Mire utalhat az, ha a vérképben csillagos jelölés látható?

Milyen titkokat rejthetnek a vérképeltérések a leleten? Az orvos felfedi a részleteket.

Hematológus szakemberhez általában nyirokcsomó- és lépmegnagyobbodás, szokatlan fáradékonyság, valamint vérzékenység és vérszegénység esetén fordulnak az emberek. Emellett kóros vérvételi eredmények is lehetnek indokai a szakember felkeresésének. A vérképeltérések pontos meghatározásáról dr. Fehér Ágnes, a Trombózis- és Hematológia Központ belgyógyász, hematológus szakértője nyújtott tájékoztatást.

- Vérképvizsgálat során a vér alakos elemeiről, azaz a vörösvértestekről, fehérvérsejtekről és a vérlemezkékről kapunk felvilágosítást. A vörösvértestek legfontosabb funkciója a szervezet oxigénnel történő ellátása, amit fő fehérjéjük, a hemoglobin révén biztosítanak- magyarázza dr. Fehér Ágnes.

A vörösvértestek jellemzőinek eltérései a sejtek számának és tulajdonságainak változásában nyilvánulnak meg. Ha a vérképben alacsonyabb vörösvértest- és hemoglobinszinteket tapasztalunk, az vérszegénység, vagyis anémia fennállására utal. Az anémia mértékét leginkább a hemoglobin-koncentráció alapján tudjuk megítélni. Amennyiben a vörösvértestek száma és a hemoglobinszint növekedést mutat, eritrocitózisról van szó, amelynek hátterében különböző okok húzódhatnak meg, például tüdőbetegségek — akár súlyos dohányzás következményeként — vagy kórosan megnövekedett eritropoetin-termelés, ahogy azt Fehér doktornő is megjegyzi. A vérképben szereplő MCH és MCV értékek a vörösvértestek specifikus jellemzőit tükrözik. Az MCV, vagyis a vörösvértestek átlagos térfogata a vérplazmában, alacsonyabb szintje arra utal, hogy a vörösvértestek kisebbek az átlagos méretűeknél.

Az MCV csökkenése ritkábban fordul elő krónikus betegségekben, valamint a hemoglobin-termelés zavaraiban, ugyanakkor gyakrabban jelzi a vashiányos vérszegénységet. Ha a vörösvértestek átlagos mérete megnő, az MCV értéke is emelkedik, amit például májzsugor, folsav- vagy B12-vitamin-hiány okozta vérszegénység esetén tapasztalhatunk – magyarázza Fehér doktornő. Emellett az MCH, vagyis a vörösvértestekre jutó hemoglobin mennyisége is csökkenhet, ami szintén vashiányra utalhat az orvos számára. Fontos megemlíteni a vérkép eltérései között az MCHC-t is, amely a vörösvértestek átlagos hemoglobin-koncentrációját mutatja be – teszi hozzá a szakember.

A normál értéknél alacsonyabb MCHC vashiányos vérszegénységre utalhat. A Hct érték a vérsejtes alkotóinak arányát mutatja a teljes vértérfogathoz képest - folytatja a doktornő, ennek csökkenése vérszegénységre hívhatja fel a figyelmet. Magas hematokrit értékkel kiszáradáskor, illetve polyglobulia, polycytémia esetén találkozunk.

- A fehérvérsejtek szintén a csontvelőben termelődnek, és szervezetünk fertőzések elleni védekezésében kapnak kiemelt szerepet. Három fő típusra oszthatók, granulocitákra (neutrofil, eozinofil és bazofil), limfocitáktra és monocitákra- részletezi Dr. Fehér Ágnes, majd hozzáteszi, hogy ezeket általában a vérképautomata differenciálja. Az alacsony fehérvérsejtszám (leukopénia) - habár a fehérvérsejtek összetétele kiemelten fontos -, fokozott rizikót jelent a fertőzésekkel szemben, együtt jár a szervezet kórokozókkal szembeni védekezőképességének csökkenésével.

- De akár reaktív jelleggel is csökkenhet a fehérvérsejtek mennyisége (minőségi összetétel is változhat), például vírusinfekciók esetén. De a károsodott csontvelőműködés, az immunrendszert érintő megbetegedések, citotoxikus immunszupresszív gyógyszerek egyaránt módosíthatják a vérben keringő fehérvérsejtek mennyiségét/minőségi összetételét- mondja a doktornő. Magas fehérvérsejtszám (leukocitózis) elsősorban a szervezetben zajló gyulladást (akár autoimmun/allergia), illetve fertőzést jelezhet, de itt is elengedhetetlen a minőségi vérkép elemzése, mert bizonyos esetekben akár hematológiai malignus folyamat is állhat a háttérben.

A rutin vérvizsgálatok során a trombocitaszám meghatározása is elengedhetetlen, mivel a jelentős eltérések véralvadási problémákhoz vezethetnek. Az alacsony vérlemezkeszám, más néven trombocitopénia, mögött számos nem vérképző szervi ok húzódhat meg, például májelégtelenség vagy vitaminhiány. Emellett fontos a hematológiai kórképek kizárása is, mint például az ITP vagy malignus hematológiai betegségek. Előfordul, hogy a lép megnagyobbodása is hozzájárul a csökkent trombocitaszámhoz, amely mögött a vérlemezkék fokozott felhasználása vagy pusztulása állhat, például vírusfertőzés vagy szepszis esetén. Dr. Fehér Ágnes hangsúlyozza, hogy bizonyos immunológiai eredetű állapotok szintén felelősek lehetnek a vérlemezkék fokozott pusztulásáért.

A normálisnál magasabb értékek a fokozott vérrögképződés és érelzáródás lehetőségére hívják fel a figyelmünket - mondja a doktornő, és hozzáteszi, hogy a vérlemezkék számának emelkedése gyulladásos és daganatos betegségekben, vashiány esetén vagy nagy vérveszteségek követően is bekövetkezhet. Magasabb értékeket találunk mieloproliferatív betegségek miatt is, melyekben a szervezet túl sok vérlemezkét termel.

Dr. Fehér Ágnes, a Trombózis- és Hematológia Központ belgyógyász, hematológus szakértője hangsúlyozza, hogy a vérképeltérések nem mindig jelentenek hematológiai betegségre utaló jeleket. Ezen eltérések értékelése nagyon fontos, hiszen a vérvizsgálat eredményeit számos tényező befolyásolhatja. A pontos diagnózis felállításához és a személyre szabott kezelés meghatározásához elengedhetetlen a hematológus szakember közreműködése.