Sg.hu - Az MI-vel létrehozott tartalmak fokozzák a bankrohamok valószínűségét.
Egy új brit tanulmány szerint a mesterséges intelligencia által generált és a közösségi médiában terjesztett álhírek növelik a bankrohamok kockázatát. A tanulmány szerint a hitelezőknek javítaniuk kell annak felderítését, ha a dezinformáció hatással lehet az ügyfelek viselkedésére.
A generatív mesterséges intelligencia felhasználható olyan álhírek létrehozására, amelyek szerint az ügyfelek pénze nincs biztonságban, vagy olyan mémek létrehozására, amelyek a biztonsági kérdésekkel kapcsolatos viccnek tűnnek, és amelyeket fizetett hirdetésekkel lehet terjeszteni a közösségi médiában - áll a tanulmányban, amelyet a Say No to Disinfo brit kutatócég és a Fenimore Harper kommunikációs cég tett közzé. A bankok és a szabályozó hatóságok egyre inkább aggódnak a közösségi média által gerjesztett bankrohamok kockázata miatt, miután a Silicon Valley Bank 2023-ban összeomlott, és a betétesek 24 óra alatt 42 milliárd dollárt vettek ki a pénzintézetből. A mesterséges intelligencia fejlődése felerősítette ezeket a kockázatokat. A G20-ak Pénzügyi Stabilitási Testülete novemberben arra figyelmeztetett, hogy a generatív mesterséges intelligencia "lehetővé teheti a rosszindulatú szereplők számára, hogy olyan dezinformációkat hozzanak létre és terjesszenek, amelyek akut válságokat, köztük villámcsődületeket és bankrohamokat okoznak". A Say No to Disinfo elnevezésű szervezet a brit bankok ügyfeleinek mesterséges intelligencia által generált tartalommintákat mutatott be, és megállapította, hogy egyharmaduk "rendkívül valószínű", hogy átcsoportosítja a pénzét, miután látta azt, további 27%-uk pedig "valamennyire valószínű".
"Mivel a mesterséges intelligencia minden eddiginél egyszerűbbé, olcsóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a dezinformációs kampányokat, a pénzügyi szektorra jelentkező kockázat növekszik, de ezt gyakran figyelmen kívül hagyják" - áll a jelentésben, megjegyezve, hogy az online és mobilbankolás korában az emberek másodpercek alatt mozgathatják a pénzüket. A tanulmány becslése szerint minden 10 fontra, amelyet a hamis tartalmak felerősítésére szolgáló közösségi médiahirdetésekre fordítanak, akár 1 millió fontnyi ügyfélbetét is elmozdulhat. A becslést a brit ügyfelek által tartott átlagos betétek, a közösségi médiareklámok költségei és a becslések alapján számolták ki, hogy hányan látnák azokat. A kutatók szerint a bankoknak figyelemmel kell kísérniük a médiában és a közösségi médiában megjelenő említéseket, és ezt a nyomon követést integrálni kell a kifizetéseket figyelő rendszerekkel, hogy azonosítani lehessen, ha rosszindulatú információk befolyásolják az ügyfelek viselkedését.
A tanulmányról kérdezve Woody Malouf, a Revolut pénzügyi bűnözésért felelős vezetője elmondta, hogy a londoni székhelyű fintech valós idejű megfigyelést végez az ügyfelei körében és "a tágabb ökoszisztémában" felmerülő fenyegetések tekintetében. "Bár úgy véljük, hogy egy ilyen iparági esemény valószínűtlen, mégis lehetséges, ezért elengedhetetlen, hogy a pénzintézetek felkészültek legyenek" - mondta, hozzátéve, hogy a közösségi médiaplatformoknak nagyobb szerepet kell játszaniuk a fenyegetések megállításában.
Bár a szabályozó hatóságok aggodalmukat fejezték ki a mesterséges intelligencia pénzügyi stabilitásra gyakorolt általános hatásával kapcsolatban, a bankok nagyjából optimisták a technológia hatásait illetően. "A bankok keményen dolgoznak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatok kezelésén és mérséklésén, a szabályozó hatóságok pedig vizsgálják a technológia által támasztott potenciális pénzügyi stabilitási kihívásokat" - közölte a UK Finance iparági szervezet. A jelentés közzététele nem kapcsolódott a héten Franciaországban megrendezett MI-csúcstalálkozóhoz, amelyen a politikusok és az iparági vezetők a mesterséges intelligencia elterjedésének előmozdítására összpontosítottak, ami jelentős elmozdulást jelent az előző csúcstalálkozón a kockázatok kezelésére helyezett hangsúlytól.
