Szijjártó Péter a Bloomberg televízióban kifejtette, hogy a brüsszeli intézmények nem rendelkeznek a szükséges hatékonysággal az irányítás terén.

"A jelenlegi, kihívásokkal teli időszak sajnálatos módon rávilágít arra, hogy a brüsszeli intézmények nem tudják biztosítani a hatékony irányítást" - nyilatkozta a külügyminiszter.
A vámok kiegyenlítése az Egyesült Államok és az Európai Unió között egy ígéretes alapot nyújtott volna a tárgyalásokhoz, és egyben a jóakarat kifejezését is jelentette volna. Sajnálatos módon azonban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az EU nem tett lépéseket ennek érdekében - nyilatkozta a Bloomberg televíziónak adott keddi interjújában.
A tárcavezető kifejtette, hogy tavaly november óta tudható volt, hogy az új amerikai elnök kifejezetten hazafias politikai és gazdasági stratégiát fog követni, és számítani lehetett arra, hogy vámokat fog bevezetni, "egyértelmű volt, hogy ez be fog következni". Ebből kiindulva Magyarország azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy kezdjen tárgyalásokat Washingtonnal arról, hogyan lehetne elkerülni a vámháborút az EU és az Egyesült Államok között.
A konkrét javaslat az volt, hogy a mindkét gazdaság számára kulcsfontosságú autóiparban egyenlítsék ki a vámokat, és az Európai Unió egyoldalúan csökkentse 10 százalékról 2,5 százalékra az Egyesült Államokból importált autóipari termékekre kivetett vámokat.
Ezek után mindkét fél egyenrangú pozícióba került volna, hiszen Trump új intézkedése előtt az Egyesült Államok 2,5%-os vámot vetett ki az Európából érkező autóipari importtermékekre.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a jelenlegi, tele kihívásokkal teli időszak világosan rávilágít arra, hogy a brüsszeli intézmények nem képesek hatékonyan irányítani, és nem tudnak olyan megoldásokat kidolgozni, amelyek valóban előnyösek lennének az Európai Unió számára. A miniszter emlékeztetett arra, hogy ez a helyzet nem új keletű; a koronavírus-járvány, a migrációs válság és az ukrajnai konfliktus mind hasonló problémákat tükröztek.
Bár a vámpolitika közösségi kompetenciába tartozik, Magyarország néhány hónapja tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal egy különleges kétoldalú együttműködésről, amelynek gazdasági elemei is vannak - mondta el a külgazdasági és külügyminiszter.
A riporter azon kérdésére, hogy a jelenlegi baráti amerikai-magyar viszony fényében nem okoz-e csalódást Budapesten, hogy az Egyesült Államok a magyarországi korrupcióra hivatkozva indokolja az Európai Unióra kivetett vámokat, Szijjártó Péter válaszában hangsúlyozta: álhírek terjednek ezzel a témával összefüggésben.
"A Biden-kormányzat markánsan kritikusan állt Magyarország politikai helyzetéhez."
A szöveg egyedi átfogalmazása: "A jelentés az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviseletének (USTR) éves összefoglalója, melyet tavaly, Joe Biden elnök hivatalba lépése alatt állítottak össze. A Biden-kormányzat viszonyulása Magyarországhoz kifejezetten ellenséges volt. Fontos megjegyezni, hogy az ilyen típusú jelentések alapvetően az amerikai nagykövetségektől beérkezett információkra épülnek."
Az előző amerikai nagykövet (Budapesten) nagyon ellenséges volt, gyakorlatilag politikai aktivistaként működött, lényegében a magyar ellenzék vezető alakja volt, napi szinten kommentált belpolitikai ügyeket, és folyamatosan bírálta a magyar kormányt.
„Ezek a kifejezések szerepelnek a jelentésben” – nyilatkozta a miniszter, hozzátéve: biztosak abban, hogy a következő dokumentum teljesen eltérő tartalommal fog rendelkezni.
A béketárgyalások folyamata rendkívül összetett és sokszor feszültségekkel teli. Ezek a megbeszélések kulcsszerepet játszanak a konfliktusok lezárásában és a tartós béke megteremtésében. A résztvevők nemcsak politikai érdekeket képviselnek, hanem gyakran mélyen személyes történetek és traumák is terhelik őket. A sikeres tárgyalásokhoz elengedhetetlen a kölcsönös megértés és tisztelet kialakítása, hiszen a felek közötti bizalom helyreállítása alapvető lépés a jövőbeli együttműködéshez. Ezen kívül a béketárgyalások során gyakran előkerülnek a társadalmi, gazdasági és kulturális aspektusok is, amelyek szintén befolyásolják a megállapodásokat. A megfelelő közvetítők és szakértők bevonása segíthet abban, hogy a tárgyalások gördülékenyebbek legyenek, és a résztvevők képesek legyenek a kompromisszumokra. A béke megteremtése nem csupán a konfliktus lezárása, hanem egy új, közös jövő építése is, amelyben minden érintett fél megtalálhatja a saját helyét.
A béketárgyalások jövőjével kapcsolatban Szijjártó kifejtette, hogy az utóbbi hetek eseményei jelentős változást hoztak a világ biztonsági helyzetében, különösen az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna közötti párbeszéd megkezdése óta. Bár jelenleg még nem világos, hogy a béke milyen időtávon valósulhat meg – legyen az rövid, közép vagy hosszú távon –, az biztos, hogy a közvetlen orosz-amerikai tárgyalások révén csökkent a háború eszkalációjának veszélye.
A Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépést illetően a miniszter hangsúlyozta, hogy a testület mára politikai szereplővé alakult át, és az izraeli miniszterelnök ellen kibocsátott elfogatóparancs nyilvánvalóan politikai motivációval bír.
„Ebben a folyamatban nem kívánunk részt venni, ezért hoztuk meg a döntést a kilépés mellett” – fogalmazott.
Szijjártó Péter leszögezte: Magyarország európai uniós tagságával kapcsolatban azonban kérdés sem merül fel. "Uniós tagként tekintünk magunkra a jövőben is, habár bizonyos reformok bevezetését szeretnénk elérni, mert az unió jelenleg nem elég versenyképes" - mondta. (MTI)