Példa nélküli gyenge teljesítményt mutat az idei év a gabonapiacon, mely számos figyelmeztető jelzést hordoz magában - Agrárágazat.
Az elmúlt öt év gabonakivitelében látványos ciklikusság rajzolódik ki, de az idei év abszolút figyelmeztető számokat mutat - de talán csak az egyik szemünknek kell sírnia... Míg 2020 "csúcsév" volt, 2021-ben volumen-visszaesés jött, 2022-ben az érték újra emelkedett, de a mennyiség mélyre zuhant. Majd 2023-2024-ben fokozatos mennyiségi helyreállás következett, viszont 2025 első félévében ismét markáns visszaesés történt - ez súlyos figyelmeztetés. Ám az is, hogy a gabonáknak a teljes agrárexporton belüli súlya - ami eddig a legnagyobb volt - 2020 óta egyre mérséklődik.
Érdemes egy pillantást vetni az elmúlt öt év gabonakereskedelmi adataira, hiszen sok érdekes tanulságot rejt magában. 2020-ban a gabonafélék exportértéke és a kivitel pozitív mérlege kiemelkedett a 24 agrár- és élelmiszeripari árucsoport közül, így a legmagasabb értékeket mutatta. A gabonák aránya a teljes agrárexportban 17%-ra nőtt, míg 2019-ben csupán 14% volt ez az arány. Az exportérték 21%-os emelkedést mutatott, míg a kivitt mennyiség még drámaibban, 35%-kal emelkedett. A kivitel aktívuma 1412 millió euróra nőtt, ami 25%-os bővülést jelent. Összességében 8,3 millió tonna gabonát exportáltunk, ebből 4,3 millió tonna kukorica, 3,1 millió tonna búza és 1 millió tonna árpa került a nemzetközi piacokra. Mindezek mellett mindhárom fő termék mennyisége jelentős növekedést mutatott: kukoricából 35%, búzából 24,6%, míg árpából egy lenyűgöző 83,8% bővülés volt tapasztalható a 2019-es évhez képest.
2021-ben a gabona továbbra is első volt az árucsoportok között, de a szerkezet romlott: a gabona súlya a teljes agrárexportban 15%-ra esett. Az exportérték alig mozdult, de a mennyiség 16%-kal csökkent. Az import mennyisége és értéke viszont a Covid-járvány miatti árturbulencia hatására nagyot nőtt (+65,3%, illetve +42,6%). A külker-aktívum 1341 millió euróra apadt (-5%). A kivitt összmennyiség 7 millió tonna volt (3,4 millió tonna kukorica, 2,6 millió tonna búza, és szintén 1 millió tonna árpa). A mennyiségek visszaestek (kukorica -19%, búza -15%), miközben az exportátlagárak emelkedtek (kukorica +20%, búza +21%, árpa +22%).
2022-ben a csoporton belüli érték ismét a csúcsok közelében alakult, azonban a gabona részesedése tovább csökkent, elérve a 13,2%-ot. Az exportérték 6,6%-os növekedést mutatott, míg a mennyiség 32%-kal csökkent; ezzel szemben az import jelentős növekedést mutatott, mennyiségben és értékben is közel háromszorosára emelkedett. Az aktívumok értéke 925 millió euróra csökkent, ami 31%-os visszaesést jelentett. A kivitt gabona mennyisége 4,8 millió tonnára esett vissza, amelyből 2 millió tonna kukorica, 1,8 millió tonna búza és 0,6 millió tonna árpa volt. A kukorica esetében ez 40%-os, a búzánál 22%-os, míg az árpánál 34%-os csökkenést jelentett a 2021-es évhez képest. Ugyanakkor az árak emelkedtek, mivel mindenütt gyengébb termésre lehetett számítani: a kukorica 64%-kal, a búza 52%-kal, az árpa pedig 56%-kal drágult. Azonban a magas árak csak részben enyhítették a mennyiségi csökkenést.
2023-ban a gabonapiac továbbra is a legfontosabb árucsoportként szerepel, ám a gabona részesedése 13% alá csökkent, egészen 12,7%-ra. Az exportérték 1,8%-kal visszaesett, ugyanakkor a mennyiség jelentős, 19%-os növekedést mutatott. Ezzel szemben az import drámaian csökkent, a mennyiség 44,5%-kal, míg az érték 36,5%-kal esett vissza. Az aktívumok viszont szerény mértékben, de újra növekedtek, elérve az 1183 millió eurót, ami 29%-os emelkedést jelent. Összesen 5,7 millió tonna gabonát exportáltunk, melyből 3 millió tonna búza, 1,4 millió tonna kukorica és 1,2 millió tonna árpa került a külföldi piacokra. A kukorica mennyisége tovább csökkent, 30,6%-kal, míg a búza esetében 44%-os, az árpa esetében pedig csaknem megduplázódott a volumen 2022-höz képest. Az árak alakulása is figyelemre méltó: kukorica +9%, búza -21%, árpa pedig -27% -os csökkenést mutatott az előző évhez képest.
2024-re a gabonatermés mennyisége mérsékelten, 13%-kal emelkedett. Az exportérték 4,3%-os növekedést mutatott, míg a kivitt volumen 28%-kal bővült. Ezzel szemben az import drámaian visszaesett, mennyiségben 63%-kal, értékben pedig 47%-kal csökkent. Az aktívum 1509,6 millió euróra nőtt, ami 26%-os emelkedést jelent. A kivitt gabona mennyisége elérte a 7,3 millió tonnát, ebből 4 millió tonna búza (+29%), 2,3 millió tonna kukorica (+62,5%) és 1 millió tonna árpa (-19%) került a piacra. Érdemes megjegyezni, hogy az exportátlagárak csökkentek: a kukorica esetében 30%-os, a búzánál 19%-os, míg az árpánál 12%-os visszaesés tapasztalható, így a mennyiségi növekedés értékben csak mérsékelten érvényesült.
2025 első félévében jelentős változás történt a gabonapiacon. A kapott árak és a kivitt mennyiségek drámai csökkenéssel néztek szembe: az exportérték csupán a korábbi szint kétharmadára esett vissza, míg az exportvolumen közel felére zsugorodott a 2024-es év azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan viszont a behozatal jelentős mértékben megugrott: az importvolumen több mint 45%-kal emelkedett, míg az import értéke viszonylag mérsékelt, 5,1%-os csökkenést mutatott. Ennek következményeként a gabona külkereskedelmi aktívuma 944 millió euróról 589 millió euróra csökkent, ami 38%-os visszaesést jelent. A gabona részesedése az összes agrárexportban 10,6%-ra csökkent a 2024 első félévi 15,2%-hoz képest. A kivitt mennyiség 2,5 millió tonnára apadt, ami 44,1%-os csökkenést jelent. Ebből 1,3 millió tonna búza volt (-41,8%), 923 ezer tonna kukorica (-39,8%), és 174 ezer tonna árpa (-66%). Ez a 2023-2024-es időszakban tapasztalt mennyiségi "visszakapaszkodás" 2025 első felében drámai korrekcióval zárult: a búza és kukorica egyaránt visszaesett, míg az árpa piaci helyzete különösen kedvezőtlenül alakult.
A búzaexport 2020-ban még 3,1 millió tonnát tett ki, 2021-re azonban 2,6 millió tonnára csökkent. A következő évben, 2022-ben tovább esett, és mindössze 2,1 millió tonna búza hagyta el az országot, ami az elmúlt öt év legalacsonyabb értéke volt. 2023-ban megindult a helyreállás, ekkor 3,0 millió tonna búzát exportált Magyarország, 2024-ben pedig már elérte az 3,9 millió tonnát, ami az öt év legmagasabb szintjének számít. A 2025-ös év első felében azonban ismét erős visszaesés következett: mindössze 1,3 millió tonna búza került külpiacra.
A kukoricaexport 2020-ban 4,3 millió tonnával tetőzött, ekkor volt a legmagasabb az elmúlt időszakban. Egy évvel később 3,4 millió tonnára csökkent, majd 2022-ben a visszaesés tovább folytatódott: mindössze 2,0 millió tonna kukoricát exportáltunk, ami mélypontot jelentett. 2023-ban a mennyiség tovább csökkent 1,4 millió tonnára, de 2024-ben jelentős javulás következett, amikor 2,3 millió tonnára nőtt a kivitel. A 2025-ös év első félévében viszont ismét csökkenés volt tapasztalható, 923 ezer tonna exporttal, ami a korábbi év féléves bázisához viszonyítva jelentős visszaesés.
Bár a gabona továbbra is meghatározó árucsoport, a 2025. évi első félév trendje aggasztó jeleket mutat: egyszerre csökkent a mennyiség és az érték, miközben az import nyomása fokozódik. A 2024-ben kialakított többlet egy része már az idei év első felében elillant. A MezőHír azonban arra figyelmeztet, hogy nem érdemes csupán keseregni a helyzet miatt. Először tapasztalható, hogy a takarmányok a gabonavitelnél is nagyobb bevételt generálnak, ami egyúttal pozitív fejlemény: végre egy feldolgozott termékcsoport sikerét ünnepelhetjük a nemzetközi piacon.
Gabonaexport-ciklusok és visszaesés 2025-ben - Az AKI adatai szerint 2025 első félévében a magyar gabonaexport kétharmadára, a kivitt mennyiség közel felére esett 2024 azonos időszakához képest. A búzaexport 1,3, a kukoricaexport 0,9 millió tonnára csökkent, az árpa 66%-ot zuhant. A gabonák aránya az agrárexporton belül 10,6%-ra apadt, miközben az import 45%-kal nőtt. A visszaesés figyelmeztető: a feldolgozott takarmánytermékek váltak a fő exporttényezővé.
