Királyrév településén nemzeti konzultációt indítanak a szélerőmű projekttel kapcsolatban!
A házak, a szokásos erőművek és az új típusú erőművek méretbeli eltérései lenyűgöző párhuzamokat mutatnak. Míg egy hagyományos ház általában néhány száz négyzetmétert ölel fel, addig egy szokásos erőmű terjedelme sokkal impozánsabb: több ezer négyzetmétert foglalhat el, hiszen hatalmas gépezetek és infrastruktúra szükségesek a működéséhez. Ezzel szemben az új erőművek, amelyek a fenntarthatóságra és a technológiai innovációra építenek, gyakran kompaktabbak, hiszen a modern technológiák lehetővé teszik a kisebb térben történő hatékony működést. Például egy napelempark vagy egy kis szélfarm viszonylag kis területet igényel, ugyanakkor jelentős mennyiségű energiát képes termelni. Ez a méretkülönbség nem csupán a fizikai teret érinti, hanem a működési elveket, a költségeket és a környezeti hatásokat is. A hagyományos erőművek gyakran nagyobb szénlábnyommal bírnak, míg az új generációs megoldások célja, hogy minimalizálják ezt az ökológiai lábnyomot, így a méret nemcsak az építkezés szempontjából fontos, hanem a fenntarthatóság és a jövő energiaellátásának szempontjából is.
Fontos megemlíteni, hogy a falun kívüli, különösen a "magasabb" területeken hozott döntések jelentős hatással voltak a hosszú és lassú előrehaladásra. Volt idő, amikor az elektromos áram átvételére vonatkozóan átvételi stopot hirdettek, és olyan is előfordult, hogy a gazdasági minisztérium leállította az ilyen irányú tervek támogatását. Írásunk célja nem a múlt eseményeinek elemzése; inkább arra törekszünk, hogy betekintést nyújtsunk a legutóbbi falugyűlés és közmeghallgatás részleteibe. Itt a befektetők, a falu vezetője, és különösen a megvalósítást ellenzők is hangot adtak véleményüknek.
A közmeghallgatás egy többlépcsős engedélyezési folyamat egyik fontos állomása, az itt elhangzottak a környezetvédelmi minisztériumba kerülnek, s a lakosságnak is megvan a joga, hogy a közmeghallgatáson elhangzottak alapján megfogalmazzák saját véleményüket, aggályaikat és fenntartásaikat és azokat szintén megküldjék a végső szakmai jóváhagyást kimondó környezetvédelmi tárcának. Ugyanilyen közmeghallgatásra kerül sor a szomszédos Zsigárd községben is, hiszen a 8 szélturbinával tervező projekt e két község kataszteri területén kerülne megvalósításra. Öt Kiráyrévben, három pedig Zsigárdon.
Kellemes meglepetés volt, hogy a belépéskor kétnyelvű információs szöveg fogadta az érdeklődőket, illetve a tanácskozásra a szervezők szlovák - magyar tolmácsot is biztosítottak, bár a több mint három órás eseményen talán három alkalommal volt csak rá szükség, hiszen úgy tűnt, a helyi kultúrház széksoraiban helyet foglaló érdeklődők a szlovák nyelvű beszámolókat megértették, a jelenlévő szlovák nyelvű szakembereket pedig annyira talán nem érdekelték a magyarul elhangzó hozzászólások, illetve viták, hogy a tolmácsot azok rendszeres lefordítására kérték volna.
A vita valóban élénk volt, hiszen a széksorokban helyet foglaltak olyan vendégek is, akik ugyan nem szakemberek a maguk területén, de az elmúlt években önálló tanulással jelentős tudásra tettek szert a témában. Kérdéseik sokszor meglepőek voltak, és még a befektető képviselője, valamint az átfogó szakvéleményt készítő szakember is kénytelen volt elismerni jogosságukat.
Egy laikus, kívülálló szemlélő számára meglepő lehet, hogy egy ilyen erőműpark mennyi szempontból válhat hasznossá vagy éppen ellenkezőleg, károssá. Kezdjük a méhekkel: vajon elérik-e a széllapátok szintjét, és ez milyen veszélyt jelenthet számukra? Ezen túlmenően a szélerőművek által kibocsátott infrahang, amely az emberi fül számára észlelhetetlen, milyen hatással van az emberi egészségre? Csak két kiragadott példát említettem, de nem túlzás azt állítani, hogy még vagy két tucatnyi potenciális veszélyforrás került terítékre részletes elemzés során. Egyik ilyen kérdés a legújabb erőművek mérete: előfordulhat, hogy elérik a 230-250 méteres magasságot, és az ilyen típusú létesítmények működéséről még nem áll rendelkezésünkre elegendő pozitív tapasztalat. Ezen kívül problémát jelenthet a rotorok forgásából eredő fényvibráció, valamint az általuk keltett árnyék, amely a környezeti vizuális élményt drámaian megváltoztatja. Az építkezési időszak során megnövekedett közúti forgalom is aggasztó tényező, nem beszélve a jövőbeli kihívásokról, mint például a 20-25 éves élettartam lejárta után a több száz tonnányi vasbeton alapzat eltávolítása és a termőföld eredeti állapotának helyreállítása. Emellett felmerült a kérdés, hogy a befektetők által a falunak ajánlott körülbelül 50 ezer eurós éves támogatás (ami a helyi költségvetés körülbelül tíz százalékát teszi ki) megéri-e a valós, vagy csupán állítólagos kockázatok vállalását. A helyi közösség számára tehát nem csupán a pénzügyi juttatás, hanem a környezeti és egészségügyi következmények mérlegelése is kulcsfontosságú.
Azt is kell mondanunk, hogy a kultúrháznak csak mintegy a negyedét töltötték meg az érdeklődők, s mint az a vita során kiderült, jelentős részük, akár a felük, nem Királyrév lakosai közül került ki. Ez természetesen nem probléma, hiszen a környező települések ugyanúgy érintettek ezen hatások legtöbbje esetében, sőt voltak, akik a jóval távolabbi, mintegy száz kilométerre fekvő Erdőhátról érkeztek.
Érdemes külön figyelmet szentelni az utóbbi csoportnak, hiszen a Pokojný vietor (Nyugodt szél) polgári társulás képviseletében ők a szélenergiás erőművek egyik legmarkánsabb ellenzőiként jelen vannak a királyrévihez hasonló lakossági fórumokon. Munkásságukról márciusban tudósítottunk, amikor Alsószeliben részt vettünk a helyi szélerőmű-park kapcsán rendezett vitán. Azóta a viták stílusa jelentős átalakuláson ment keresztül: a korábbi, személyeskedésektől sem mentes hangnem helyett most már civilizált és tárgyilagos megközelítések kerülnek előtérbe. Sőt, a szünetekben a befektető képviselője és az építkezést ellenző aktivista közötti párbeszéd is a konstruktív diskurzusra utal. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a Királyrév ezer fős lakosságából csupán 30-40 ember vett részt az eseményen, ami egyértelműen jelezheti a közvélemény passzivitását vagy a téma iránti érdeklődés hiányát.
Vajon a jelen lévő, főképpen ellenzői álláspontot támogatók lakosok a többségi véleményt képviselik? Ezt kedd este Királyrévben nem lehetett eldönteni, a település polgármestere Agócs Gergely (Magyar Szövetség) viszont nagyon helyesen éppen arra helyezte a mondandóját, hogy a településen nem a polgármester vagy a képviselő-testület, hanem a lakosság a legmagasabb döntéshozó szerv ilyen nagy horderejű kérdésben.
A közmeghallgatás egyik kiemelkedő szereplője kétségtelenül a fiatal, mégis tapasztalt polgármester, aki rövid idő alatt képes volt a kritikákat tapsviharrá alakítani. Kiváló magyar és szlovák nyelvtudásával arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a lakosság véleménye a legfontosabb, hanem az is, hogy a megfelelő kereteket biztosítsuk ahhoz, hogy minden királyrévi lakos kifejezhesse gondolatait és érzéseit. A közönség szavazatait nem csupán a vélemények összegyűjtésére kell használni, hanem arra, hogy mindenki aktívan részt vehessen a párbeszédben.
Okulva az alsószeli érvénytelen népszavazásból Agócs jobbnak tartja a közösségi véleménynyilvánítás kevésbé kötött formáját és ahogy a ma7.sk-nak elmondta, személy szerint a magyarországi nemzeti konzultációhoz hasonló helyi konzultációt részesítene előnyben, amelyet legjobbnak tartaná még a 2025-ös év hátralévő részében lefolytatni.
Agócs szintén nagyon helyesen ragaszkodik a szubszidiaritás oly sokat hangoztatott, de ritkán figyelembe vett elvéhez, amelynek lényege, hogy a helyi kérdésekről legjobb ha a helybéliek döntenek. Elmondása szerint ez nem megy szembe pártja a Magyar Szövetség álláspontjával, hiszen az abból indul ki, hogy a lakosság akarata ellenére nem lehet egy településre ráerőltetni egy ilyen beruházás megvalósítását.
Portálunk számára nyilatkozott az osztrák befektető, az Energiepark Kft. képviseletében Pavol Havran. Kifejtette, hogy számukra természetes jelenség, hogy az évek során a lakosság különböző szegmensei egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a szélerőmű-parkok telepítése iránt. Emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy egy aktívabb közösség képes befolyásolni a passzívabb csoportokat, így az ellenzők aránya például 10%-ról akár 30%-ra is megnőhet.
Katarína Ondrušová, a már említett szélerőmű-ellenes polgári társulás képviselője is megszólalt az ügyben. Véleménye szerint a lakossági gyűlések keretében történő tájékoztatás nem csupán egy új lehetőség, hanem egy szükséges lépés is, amely felváltja a korábban jellemző, nagyrészt egyoldalú tájékoztatási gyakorlatot. Eddig a befektetők gyakran csak maguk számára kedvező információkat osztottak meg a lakossággal, figyelmen kívül hagyva a közösség valós igényeit és aggályait. Ondrušová rámutatott arra is, hogy a települések vezetői sok esetben a projektek támogatására hajlottak, hiszen a belőlük származó bevétel a jelenlegi, pénzmegvonásos időszakokban minden önkormányzat számára kifejezetten előnyös lenne.
Reméljük, hogy Királyrévben a polgármester iránymutatásait követve fognak eljárni, és a szélerőmű megépítéséről vagy elutasításáról a helyi közösség véleménye lesz a mérvadó, nem pedig a befektetők vagy ellenzők hatása.
