Ezek a termelők nem részesülnek támogatásban: sokan nincsenek tisztában a mögöttes okokkal - Agrárszektor
Immáron hagyományt teremtett az első telepített szarvasgombás erdő színhelyén, a Tolna megyei Hőgyészen, hogy a mintegy másfél évtizede működő szakmai egyesület minden év elején közgyűlést tart. Az eseményre az ország különböző pontjairól érkeztek az egyesületi tagok, hogy meghallgassák Csorbainé Dr. Gógán Andrea titkár éves beszámolóját. Andrea hangsúlyozta, hogy a tavalyi évre kitűzött célok közül számos program sikeresen megvalósult. Különösen kiemelte a szomszédlátogatásokat, amelyek során a tagok lehetőséget kaptak arra, hogy megismerjék egymás szarvasgombás erdőtelepítéseit és ültetvényeit. Ez a kezdeményezés nemcsak a szakmai tapasztalatok cseréjét segítette elő, hanem a szorosabb kapcsolatok kialakítását is előmozdította – olvasható a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének közleményében.
Csorbainé Dr. Gógán Andrea a gazdálkodási helyzetükről beszélve hangsúlyozta, hogy az egyesület pénzügyi stabilitása megerősödött, és a szervezet sikeresen növelni tudta bevételeit. Az idei év feladatait taglalva a titkár kiemelte, hogy a hazai ültetvényes szarvasgomba-termesztés jogi kereteinek tisztázására és a versenyhátrányok megszüntetésére irányuló hatékonyabb érdekérvényesítés válik szükségessé. Az egyesületi tagok visszajelzései megerősítették, hogy a hazai szarvasgomba-termesztők számos hátránnyal néznek szembe. A legnagyobb probléma pedig az, hogy a hazai szakigazgatásban nem áll rendelkezésre világos kategória a szarvasgomba-ültetvények besorolására. Ennek következtében a hatóságok nem képesek megfelelően kategorizálni a szarvasgomba-ültetvényeket a meglévő csoportosítások között.
Az ex-lex helyzet következtében a jelenlegi és jövőbeli ültetvényesek lényeges támogatásoktól fosztanak meg, ami súlyos anyagi terhet jelent a tulajdonosaik számára. A helyzet rendezése érdekében a Magyar Agrárkamra szakértőivel tárgyalások indultak.
Ezen túl a termesztőket a klímaváltozás is sújtja: a hazánkban tömegesen előforduló nyári szarvasgomba természetes élőhelyei az elmúlt 10 évben jelentősen leromlottak, a korábbi 40-50 tonnás export mára 10-20 tonnára zsugorodott. Az előrejelzések szerint a Kárpát-medencét különösen sújtó klímaváltozás miatt a jövőben a szarvasgomba jelentős mennyiségben nagy valószínűséggel főként termesztés útján állítható elő. A hatékony érdekképviselet érdekében a tagság a hazai hosszútávú szarvasgomba-termesztés stratégiájának kidolgozása mellett kötelezte el magát.
Az elnökség mandátumának lejártával a közgyűlés tisztújításról szavazott. Egyhangú szavazáson döntöttek a megjelentek Ulrich József elnök és Csillag Vince alelnök mandátumának meghosszabbításáról, Csorbainé Dr. Gógán Andrea ügyvezető elnökként folytathatja az operatív munkát. Az elnökség tagjaivá választották rajtuk kívül Temesi Pétert és Hajdú Gábort.
