Svéd kutatók forradalmi áttörést értek el: egy fogkrém állagú akkumulátort fejlesztettek ki, amely új perspektívákat nyithat az energiatárolás terén.
Az akkumulátortechnológia jelenleg a viselhető eszközök elterjedésének egyik legnagyobb akadálya, de mi lenne, ha elképzelnénk egy olyan akkumulátort, amely bármilyen formát képes felvenni? Képzeld el, hogy az eszközök nem csupán funkcionálisak, hanem a legkülönbözőbb alakzatokban is megvalósíthatók!
A kisfeszültségű és kis kapacitású akkumulátorok napjainkban a legszélesebb spektrumú hordozható és viselhető technológiák működésének alapját képezik, milliárdnyi készülék energiaellátását biztosítva. Ugyanakkor ezek az akkumulátorok jelentős korlátokat is jelentenek, amelyek megnehezítik, hogy az eszközök valóban kényelmesek és rugalmasan alkalmazhatóak legyenek.
Az akkumulátorok általában meglehetősen nehezek és merevek, ami különösen megnehezíti a kisméretű, hordozható eszközökbe való integrálásukat. Ennek következtében gyakran komoly kompromisszumokat kell kötni a teljesítmény és a méret között. Erre a kihívásra két lehetséges megoldás kínálkozik: az egyik a kapacitás növelése, amely a miniatürizálással párhuzamosan történik, a másik pedig egy innovatív, folyékony halmazállapotú akkumulátor, amely szabadon formázható. Ezt az izgalmas technológiát a svéd Linköping Egyetem kutatói fejlesztették ki, és prototípusának megalkotása új távlatokat nyithat a hordozható eszközök világában.
Jogod van tudni: mankó kirúgáshoz, munkahelyi szkanderezéshez Ezúttal egy mindenki számára kötelező, de laza jogi különkiadással jelentkezünk. Ennyi a minimum, amit munkavállalóként illik tudnod.
Ez az akkumulátortechnológia azon a koncepción alapul, hogy az áramforrás elektrokémiai és mechanikai jellemzőit külön kell választani egymástól. Ezt a megközelítést redox-aktív elektrofluidok használatával valósítják meg.
A kutatók megállapítása szerint az így létrejött akkumulátor textúrája leginkább a fogkrémhez hasonlítható. Ezen túlmenően a technológia lehetővé teszi, hogy 3D-nyomtatók segítségével bármilyen formájú áramforrásokat készítsenek belőle.
Az akku katódjához módosított lignint használtak a kutatók, az anódhoz pedig szintén organikus, vezető polimert, illetve kifejlesztettek a rendszerhez egy nyújtható áramgyűjtőt és egy porózus, rugalmas szeparátormembránt is, így a cella jelentős deformáció mellett is stabil és szivárgásmentes maradhat.
Az eredmények rendkívül ígéretesek, hiszen a végzett tesztek alapján az elektrofluid-akkumulátorok akár 500%-os nyúlást is elviselnek, miközben megőrzik a vezetőképességüket és kapacitásukat. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a cellák 500 ciklus elteltével is képesek megőrizni eredeti kapacitásuk 85%-át. Ugyanakkor a jelenlegi prototípus gyengesége, hogy csupán 0,9 voltos működési feszültséggel bír, amit a kutatók cink vagy mangán felhasználásával szeretnének javítani.
