SMS-botrány Brüsszelben: Von der Leyen helyzete meginghat az európai politikai színtéren.

"Valószínűsítem, hogy ez még nem a legvége ennek a történetnek, de egy nagyon fontos lépés" - fogalmazott Szikra Levente, akit azt követően kerestünk fel,, hogy az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága elsőfokú ítéletében megállapította: Európai Bizottság nem adott kielégítő és hihető indoklást arra, hogy miért tagadta meg a koronavírus elleni vakcinák szerződéseiről szóló, Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója között váltott szöveges üzenetek nyilvánosságra hozatalát.

"Ez egy évekre visszanyúló történet, hiszen a koronavírus-járvány alatt volt egy olyan vakcinabeszerzése az Európai Bizottságnak, amit valóban SMS -ben tárgyalt le a bizottság elnöke és a és a vakcina gyártó cégének a vezetője" - idézte fel Szikra Levente a történteket.

Kiemelte, hogy a közszférában – ez vonatkozik mind a nemzeti kormányokra, mind az Európai Bizottságra – "amikor egy szerződést kötnek, az kötelezően nyilvános kell, hogy legyen, mivel ez a közpénzek felhasználásának átláthatóságát érinti".

Bár az elemző is kiemelte, hogy egy ilyen szerződés mindenki számára elérhető kell hogy legyen, akkor is, hogyha ez SMS formájában történik meg, amikor egy, a The New York Times napilapnak dolgozó újságíró hozzáférést kért a szöveges üzenetekhez, mondván, fényt deríthetnek a megállapodásokra. Az uniós bizottság azzal utasította el ezt a kérelmet, hogy nem rendelkezik a dokumentumokkal, az üzeneteket Ursula von der Leyen nem őrizte meg.

A történet hátterében az áll, hogy az Európai Bizottság a koronavírus-járvány kitörése után, 2020-ban és 2021-ben, több százmillió vakcina adag beszerzéséről kötött megállapodásokat különböző gyógyszergyártó cégekkel az uniós tagállamok nevében. E folyamat során körülbelül 2,7 milliárd eurót mozgósítottak. A vakcinák uniós beszerzésének körüli ügylet kapcsán kiderült, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla között sms-üzenetek váltódtak, amelyek kulcsszerepet játszottak a körülbelül 1,8 milliárd adag vakcina beszerzésének elősegítésében.

"Az Európai Bizottság arra hivatkozott, hogy eltűntek ezek az SMS -ek, nem találják meg őket, és ezért nem tudják azokat nyilvánosságra hozni, amit - azt gondolom - az európaiak nagy többsége nem hitt el" - emlékeztetett Szikra Levenete.

A szakértő véleménye szerint az Európai Bizottság előtt áll a lehetőség, hogy jogorvoslathoz folyamodjon, vagy akár új határozatot hozzon. Ebben a döntésben...

Kérdésünkre válaszolva úgy vélte: továbbra is megpróbálják eltitkolni majd ezeket az SMS-eket.

"Bár indokoltnak tartanám a lemondást, de nem tartom valószínűnek, hogy ez meg fog történni" - vélte az esetleges következményeket taglalva. Emlékeztetett: Ursula von der Leyen múltja "tele van hasonlóképpen gyanús ügyekkel. Honvédelmi miniszter korában is voltak olyan szerződések, amelyek kapcsán a sajtó meg az ellenzék sok kérdést feltett".

Azt azonban nem tartotta kizártnak, hogy "Von der Leyen pozíciója az európai politikai színtéren meginghat, és ez az ügy lehet a katalizátor". Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a bizottság elnöke az utóbbi években jelentős hatalomkoncentrációt valósított meg, számos hatáskört és befolyást vont magához. Részben azt a lehetőséget kihasználva, amely a nemzeti kormányok gyengüléséből adódott.

Franciaország folyamatos kormányzati válsággal küzd, míg Németországban is az elmúlt években gyenge vezetés jellemezte a politikai helyzetet. Ez a hatalmi űr lehetőséget biztosított az Európai Bizottság számára, hogy befolyását növelje. Szikra Levente azonban arra figyelmeztetett, hogy ez a dominancia mostantól várhatóan csökkenni fog.

Az új német kormány élén egy izgalmas időszak kezdődik, amely tele van lehetőségekkel és kihívásokkal. A vezetői csapat friss ötletekkel és modern megközelítésekkel kívánja formálni az ország jövőjét, miközben figyelembe veszi a társadalmi és gazdasági változásokat. Az elkövetkező időszakban a hangsúly a fenntartható fejlődésre, az innovációra és a társadalmi egyenlőségre helyeződik, ami új irányokat nyithat a német politika számára.

"A két vezető között, hiába jönnek ugyanabból a pártból, vélhetően hatalmi konfliktus fog kialakulni" - vélte. A német kormány nyilván ki tudja használni ezt a helyzetet az Európai Bizottság elnökének gyengítésére, de ez nem jelenti azt, hogy a pozícióját is fel kell adnia - jelentette ki Szikra Levente.

Fölvetésünkre, hogy Brüsszel környékén egyre sűrűbben bukkannak fel botrányok, például az EU menekültügyi ügynöksége vezetésének körüli gyanús előléptetések ügyében, Szikra Levente így reagált: "Nem meglepő számomra, hogy az európai uniós intézmények olyan ügyekbe keverednek, amelyekkel másokat rendszeresen vádolnak. Az utóbbi időszakban számtalan hasonló incidens történt. Gondoljunk csak az Európai Parlament korrupciós ügyeire, vagy Von der Leyen botrányára: az európai intézményrendszer tele van korrupciógyanús esetekkel."

Ez párhuzamosan történik azzal, hogy bizonyos országokat, különösen Magyarországot, azzal vádolják, hogy rendszerszintű korrupciós problémákkal küzdenek. A helyzet rendkívül aggasztó, mert a legtöbb európai intézmény hitelessége komoly válságba került - foglalta össze az elemző.

Szerinte "talán csak a tagállami kormányokat egyesítő Európai Tanács képes ma valóban hitelesen képviselni az európai polgárokat. Nem meglepő, hogy azok, akik ellenzik a brüsszeli hatalomkoncentrációt, és a nemzetek Európájának eszméje mellett állnak, sokkal inkább az Európai Tanács megerősítését tartanák kívánatosnak az Európai Bizottság és az Európai Parlament javára."

Teljesen egyértelmű, hogy az európai intézmények és főként az Európai Bizottság azért küzd, hogy Ukrajna minél gyorsabban, akár a feltételek teljesítése nélkül is bekerülhessen az Európai Unióba - vélekedett az elemző az Ursula von der Leyen által immár szakértők hadával siettetett integrációs törekvés kapcsán.

Ukrajna gyorsított felvételének tükrében a helyzet dinamikusan változik, ahogy az ország politikai és gazdasági tája folyamatosan átalakul. A reformok és a nemzetközi támogatások révén Ukrajna igyekszik lépést tartani a globális trendekkel, miközben a helyi közösségek is aktívan részt vesznek a fejlődésben. Az ország jövője tehát nemcsak a kormányzati intézkedéseken múlik, hanem a polgárok elkötelezettségén és együttműködésén is.

Nem tartom valószínűnek, hogy ezek a brüsszeli botrányok megakadályoznák ezt a folyamatot – fogalmazott. Kiemelte, hogy szerinte csupán egyetlen módja van annak, hogy ezt a folyamatot lelassítsák vagy megakaszthassák.

Ez pedig az, ha az európai tagállamok közül akár egy vagy több is fellép ez ellen. Magyarországon erről zajlik most egy nagy közéleti vita, illetve zajlik egy véleménynyilvánító szavazás is. "Például ha ezen a véleménynyilvánító szavazáson a magyarok kifejezhetik az álláspontjukat ebben a kérdésben, és adott esetben az jön ki, hogy a többségük ellenzi Ukrajna gyorsított uniós tagságát, akkor nyilván a kormány ezt az európai vitákban érvként fel tudja használni" - érvelt Szikra Levente.