Napelem-tulajdonosok, figyelem! Fedezd fel, hogyan érheted el a háromszoros bevételt jövőre!

Új lehetőség érkezik a magyar napenergia villamospiacon, ami a jelenlegi háromszorosát, tehát bruttó 5 forint helyett bruttó 15 forint kereseti lehetőséget ígér. A szolgáltatással azokat a szaldó elszámolásból kieső, vagy már eredendően bruttó elszámolásba kerülő ügyfeleket keresik, akik megoldást kívánnak találni a megváltozott helyzetre. Az eseményen konkrét szám is elhangzott: az átlagosan így megkereshető összeg 100-200 ezer forint között mozog. Annak ellenére, hogy még vannak nyitott kérdések, az várható, hogy 2025-ben további 3-5 cég is megjelenik hasonló elképzeléssel az aggregátori piacon - hangzott el a PentaSun Kft. szerdai sajtótájékoztatóján.

A PentaSun Kft. alapító-tulajdonosa, Boczkó Tamás kiemelte, hogy jelenleg mintegy 14 ezer olyan háztartási méretű kiserőművel (HMKE) rendelkező ügyfél van, akik 2014 előtt telepítették erőműveiket, így az új szabályozás értelmében - a telepítéstől számított 10 év elteltével - kiesnek a szaldó elszámolásból. Ez a szám a következő évben 30 ezerre nőhet az újonnan bruttó elszámolásba kerülőkkel együtt.

Ez nem foglalja magában azokat, akik 2022 szeptemberét követően nyújtották be a napelem telepítési kérelmüket, mivel ők automatikusan a bruttó elszámolás rendszerébe kerülnek, hasonlóan a Napelem Plusz Programra (NPP) jelentkezőkhez.

Kiemelte, hogy az NPP keretében érintett körülbelül 20 000 pályázót nem számoltak bele a vizsgálatba, mivel a támogatási feltételek értelmében a napelem telepítését követő három évben tilos bármilyen gazdasági tevékenységet folytatni azon a helyszínen, ahol a napelem kerül telepítésre. (A későbbiekben részletesebben is kitérek arra, hogy miért fontos ez a szabályozás.)

A tervek szerint az első aggregálás tervezett ideje 2025. január 10, az új elszámolás pedig február 1-től indul:

Úgy tűnik, hogy az induláshoz szükséges létszám rendelkezésre áll

- fogalmazott meg Boczkó Tamás.

Magánszemélyek számára a rendszerhez való csatlakozás lehetősége egész évben nyitva áll, azonban a cégek esetében a csatlakozást befolyásolhatja a meglévő kereskedőkkel kötött szerződések jellege. Ez utóbbi esetben egyedi értékelés szükséges annak meghatározására, hogy a vállalat mennyire rugalmasan kezelheti a betáplálásokat az aktuális szerződéseik keretein belül.

Elmondta, hogy a regisztráció online zajlik, és az aggregátor ügyfélbarát módon intézi a teljes adminisztratív folyamatot, beleértve az adatbekérést a hálózati üzemeltetőtől, a havi elszámolást és a számlák kiállítását.

A programban kizárólag azok a bruttó elszámolású HMKE-k vehetnek részt, akik okosmérővel rendelkeznek, érvényes hálózathasználati szerződéssel bírnak (betáplálási lehetőséggel), és adószámmal is rendelkeznek.

A szaldó elszámolás esetében fontos megjegyezni, hogy az évente egyszeri elszámolás nem tekinthető üzleti tevékenységnek; ehhez csupán az adóazonosító jel megléte szükséges. Ezzel szemben a bruttó elszámolás, amely havi elszámolást foglal magában, már üzleti tevékenységként értelmezhető. Jelenleg még zajlanak az egyeztetések annak tisztázására, hogy pontosan mi minősül üzleti tevékenységnek, és hogy valóban szükséges-e adószám a tevékenység folytatásához.

Egyik lehetséges megoldás az adminisztrációs terhek csökkentése lenne, tehát az, hogy az adószám helyett elegendő legyen egy adóazonosító jel itt is, ahogy az a szaldós rendszerben működik.

Ha valaki már rendelkezik adószámmal, mint például az őstermelők vagy egyéni vállalkozók, akkor nincs szüksége arra, hogy új adószámot igényeljen. Az egyéni vállalkozók számára fontos tudni, hogy a 12 millió forintos alanyi áfamentességi küszöbbe együttesen beleszámít a napelemes termelésből és az alaptevékenységből származó bevétel.

Az esemény során részletesen foglalkoztak a számadatokkal, különös figyelmet fordítva arra, hogy az ügyfelek számára hogyan alakul a bevételi struktúra. Boczkó Tamás a saját HMKE termelési adatait hozta fel példaként, amely remekül tükrözi az átlagos ügyfelek helyzetét és tapasztalatait.

A példa keretében egy 10 kW-os kapacitású naperőmű összesen 11 040 kWh energiát termelt. Ebből 8 854 kWh-t juttatott a hálózatba, ami a piactól származó bevételt jelenti. Amennyiben a piaci árfolyam 385 euró, az ügyfél számára ez jelentős anyagi előnyöket hozhat.

A bankszámlájára nettó 347 euró, azaz a mai árfolyamon körülbelül 144 ezer forint érkezett volna az év végéig, 15,1 forintos kilowattóránkénti egységáron.

Érdekesség, hogy a HUPX energiatőzsdén értékesített mennyiségre fizetett összeg további 5 euróval több lett volna, ha nem lettek volna negatív áras időszakok.

A csatlakozás során nincsenek szigorú mérethatárok, viszont fontos megjegyezni, hogy több száz kWh-termelés esetén az ügyfél döntése kulcsszerepet játszik abban, hogy valóban érdemes-e számára a csatlakozás.

Jelenleg az elszámolás óránként történik, amely négy negyedórás termelési adat összegzéséből áll. A jövőbeli tervekkel összhangban, jövőre elindul a HUPX negyedórás piaca, ami azt jelenti, hogy az ÁSZF módosításra kerül. Ekkor már negyedórás árak alapján fogják végezni az elszámolást, bár ez lényeges változást nem eredményez.

Hozzátette, hogy a tőzsdén euró alapú az elszámolás, így az ügyfeleknek is euróban utalnak, de ebben nagyfokú rugalmasságot biztosítanak: az általános devizaszámlára történő utalás mellett forint alapú, de akár fintech számlákra is tudnak utalni (például. Revolut).

Ami még lényeges, hogy ehhez a mennyiséghez nem tartozott adófizetési kötelezettség, mivel a jelenlegi szabályozás szerint a magánszemély által 12 000 kWh alatt értékesített energiamennyiség adómentes.

A számok alapján világosan kirajzolódik, hogy a példában a megtermelt teljes mennyiség nem került betáplálásra a hálózatba, hiszen ennek egy része a saját fogyasztás céljait szolgálta.

Budai Dániel (a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetségének - MERSZ, elnökségi tagja) elmondta, hogy a MERSZ 500 ügyfelet érintő vizsgálata azt mutatta ki, hogy míg szaldó esetén 30%-os az önfogyasztási arány, addig bruttó elszámolásnál - amely esetben egy 10 kilowattos akkumulátor is volt a napelem mellett - az ügyfelek saját fogyasztásuk 70-75%-át fedezték megújuló forrásból (a napelem termelésének 100%-át felhasználták, és még vételezniük kellett a teljes fogyasztásukhoz 20-25%-ot). Tehát egy ilyen kis tároló is jelentősen növeli a kihasználtsági fokot.

Az egyik még megoldatlan kérdés a tárolók használata. A jelenlegi általános szerződési feltételek alapján csak nappali órákban betáplált mennyiség kerül elszámolásra, tehát a napelemes termelés. Ha bejön a képbe egy tároló is, ott már előfordulhat az, hogy a nappal termelt és eltárolt energiát esti órákba tölti be a hálózatba az ügyfél (magasabb árat kap érte).

Ebből a viselkedésből adódóan a nem megfelelő menetrendi betartás miatt az aggregálást végző szolgáltatónak büntető jellegű kiegyenlítői energia díjat kell megfizetnie.

Felvetődik az a kérdés is, hogy amikor az aggregátor "elvonja" a napelemek által termelt energiát a kereskedőtől, a fogyasztói igény az ügyfél részéről továbbra is fennáll. Ennek megfelelően szükség van egy újabb profil kialakítására is. Ez azt jelenti, hogy a kereskedő terhei nem csökkennek, viszont a bevételek oldaláról kiesik a betáplált energia értékesítéséből származó jövedelem. Ez a helyzet akár arra is vezethet, hogy a kereskedők kénytelenek emelni a szerződéseik árát, hogy kompenzálják az egységnyi költségeiket.

A hálózati elosztók további szűkülése problémát jelent. A MERSZ és a PentaSun tapasztalatai szerint a hálózati üzemeltetők informatikai rendszerei nem állnak készen a megnövekedett aggregátori elszámolási követelményekre. Jelenleg sok helyen még mindig kézi folyamatok zajlanak, ami bizonytalanná teszi, hogy ezek a rendszerek miként reagálnak majd a változásokra.

Boczkó Tamás kiemelte, hogy az elszámolási adatokhoz szükséges informatikai hozzáférési rendszer már szinte teljesen kiépült, és a vállalat már mind a hat elosztóval megkötötte a szükséges megállapodásokat. Ennek köszönhetően a cég tervezett ütemezés szerint napi szinten képes lesz kiolvasni a termelési adatokat az elosztók rendszereiből, így ez nem jelent majd akadályt a működésükben.

Az aggregátor egy különleges szereplő a villamosenergia-piacon, amely képes egyesíteni az erőművek, a felhasználói berendezések és a villamosenergia-tárolók termelési és fogyasztási folyamatait. Ezen integrált megközelítés lehetővé teszi számára, hogy a piacon összevont módon értékesítse vagy vásárolja az energiát. A fogalom 2021-ben lett hivatalosan elismerve a magyar Villamosenergia-törvény keretein belül, ami az európai uniós szabályozás hazai adaptációját jelenti.

Az aggregálási tevékenységek négy alapvető kategóriára bonthatók: először is, a résztvevők közötti pénzügyi elszámolások hatékony kezelése, amely elengedhetetlen a zökkenőmentes együttműködéshez. Másodszor, a termelés és fogyasztás rugalmas irányítása, amely a hálózat stabilitásának megőrzését szolgálja. Harmadsorban, különféle energiaforrások és fogyasztók összevonása, amely lehetővé teszi a működés hatékonyságának növelését. Végül, a negyedik kategória az energiafelhasználás optimalizálása, amely hozzájárul a fenntarthatóbb működéshez.

A MERSZ elnökségi tagja kiemelte, hogy a legújabb statisztikák alapján, amelyeket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) publikált, jelenleg összesen 80 aggregátor szerepel a hivatalos nyilvántartásban.