A kínai hadsereg egy olyan radarromboló drónt szerzett be, amely alapjaiban formálhatja át a Csendes-óceán haderejének egyensúlyát.
A népi felszabadító hadsereg keleti parancsnoksága bejelentette, hogy megkezdték egy új lokátorromboló cirkálólőszer hadrendbe állítását.
Egy új, különleges drónról készült videó látott napvilágot, amely korábban kizárólag hadiipari kiállításokon volt megtekinthető. A felvétel a drón rendszerbe állításához szükséges éleslövészet során készült. Az ASN-301 érzékelői a lokátorok által kibocsátott rádióhullámokat követik, és amikor azokat észlelik, a robotot a sugárzás forrásához irányítják, hogy a becsapódás pillanatában hatékonyan megsemmisítse a radart.
Erre egy lézeres közelségi gyújtóval felszerelt töltetet szolgál, ami a robbanáskor hétezer darab, előre formázott repeszt szór szét. Egyébként az ASN-301 nagyon hasonlít az oroszok által az ukrajnai háborúban használt, iráni eredetű Shahed/Gerany robotokhoz. Ugyanúgy delta formájú csupaszárny, a törővégeken egy-egy kisebb, függőleges irányfelülettel. A meghajtásról pedig szintén egy benzinmotorral forgatott tolólégcsavar gondoskodik. A drón ezzel 220 kilométeres óránkénti sebességet érhet el, és az összesen négyórányi repülés alatt, majdnem háromszáz kilométert tehet meg.
A 135 kilogrammos súlyú, két és fél méter hosszúságú és 2,2 méteres fesztávval rendelkező robotot egy kompakt startrakétával indítják el a tároló konténerből. Ezt követően lép működésbe a légcsavaros meghajtás, amely lehetővé teszi a robbanékonyságát. Az orr részében helyezkedik el a robbanótöltet, valamint egy olyan berendezés, amely az ellenséges radarok kisugárzását észleli. Az Army Recognition értesülései szerint ez a lokációs eszköz a 2 és 16 gigahertz közötti frekvenciatartományban működik, lehetővé téve a kibocsátott rádióhullámok fogását.
A szakmai folyóiratban megjelent információk alapján a drón leginnovatívabb tulajdonsága, hogy hosszú órákon át képes lebegni egy előre meghatározott terület felett, miközben felderítő vagy tűzvezető lokátorokat keres. Amint rátalál egy ilyen célpontra, azonnal cselekszik. A végfázisvezérlés csupán az utolsó 25 kilométeren irányítja a drónt a megcélozott radar felé, ezzel komoly kihívások elé állítva a védekezési rendszereket.
Nyugati elemzők becslése szerint akár két teherautónyi – azaz kilenc radarromboló – elegendő lehet ahhoz, hogy kiiktassa a légvédelmi rendszereket egy viszonylag széles frontszakaszon. A túlterheléses támadások ugyanis még abban az esetben is hatékonyak lehetnek, ha a drónok nem okoznak közvetlen károkat, mivel amíg ezek a gépek a levegőben cirkálnak, az ellenség nem aktiválhatja lokátorait. Ezt a kialakuló résen át pedig már szabad utat nyernek a további csapásmérő drónok, vagy pilóták által irányított bombázók. Mindezt ráadásul úgy lehet végrehajtani, hogy egyetlen kínai katona élete sincs kockán az egész művelet során.
Kiemelkedő figyelmet érdemel, hogy a népi felszabadító hadsereg öt regionális parancsnoksága közül éppen a Tajvanhoz legközelebb eső, keleti parancsnokság kezdte meg az ASN-301 robotok hadrendbe állítását. Amennyiben Peking úgy döntene, hogy katonai erővel szerzi meg a sziget feletti irányítást, a radarromboló drónok már a konfliktus kezdetén jelentős lyukat üthetnek a Kínai Köztársaság légvédelmi rendszerén. Továbbá, a tajvaniak megsegítésére érkező amerikai hadihajók is komoly kockázatnak lennének kitéve, hiszen a lokátorromboló robotok képesek támadni ezeket az egységeket, vagy legalábbis megnehezíteni, hogy hatékonyan részt vegyenek a harci eseményekben.
Mivel az új kínai fegyver lényegesen kedvezőbb áron érhető el, mint a repülőgépekről indítható radarromboló rakéták, valószínű, hogy előbb-utóbb a világ kevésbé tehetős országai is beépítik arzenáljukba. Ez jelentős változásokat idézhet elő az afrikai, dél-amerikai és ázsiai államok közötti hatalmi viszonyokban. Az Army Recognition szaklap szerint azonban az ASN-301 elsősorban a csendes-óceáni régió katonai egyensúlyát boríthatja fel, ezzel új kihívások elé állítva a helyi hatalmakat.
