mellett a beltartalmi mutatókat, a biodiverzitás alakulását és a rendszer szénlábnyomát is nyomon követjük, hiszen ezek kulcsfontosságú tényezők a jövő mezőgazdasági gyakorlatainak kialakításához

- tette hozzá. A projekt regionális kitekintést is kínál:

A Novi Sad-i Egyetem együttműködése lehetőséget teremt arra, hogy egy hasonló rendszer elemzésén keresztül a modell alkalmazhatóságát különböző környezetekben is megvizsgálhassuk.

- hangsúlyozta Vityi Andrea, az Erdőmérnöki Kar Környezet- és Természetvédelmi Intézetének nevében.

Az elmúlt négy évtized folyamán drámai mértékben megnövekedtek a csapadék nélkül eltöltött időszakok, miközben a hőmérséklet is folyamatosan emelkedett. Ennek következtében Magyarországon az aszályok egyre súlyosabbá váltak. Az agrárerdészeti technológiák, amelyek a fákkal kombinált mezőgazdasági rendszerekre építenek, számos szempontból kedvező hatással vannak a szántóföldi növények termesztésére.