Rakéták, fenyegetettség, zűrzavar: egy hatalmas új háború küszöbén állunk, és most bemutatjuk a megdöbbentő alternatív forgatókönyveket. - Pénzcentrum

A reggelt váratlan indiai rakétatámadás rázta meg: a Kasmír körüli konfliktus újabb, aggasztó fordulópontjához érkezett. Pakisztán máris válaszlépéseket ígér, miközben a világ lélegzet-visszafojtva figyelemmel kíséri az eseményeket, és azon töpreng, vajon van-e még lehetőség a helyzet rendezésére, vagy a két nukleáris nagyhatalom ismét a háború szélére kerülhet. Jelenleg számos forgatókönyv körvonalazódik, azonban egyik sem mentes a kockázatoktól.

Az indiai hadsereg szerdára virradóra hajtott végre rakétatámadást a Kasmír régió Pakisztán által ellenőrzött területén, valamint az ország keleti Pandzsáb tartományában. Ahmed Sarif pakisztáni katonai szóvivő közlése szerint a rakéták hat helyszínen csapódtak be, míg az indiai védelmi minisztérium legalább kilenc célpontról beszélt, amelyeket azért támadtak, mert állításuk szerint ott "India elleni terrortámadásokat terveztek". A hírek szerint a támadás legalább 19 halálos áldozatot követelt.

A támadás nem előzmény nélküli, ezen a területen a két ország villongásai évtizedes múltra, háborúkra tekintenek vissza, ám a legutóbbi nagy port kavart esemény idén április 22-én ment végbe, ami megrázta Indiát. Fegyveresek 26 civilt - többségében turistákat - öltek meg Kasmírban, további 17 embert pedig megsebesítettek. A merénylet komolyan megbontotta a térség amúgy is törékeny békéjét.

A támadásért a viszonylag friss The Resistance Front nevű kasmíri nacionalista csoport vette a vállára a felelősséget, míg India inkább a Pakisztán területén aktív, jól ismert terrorszervezeteket gyanúsít a háttérben. Pakisztán viszont kategorikusan elutasította, hogy bármiféle kapcsolatban állna a támadókkal, és hivatalosan is elítélte az incidenst.

Akkor India másnap bejelentette, hogy két terroristát likvidált a saját határain belül. Mindkét ország kiutasította egymás diplomatáit és civileit, valamint lezárták légterüket a másik állam légitársaságai előtt. India ezen felül kilépett egy jelentős vízügyi egyezményből is. És most igazából a május 7-i támadással háborús választ is adott az ellene irányuló áprilisi támadásra.

A legutóbbi jelentős határválság 2019-ben alakult ki, amikor terroristák 40 embert gyilkoltak meg egy kasmíri támadás során, amelyért a Jaish-e-Mohammed nevű terrorszervezetet tették felelőssé. Ezt követően India légicsapásokat indított pakisztáni célpontok ellen, ez volt az első ilyen katonai akció az 1971-es indiai-pakisztáni háború óta.

Fontos hangsúlyozni, hogy a Kasmír kérdése miatt India és Pakisztán több alkalommal is fegyveres konfliktusba keveredett, és a határ menti feszültségek folyamatosan jelen vannak. A két ország közötti ellentét legfőképpen területi vitákra vezethető vissza, és a helyzet azóta is megoldatlan maradt.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) által közzétett adatok alapján India védelmi költségvetése mára jelentősen túlszárnyalja Pakisztánét, különösen az utóbbi évek dinamikus növekedése miatt. India nem csupán a területén, hanem a katonai fejlesztések terén is előnyös helyzetben van. Ugyanakkor Pakisztán népességarányosan még mindig képes tartani a lépést: ha az egy főre jutó kiadásokat vizsgáljuk, a különbség már lényegesen kisebb.

Ezen felül tudjuk azt is, hogy a 2019-es határkonfliktus óta mindkét ország jelentős modernizálásba kezdett - fejlesztették légierőiket, fegyverrendszereiket és katonai infrastruktúrájukat. A két atomfegyverrel rendelkező hatalom közötti viszony most tehát ismét veszélyes irányba sodródik - a közelmúlt eseményei pedig arra utalnak: a katonai költségvetések bővülése nem békére, hanem felkészülésre szolgál.

Rövid, határozott válasz, aztán finom diplomáciai manőverezés.

A legvalószínűbb kimenet az, hogy a felek rövid, erőteljes válaszcsapások után visszatérnek a diplomáciai útra. Jelenleg ez tűnik a legkevésbé destabilizáló lehetőségnek. A mai napon India célzott csapást hajtott végre, amely nem valószínű, hogy stratégiai célpontokat érintett, inkább militáns kiképzőtáborokra és logisztikai központokra irányult. Ezzel egyrészt saját közvéleményét próbálta megnyugtatni, másrészt üzenetet küldött Pakisztánnak, hogy a támadásokra válasz nélkül nem maradhat. Pakisztán válaszlépése valószínűleg hasonlóan "szimbolikus" katonai reakció lesz, például tüzérségi tűz a határon vagy egy légicsapás, de úgy, hogy az ne vezessen háborúhoz.

Az eszkaláció folyamata és a határháborús helyzetek, amelyek lokális konfliktusokhoz vezetnek, rendkívül bonyolult és sokrétű jelenségek. Ezek a feszültségek gyakran a politikai, gazdasági és társadalmi feszültségek összefonódásából erednek, amelyek a régiók közötti ellentétek felnagyításához vezetnek. Az ilyen konfliktusok nemcsak a közvetlen érintett felek életére gyakorolnak hatást, hanem szélesebb körben is destabilizálhatják a környező területeket, és hosszú távú következményekkel járhatnak a nemzetközi kapcsolatokra nézve. Az eszkaláció, mint jelenség, gyakran fokozatosan, apróbb provokációk és félreértések révén bontakozik ki, míg a határháborúk jellemzően a területi vitákból és történelmi sérelmekből fakadnak. Ezen komplex helyzetek megértése kulcsfontosságú a tartós béke és stabilitás megteremtésében.

Bár az előző lehetőség tűnik a legvalószínűbbnek, a következő forgatókönyv viszonylag magas eséllyel az eszkaláció lehet. Amennyiben Pakisztán határozott katonai lépéseket tesz, például indiai területek mélyére irányuló csapásokkal vagy intenzívebb tüzérségi támadásokkal, India válaszlépésként újabb hadműveleteket indíthat.

Ez súlyos következményekkel járhat, és egy intenzív határháborúhoz vezethet, amely párhuzamba állítható a 2019-es Pulwama-Balakot válsággal. A helyzet eszkalálódása légicsapásokat, határmenti tüzérségi összecsapásokat és katonai mozgósítást vonhat maga után.

Ez már jelentős kockázatokat hordozna a civil lakosságra, de a regionális stabilitásra is.

Teljes körű háborús eszkaláció nem elhanyagolható lehetőség.

Bár a teljes háborús eszkaláció esélye ténylegesen nagyon kicsi, azért nem zárható ki teljesen sohasem. Mindkét ország rendelkezik nukleáris fegyverekkel. Így egy totális háború mindkét fél számára katastrofális lenne, emiatt ez jelenleg rendkívül valószínűtlen - de nem elképzelhetetlen, ha a politikai vezetés beleragad egy eszkalációs spirálba, és nem hajlandó visszalépni. Ha ez meg is történne, a nemzetközi közösség, főként az USA, Kína és az ENSZ is azonnal közvetítésbe kezdene, de az első napokban már komoly károk történhetnek.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a jelenlegi állapot még nem minősíthető háborúnak, ugyanakkor egy klasszikus, kiszámíthatatlan eszkalációs spirál kezdetén állhatunk. A nyilvános kommunikáció, a nemzetközi diplomáciai lépések és az első reakciók stílusa fogja meghatározni, hogy ez csupán egy erődemonstráció marad-e, vagy esetleg újra mozgásba hozza a háborús gépezetet.