Egy új korszak küszöbén állunk, ahol a nyitottság és a bátorság vezérfonala a kontinens fejlődésének. A GITEX eseményen elhangzottak szerint „a tőke, a kód és a tehetség dinamikus kölcsönhatásba lépnek egymással”, ami új lehetőségeket teremt a technológia
Nem nehéz kitalálni, mit csinálnak 1400 technológiai vállalat, több mint 600 befektető és 100 ország, köztük 35 európai állam képviselője egy helyen: bemutatják innovációikat, megfigyelik a legújabb trendeket, és eszmét cserélnek arról, merre tart a világ jövője. Szerdán indult el a berlini GITEX Europe konferencia, ahol a fejlődés, a nyitottság és a magyar szemszögből nézve lenyűgöző befektetési lehetőségek kerülnek a középpontba.
A Dubaji technológiai kiállításként indult GITEX az 1980 óta eltelt négy és fél évtized alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül, és mára hét különböző országot felölelő konferenciasorozattá nőtte ki magát. A startupok, technológiai befektetők és döntéshozók számára vonzó platformként szolgáló esemény ezúttal Berlin szívében kerül megrendezésre.
Az esemény megnyitóján Trixie LohMirmand, a Dubai World Trade Centre ügyvezető alelnöke és a Kaoun International vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a GITEX rendezvények nem csupán ötletek megvitatásáról szólnak, hiszen a világ tele van hasonló eseményekkel. A fókusz inkább a megvalósításra irányul, hiszen céljuk, hogy "sebességbe kapcsolják az innovációt". LohMirmand emellett kifejtette, hogy Európa nyitottsága kulcsszerepet játszhat abban, hogy "a tőke, a kód és a tehetség gyorsan kölcsönhatásba léphessenek egymással".
Jan Kavalírek, Csehország ipari és kereskedelmi miniszterhelyettese, hangsúlyozta, hogy az ország számára kiemelkedő prioritást jelent nemcsak a mesterséges intelligenciára épülő megoldások bevezetése, hanem az is, hogy optimális környezetet biztosítsanak a kutatók számára. Céljuk, hogy Csehország a mesterséges intelligenciát fejlesztő szakemberek számára vonzó bázissá váljon. Kavalírek elmondása szerint ennek érdekében jelentős befektetéseket irányítanak mind a szoftveres, mind a hardveres infrastruktúrába, hogy támogassák a terület fejlődését.
Az ilyesmivel foglalkozó kutatókat a régióban közel sem csak a csehek célozzák, hanem mások mellett a magyar kormány is. Mint arról beszámoltunk, Krausz Ferenc Nobel-díjas tudós vezetésével szerveződik az új Élvonal Alapítvány, amely tucatszám hozná Magyarországra a tudósokat külföldről, részben a mostanában felkapott mesterséges intelligencia területére összpontosítva. A magyar kormány által életre hívni kívánt alapítvány formátuma keserűen ismerős: ez az, amiben az állami források elveszítik közpénz jellegüket.
A csehek és a magyarok helyzete korántsem egyszerű: nem csupán az európai országok között kell megmérettetniük magukat. Ezt jól illusztrálja a GITEX Europe első napján, szerdán délután bejelentett újdonság is. A dubaji szervezők 2024-től egy új várossal bővítik a konferenciasorozat színterét: a közép-ázsiai és kaukázusi régióra összpontosító GITEX-konferencia 2026 júniusában Kazahsztánban kerül megrendezésre.
Bár elsőre szokatlannak tűnhet a választott helyszín, a mögötte rejlő adatok figyelemre méltóak: Kazahsztánban található Közép-Ázsia legnagyobb adatközpontja, az ország közszolgáltatásainak 90%-a digitalizálva van, és jelenleg egy nemzetközi mesterségesintelligencia-központ építése is folyamatban van. Ezek a tényezők hozzájárulnak ahhoz, hogy Kazahsztán a régiós innováció motorjává váljon, amely tavaly körülbelül 95 millió dolláros kockázati tőkebefektetést vonzott. Összehasonlításképpen: ez az összeg, ami közel 38 ezer milliárd forintot jelent, a magyar állam idei költségvetésének 90%-át teszi ki.
