Moszkva állítása szerint az Aeroflot ellen indított kibertámadás mögött az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság áll.

A hackerek több mint egy évig férhettek hozzá a légitársaság rendszereihez, de az orosz hatóságok szerint ennél jóval komolyabb geopolitikai szándék húzódik meg a háttérben.

Moszkva álláspontja szerint a július 28-án végrehajtott kibertámadás, amely komoly zűrzavart okozott az Aeroflot és más orosz cégek működésében, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság titkosszolgálatainak műve. Az állítást Andrej Szvincov, az Állami Duma információs politikáért felelős bizottságának alelnöke tette, hangsúlyozva, hogy a támadás nem csupán egy elszigetelt esemény, hanem a Nyugat által kidolgozott, átfogó stratégia része. Ennek a tervnek a célja Oroszország gazdaságának megingatása, miután a katonai eszközök és a szankciók alkalmazása révén nem tudták elérni a kívánt hatást.

Az orosz nemzeti légitársaság, az Aeroflot, több tucat járatának törlésére és késlekedésére kényszerült, miután pro-ukrán hackercsoportok — mint például a Silent Crow és a Cyberpartisans BY — azt állították, hogy sikerült megbénítaniuk a cég belső informatikai rendszereit. A kibertámadás következményei messze túlmutattak a légiközlekedés területén; a repülőterek szolgáltatásai is akadoztak, és a helyzet még egy országos gyógyszertárlánc működésére is negatívan hatott.

Szvincov a támadást az amerikai és brit hírszerzési akciókhoz kapcsolta, amelyeket véleménye szerint a katonai vereségek és a hatástalan gazdasági szankciók idéztek elő. A képviselő hangsúlyozta, hogy a Nyugat most a kibertérben próbálja aláásni Oroszország helyzetét, és figyelmeztetett arra, hogy ezek a szabotázsakciók addig fognak folytatódni, amíg az ország el nem éri a céljait az ukrajnai konfliktusban.

A hackerek nyilatkozata szerint több mint egy éven át tartó tevékenységük eredményeként közel 20 terabájtnyi adatot sikerült ellopniuk az Aeroflottól, és e folyamat során körülbelül 7 ezer szerver tönkretételére is sor került. Míg a kommunikációs hatóság, a Roszkomnadzor, még nem erősítette meg az adatszivárgás tényét, az orosz főügyészség már elindította a bűnügyi nyomozást az ügy kapcsán.

A támadás pillanatában John Healey, a brit védelmi miniszter, már nyíltan megerősítette, hogy az Egyesült Királyság szándékában áll fokozni kiberműveleteit Oroszország és Kína ellen. Bejelentette egy új Cyber and Electromagnetic Command megalapítását is, hangsúlyozva, hogy "a billentyűzet mára háborús fegyverré vált".

A Kreml jelenleg arra ösztönzi az orosz vállalatokat, hogy váltsanak a külföldi szoftverek és hardverek helyett hazai megoldásokra, ezzel csökkentve a külső fenyegetésekre való érzékenységüket. Vlagyimir Putyin elnök nemrégiben a kormány figyelmét arra irányította, hogy sürgősen fokozzák az importhelyettesítési programok előrehaladását. A legutóbbi kibertámadás újabb bizonyítékot szolgáltathat arra, hogy az informatikai önellátás nem csupán gazdasági, hanem nemzetbiztonsági szempontból is kiemelkedően fontos.