Romániát szintén érintheti a moldovai válság, amely a politikai befolyás kérdése körül forog.
Romániát, de az egész térséget is érintheti a legújabb moldovai, transznisztriai energiaválság, amelynek hátterében a politikai befolyásra való törekvés áll - véli a Maszolnak nyilatkozó szakértő. Barabás T. János szerint a Kremlnek hosszútávú hibrid hadviselési stratégiája van a kelet-európai nyugati befolyás háttérbe szorítására. Jelenleg Moldova teljes gázellátása Románián keresztül érkezik.
Moldovában, ahol az orosz gázszállítások kulcsszerepet játszanak, tavaly december közepén szükségállapotot hirdettek ki az energiaellátás körüli növekvő bizonytalanság miatt. Ekkor a Gazprom bejelentette, hogy felfüggeszti a Moldovába irányuló gázszállításokat, emellett pedig 709 millió dollárnyi tartozás rendezését követelte az országtól. A chișinăui kormány azonban vitatja ezt az összeget, és azt állítja, hogy a tartozásuk valójában csupán körülbelül kilencmillió dollárra rúg.
A Gazprom január 1-jétől felfüggesztette az Ukrajnán keresztül Európába irányuló földgázszállítást, ami komoly aggodalmakat váltott ki. A gázhiány veszélyezteti Moldova legnagyobb erőművét, a Cuciurgant-ot, amely a szakadár régióban helyezkedik el. Ennek az erőműnek a leállása sötétbe boríthatja Moldova jelentős részét, hiszen az áramellátás nagyobb részét biztosítja. A Dnyeszter folyótól keletre elhelyezkedő szakadár terület ipari szektora, az élelmiszeripartól eltekintve, ideiglenesen leállt, ami súlyos következményekkel járhat a gazdaságra nézve.
A helyzet hátteréről kérdeztük Barabás T. Jánost, a budapesti Magyar külügyi Intézet vezető elemzőjét. "A valóságot nehéz kihámozni a felek ellentmondó nyilatkozatai miatt, és az energiaügyek a legtitkosabb biztonsági kérdések közé tartoznak, ahol a hírmanipulálás bevett eszköz. Ismereteim szerint a vita egyik oka az, hogy az orosz fél a 709 millió dolláros adósságot úgy fizettetné ki a Moldovai Köztársasággal, hogy abban benne van a szakadár területen felgyülemlett gázdíj-adósságának egy része is, annak fejében, hogy a szakadár területen lévő Cuciurgan gáz alapú erőműtől áramot kapjon Chișinău. Ez az erőmű állt le a napokban, mert az ukránok blokkolták a Gazprom gáztranzitját" - mondta a szakértő.
A kolozsvári származású elemző szerint a szemben álló felek tudják, hogy a politikai befolyás áll a vita hátterében. Megemlítette: Dorin Recean moldovai miniszterelnök az energiaválsággal kapcsolatban nemrég Transznisztriával kapcsolatban azt mondta, hogy "célunk az ország újraintegrálása". A kormányfő szerint Oroszországnak ki kell vonnia csapatait a régióból, hogy "megfelelően tudjuk igazgatni". Hozzátette: a békés megoldást kínálják a konfliktusra.
A moldovai kormány már felajánlott energiát és humanitárius segítséget is Transznisztriának, amit eddig az ottani hatóságok nem fogadtak el. A miérttel kapcsolatban a szakértő azt mondta, Tiraspol nem akar politikailag függeni Chișinăutól. Pontosabban Moszkva nem akarja, hogy érdekszférájában nyugati befolyás legyen.
Jelenleg Moldova gázellátása teljes mértékben Románián keresztül valósul meg. Az e-nergia.ro portál információi alapján még soha nem érkezett ekkora mennyiségű földgáz a Moldovai Köztársaságba Romániából. A hírek szerint Chișinău korábban tárolta a megvásárolt földgáz egy részét Romániában, és most ezt a tartalékot használják fel, hogy megelőzzék az esetleges energiaválság kialakulását.
Barabás T. János rámutatott, hogy az Európai Unió kötelezettséget vállalt Moldova és a szakadár terület energiaellátásának biztosítására, és az ÖMV romániai leányvállalata már konkrét ígéreteket is tett e téren. "Az ÖMV olyan gáz- és villamosenergia-hálózatokat vehet igénybe a térségünkben, amelyek lehetővé teszik a nemzetközi együttműködést ezen kérdés megoldásában. Az év elején üzembe helyezett görögországi Alexandroupoli gáz interkonnektor már működik, és Törökországon keresztül az azeri gázt juttat a Balkánra, részben Moldova számára is" - nyilatkozta a vezető elemző.
Mint fogalmazott, a Moldovai Köztársaságban és a szakadár Transznisztriában lévő hőerőműveket át lehetne állítani széntüzelésűre. "Technikai megoldások tehát vannak. A Moldovai Köztársaságban a fogyasztás racionalizálása zajlik, hiszen energiaügyi szükségállapot van érvényben, de értékelésem szerint nem lesznek súlyosabb gondok az ellátással. A baj leginkább az, hogy drágulni fog az energia ára, és emiatt megugrik az infláció, ami nem kedvez Maia Sandu elnöknek és Nyugat-barát kormányának a nyári parlamenti választások előtt" - hangsúlyozta a szakértő.
Barabás T. János szerint a Kremlnek hosszútávú hibrid hadviselési stratégiája van a kelet-európai nyugati befolyás háttérbe szorítására, így az életszínvonalat érintő problémákat, a "rossz kormányzást" próbálja a moldovai befolyásolási kampány középpontjába helyezni. "Moldova egyre inkább az EU és Románia segítségére szorul, de az autokrata Kelettől való elszakadás árát meg kell fizetni. Ha az uniós csatlakozása el is húzódik, arra számítok, hogy a szokásos közös román-moldovai kormányüléseken ezentúl lényegi közös politikákat fognak tervezni" - mondta az elemző.
Úgy vélte, Oroszország befolyásolási képességeit nem kell lebecsülni akkor sem ha Moldova már alig kötődik gazdaságilag, politikailag Moszkvához. "A közösségi médiában egyelőre Moszkva dominál Moldovában, a helyi hívők nagy része a moszkvai pátriárka alá tartozik. Alacsony intenzitású, de hosszú távon alakuló biztonsági, politikai, gazdasági válsággal számolok Moldovában, ami az egész térségre is veszélyes lehet, például zavarok keletkezhetnek a nemzetközi gyártási láncokban, a csempészés és a migráció is megugorhat. Ugyanakkor az oroszok és mások is már többször túlbecsülték az energia és gazdasági válságok moldovai hatását, mert a helyiek kisgazda falusi háttérrel rendelkeznek, és az európai átlagnál ellenállóbak a válságokkal szemben" - mondta az elemző.
