Nem csupán szívritmuszavar állhat a háttérben, ha a szíve gyakran váratlanul megdobban.

Ne egyből szívbetegségre gondoljon, ha erősebben dobog a szíve.

A heves szívdobogás érzése nem csupán a szívritmuszavar következménye lehet, és még a pánikbetegség sem az egyetlen lehetséges ok. Érdemes figyelembe venni egy sokkal ritkább állapotot is, mint például a Conn-szindróma, amely szintén felelős lehet e kellemetlen tünet megjelenéséért.

Amikor valaki erős szívdobogást, mellkasi szorító érzést tapasztal, elsősorban kardiológiai vizsgálaton kell részt vennie, hogy meghatározható legyen az esetleges szervi ok. Ha ilyesmire nem derül fény, a szakemberek elkezdenek a pánikbetegség nyomai után is kutatni, hiszen ez a probléma sokszor akár szívinfarktus-szerű állapotokat is eredményezhet. Gyakori jelenség ugyanis, hogy a mellkasi fájdalom, a szorító érzés, a légszomj - a kardiológiai leletek birtokában - arra engednek következtetni, hogy az érintett személy pánikbeteg, amelynek kezelése a pszichiátria feladata.

A kardiológusoknak mindig ébernek kell lenniük, ha a vizsgálatok során olyan jelekre bukkannak, mint az emelkedett vérnyomás, az indokolatlanul alacsony káliumszint, vagy ha a páciens izomgyengeségről és székrekedésről számol be. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakértője hangsúlyozza, hogy a jelentős mértékű káliumhiány ritkán, de pitvarfibrillációs tüneteket és szívdobogásérzést is kiválthat. Továbbá, ha az EKG-n elváltozások figyelhetők meg, és a vizelési szokások is megváltoznak, érdemes megfontolni, hogy lehet-e szó Conn-szindrómáról.

A klasszikus hypokalaemiás Conn-szindróma, amely alacsony káliumszinttel jár, a magasvérnyomásban szenvedők körében csupán 1 százalék alatti arányban fordul elő. Ezzel szemben a normokalaemiás Conn-szindróma, ahol a káliumszint normális, a hypertóniás betegek 4-8 százalékát érinti, így ez a jelenség az egyik leggyakoribb kiváltó oka a másodlagos hipertónia megjelenésének.

A betegség gyökere abban rejlik, hogy a mellékvesekéreg túlzott mértékben termel egy hormonszerű anyagot, az aldoszteront. Ennek a túltermelésnek számos lehetséges oka lehet, mint például jó- vagy rosszindulatú daganatok, májzsugor, vagy a vesékhez vezető verőér szűkülése.

Bizonyos tünetek jelenléte is okot adhat a további vizsgálatokra. Ezek például a fejfájás, a székrekedés, az érzészavar, a fokozott szomjúságérzés és - vizelet kiválasztás, és gyakori a magasabb diasztolés vérnyomásérték.

Elsődleges lépésként kardiológushoz kell fordulni annak érdekében, hogy kizárhassuk a szív- és érrendszeri problémák széles spektrumát. Az alacsony káliumszintet gyakran a jellemző EKG-eltérések is jelezhetik. Vaskó doktor javaslata szerint ilyenkor célszerű laboratóriumi vizsgálatokat végezni, amelyek segítségével megállapítható a káliumszint, a káliumürítés mértéke, valamint a nátrium-, aldoszteron- és plazma renin-szint. Fontos megemlíteni, hogy bizonyos vizelethajtók és vérnyomáscsökkentők hatással lehetnek a hormonvizsgálatok eredményeire, ezért a páciensnek tájékoztatnia kell az orvost ezek szedéséről. Az orvos szükség esetén elrendelheti ezen gyógyszerek ideiglenes felfüggesztését a vérvétel előtt.

Ahhoz, hogy kiderüljön, esetleg daganat okozza-e a panaszokat, szükség lehet radiológiai eljárásokra is, mint a CT, az MRI, vagy a mellékvese érfestéses vizsgálata.

Ha megerősítést nyer a Conn-szindróma diagnózisa, és kiderül, hogy nincs daganat a háttérben, a probléma sebészi beavatkozást nem igényel. A gyógyszeres terápia révén az aldoszteron termelés normalizálható, ami segíthet a káliumszint és a vérnyomás stabilizálásában is. Miután az elektrolitok szintje helyreáll, a ritmuszavarok is megszűnhetnek. Viszont, ha daganatot észlelnek, akkor a műtét lehet a megfelelő megoldás.

A Conn-szindróma hátterében az aldoszteronhormon megnövekedett mennyisége áll. Az aldoszteron a mellékvesekéregben termelődő hormon, mely feladata a szervezetben a nátrium és a folyadék visszatartása, valamint a kálium ürítésének serkentése. A túlzott mértékben termelődő aldoszteron a vesében nátrium-visszaszívást indukál, ami folyadék-visszatartással jár, így a szervezetben megnő a keringő vér mennyisége, ami magas vérnyomást eredményez. Emellett a káliumürítés fokozódik, így alacsony káliumszint alakul ki. Az aldoszteron túltermelődését az esetek 2/3-ában a mellékvesekéreg ismeretlen eredetű, túlzott működése okozza. A maradék 1/3 esetben a mellékvese jóindulatú daganata áll a Conn- szindróma hátterében. Ritka esetben valamilyen genetikai eltérés lehet a kiváltó ok.