Stiglitz rámutat arra, hogy a demokrácia fokozatos gyengülése világszerte egyre gyorsabb tempóban zajlik, ami aggasztó tendenciákat mutat.

Üdvözöljük az "On the Other Hand" rovatban, ahol a Portfolio véleménycikkei kapnak helyet. Ezek a írások a szerzők egyéni nézőpontjait tükrözik, és nem feltétlenül tükrözik a Portfolio szerkesztőségének hivatalos álláspontját. Ha szeretné megosztani saját gondolatait a témával kapcsolatban, ne habozzon, küldje el írását a [email protected] e-mail címre. A megjelent cikkeket itt találja meg.

Szeptember 24-én a világ 20 demokratikus országa, köztük olyan vezető nemzetek, mint Brazília, Chile, Norvégia és Spanyolország, egyesítették erejüket az ENSZ keretein belül. Céljuk nem csupán a demokrácia iránti elköteleződésük megerősítése volt, hanem egy olyan átfogó program kidolgozása is, amely elősegíti a demokratikus értékek fenntartását és megerősítését a globális színtéren.

A Democracia Siempre (Demokrácia Mindig) elnevezésű közösség tagsága az egy évvel ezelőtti első összejövetel óta drámai módon nőtt. Ez a növekedés jól mutatja, hogy a csoport tagjai tudatosan ráébredtek arra, hogy:

A demokrácia folyamata világszerte egyre gyorsuló ütemben szenved leépítést.

Ez különösen érvényes az Egyesült Államokra, amely rendszerint büszkén hirdeti magáról, hogy a világ legrégebbi és legerősebb demokráciája. Donald Trump azóta is folyamatosan próbára teszi az alkotmányos kereteket, hogy januárban újra birtokba vette a Fehér Házat.

A jogállamiság, mind a nemzeti, mind a nemzetközi színtéren, egyre inkább elhanyagolt állapotba kerül, ami széleskörű korrupcióhoz, az alapvető emberi jogok és a tisztességes jogi eljárások megsértéséhez, valamint az intézmények alapvető meggyengüléséhez vezet. Szabadságjogaink és a jólétünk évtizedek óta meglévő védelme mostanra folyamatosan leépül, miközben a tudományos és sajtószabadság, valamint más alapvető jogok is súlyos támadásoknak vannak kitéve.

Ezekben a nehéz és sötét időszakokban a Democracia Siempre egy igazi reménysugárként ragyog. Tagjai rendíthetetlenül kiállnak a demokrácia és a jogállamiság védelmében, példát mutatva mindazoknak, akiket Trump félelembe kergetett. Határozottan megfogalmazták, hogy a nemzeti szuverenitás és a demokrácia nem lehet pusztán elpazarolt érték. Nem hajlandók Ézsau nyomdokain járni, aki egyetlen tál lencséért adta fel az elsőszülöttségi jogát, ezzel is hangsúlyozva, hogy az igazi értékek megőrzése minden körülmények között elsődleges.

Közgazdászként, amikor mélyebben belemerültem abba, miért élvezhetjük ma a 250 évvel ezelőtti állapotokhoz képest sokkal magasabb életszínvonalat és hosszabb életet, egyértelművé vált számomra, hogy a felvilágosodás eszméi és a tudományos megközelítések kulcsszerepet játszanak a világunk megértésében. A modern kor által hozott páratlan anyagi fejlődésünk a tudás iránti vágyunk és a szabadság melletti elköteleződésünk eredménye.

A felvilágosodás gondolkodói arra tanítottak minket, hogy képesek legyünk olyan intézményeket létrehozni, amelyek segítik az egyéni cselekvések összehangolását és az együttműködést, ezáltal hozzájárulva társadalmaink hatékonyabb működéséhez. Ennek a jelentősége abban rejlik, hogy társas lényekként mindig is sokkal több lehetőség rejlik bennünk, amikor együtt dolgozunk, mint amikor egyedül próbálkozunk. A modern, erősen urbanizált és globálisan összekapcsolt világunkban az együttműködés elengedhetetlen. A felvilágosodás örökségeként számos kritikus intézmény létezik, amelyek lehetővé teszik számunkra az igazság értelmezését és értékelését; ezek pedig nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy gazdaságunk és demokráciánk megfelelően működjön.

A demokrácia és a jogállamiság kulcsfontosságú pillérei a hatalmi visszaélések elleni védelemnek, és elengedhetetlenek az emberi jogaink védelmében. A történelem tanulságai világosan rávilágítanak arra, hogy mi következik be, ha ezeket a fundamentumokat figyelmen kívül hagyják vagy aláássák.

Az ENSZ megalakulásának célja az volt, hogy a második világháború utáni időszakban hozzájáruljon a világ békéjének megőrzéséhez. Mivel egy közös bolygón élünk, elengedhetetlen, hogy a béke, a stabilitás és a közös jólét érdekében erősítsük a nemzetközi együttműködést, a multilaterális kapcsolatokat és a nemzetközi jog kereteit.

Idén nyáron, a Democracia Siempre második globális találkozójának közeledtével

43 Nobel-díjas tudós, különféle tudományágak képviselői, egyesítették erőiket, hogy aláírják a kezdeményezést, valamint a céljaik elérésére vonatkozó támogatói levelet.

Ez a program a következő kulcsfontosságú területeket célozza meg: az intézmények megerősítése, a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelése, valamint az online félretájékoztatás és dezinformáció elleni hatékony fellépés. Az aláírók kifejezték elköteleződésüket a józan ész mellett. Bár világnézetük eltérő, abban mindannyian egyetértenek, hogy a tények meghamisítása nemcsak elfogadhatatlan, hanem a társadalmi fejlődés gátja is. Tudják, hogy a felvilágosodás eszméihez való hűség elengedhetetlen volt saját Nobel-díjas felfedezéseikhez, és ez az elkötelezettség a jövőbeni sikerek alapját is képezi.

A világ megértéséhez elengedhetetlen, hogy gondolkodásunkat szilárd tényekre alapozzuk, amelyek hiteles tudományos kutatásokból és objektív hírforrásokból származnak. A magas szintű információk és a felelős újságírás kulcsszerepet játszanak abban, hogy a közvélemény megfelelő tájékoztatást kapjon, ösztönözzék a konstruktív polgári részvételt, és védelmezzék a demokráciát. A véleménynyilvánítás szabadsága, mint nemzetközileg elismert alapjog, elengedhetetlen a társadalmi diskurzusban. Hasonlóan a tudományos szabadsághoz, ez a jog biztosítja a kormányok elszámoltathatóságát, és segít megakadályozni a hatalom koncentrációját, amely veszélyeztetheti a demokratikus rendszerek működését.

A kormányok intézkedései sok országban jelentős mértékben csökkentették a szabadságjogokat. A hatalmon lévők gyakran alkalmaznak rágalmazási pereket és egyéb módszereket, hogy elnémítsák az újságírókat, míg a nagy technológiai cégek platformjaik révén felerősítik a félretájékoztatást és a dezinformációt, ezzel súlyosan károsítva az információs ökoszisztémát. A generatív mesterséges intelligencia további aggasztó tényezőként lép be a képbe, hiszen a fejlesztők, akik ezeket a modelleket létrehozzák, gyakran a hagyományos média és más források által előállított információkat használják fel, így csökkentve a saját felelősségüket a megbízható információk előállításában.

Azok a technológiai újítások, amelyek potenciálisan forradalmasíthatnák az információk terjesztését és feldolgozását, valószínűleg nemcsak hogy nem javítanak, hanem tovább súlyosbítják az információs ökoszisztéma problémáit. Ezért is foglalkozik a Democracia Siempre ezzel a fontos és aktuális kérdéssel.

A demokrácia lényegi vonása, hogy minden egyes ember véleménye fontos - egy szavazat mindenkinek. Azonban ez az alapelv meginog, amikor néhány multimilliárdos irányítja azt a teret, ami a világ színpadává vált.

A fékek és ellensúlyok rendszere elkerülhetetlenül meginog a gazdasági egyenlőtlenségek mélyülése miatt, mivel ezek politikai diszharmóniákat szülnek. Az oligarchikus érdekcsoportok eközben erőforrásaikat arra fordítják, hogy a szabályozásokat saját hasznukra formálják, ezzel tovább növelve a hatalmi különbségeket.

Az egyenlőtlenségek kezelése egy másik okból is rendkívül lényeges: a demokráciák hatékony működéséhez elengedhetetlen, hogy legalább egy csepp szolidaritás legyen a közösségekben. Manapság a szélsőséges egyenlőtlenségek, párosulva a polarizált médiaökológiával, komolyan aláásják a társadalmi összetartozást.

Túl hosszú ideig sokan magától értetődőnek tartották a demokráciát és az emberi jogokat. Ma már egyértelmű, hogy ez tévedés volt.

Ezeknek az intézményeknek a fenntartása és fejlesztése folyamatos elkötelezettséget követel. A Democracia Siempre mozgalom inspirációt nyújt arra, hogy a változás és a fejlődés még mindig lehetséges.

A Democracia Siempre levelét aláíró Nobel-díjasok listája (zárójelben a Nobel-díj kategóriája és annak elnyerésének éve):

Joseph E. Stiglitz, a Nobel-díjas közgazdász, akinek munkássága jelentős hatással volt a modern közgazdaságtanra, különösen a piacok működésének és a gazdasági egyenlőtlenségek kérdésének terén. Stiglitz kritikusan vizsgálta a globális gazdasági rendszert, hangsúlyozva, hogy a piaci mechanizmusok nem mindig működnek tökéletesen, és hogy a kormányzati beavatkozás sok esetben elengedhetetlen a társadalmi igazságosság és a gazdasági stabilitás megőrzéséhez. Munkái során a tudományos elméleteken túl gyakorlati megoldásokat is javasolt, amelyek célja a fenntartható fejlődés elősegítése és a társadalmi jólét növelése. Stiglitz szellemisége és gondolatai inspirálóan hatnak a közgazdászok és politikai döntéshozók számára egyaránt.

A Columbia Egyetem Nobel-díjas közgazdászprofesszora. 2001-ben kapta a közgazdasági Nobel-díjat. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 1995-ös jelentésének vezető szerzője, amely szervezet 2007-ben béke Nobel-díjat kapott. 1995-1997 között Bill Clinton amerikai elnök gazdasági tanácsadó testületét vezette. A Világbank alelnöke és vezető közgazdásza volt 1997-2000 között. Kutatásai többek között a jövedelmi egyenlőtlenségek, a klímaváltozás, a vállalati kormányzás (corporate governance) és a globalizáció kérdéseire irányulnak.