Mikor érkezik el a végső pont? A vállalatok továbbra is hajlanak az áremelésekre.
A vállalatok áremelési szándékai júniusban nyolchavi mélypontra zuhantak. Azonban az áremelési törekvések - az építőipart kivéve - minden ágazatban a saját hosszú távú átlagukhoz közeli szinten stagnálnak. Ez azt jelzi, hogy a jövőbeli inflációs várakozások alapján rövid távon továbbra is emelkedő trend várható.
Mivel 2022-23-ban a magyar gazdaságban erőteljes inflációs folyamatok kaptak lábra, majd 2024-ben jelentősen csökkent az áremelkedés üteme, jogosan merül fel a kérdés, jelenleg mit mutatnak a vállalatok várakozásai - teszi fel a kérdést elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az elmúlt években a magyar gazdaságot több, külső sokk is érte. Az első ezek közül a Covid-19 járvány volt, ami - rövidebb távon - az egyes ágazatok árképzési gyakorlatát eltérő pályára állította. A válság kitörése a kereskedelmi és a szolgáltatói ár-várakozásokat rögtön megugrasztotta, míg az ipari és főként az építőipari árakat később emelte. Az ipari ár várakozások mélypontja 2020 júniusában jött el, az építőipariaké csak 2021 januárjában. Az Ukrajna elleni orosz agresszió hatásaként megjelenő energiaválság tudatosodásáig mind a négy szektorban folyamatosan erősödtek az áremelési szándékok - ezt a járvány okozta visszaesés utáni gyors visszapattanás is támogatta.
Az energiaárak hirtelen megugrása fordulópontot jelentett az árképzési stratégiákban, ami lényegesen fokozta a gazdálkodó szektor áremelési szándékait. 2022 közepén, az első sokk után, az árvárakozások csökkenésnek indultak. 2023 és 2024 közepének végéig viszont egy viszonylag nyugodt időszak következett, amelyben az árképzési szándékok nem mutattak egyértelmű trendet. 2024 késő őszén azonban, a gazdasági környezet egyre növekvő bizonytalansága miatt, a kereskedelmi szektorban erőteljesebb emelkedés figyelhető meg az áremelési várakozásokban, míg a többi három szektorban ez a növekedés kevésbé volt szembetűnő.
2025 első hat hónapjában azonban a piaci trendek alapján a vállalatok áremelési tervei szinte folyamatosan mérséklődtek.
Az építőipar esetében a keresleti korlát meghatározóvá vált, az állami beruházások csúszása és törlése, a lakásépítés mélypontja és a felújítások visszaesése indokolja a korábbinál óvatosabb áremelési szándékokat. A kereskedelmi áremelési várakozások emelkedtek a legnagyobbat 2024-ben, így ezek csökkenése természetes korrekció, s emellett a kormányzati intézkedések is lefelé szorították a várakozásokat. Az üzleti szolgáltatások sem teljesítettek jól az első félévben, az áremelési szándékok mérséklődése itt sem meglepő. Az ipar termékeinek jelentős részét nem belföldön értékesíti, s a külpiaci kereslet elég hullámzó - ez hat az árképzési tervekre is.
2025 júniusában a különböző szektorok összesített adatai szerint a vállalatok 17%-a tervezett áremelést a következő három hónapban, míg 8%-uk árcsökkentésre készült. Az építőiparban az áremelést és árcsökkentést tervezők aránya egyaránt 14%, ami azt jelzi, hogy ezen a területen nem tapasztalható jelentős inflációs nyomás, főként a kereslet visszafogottságának következtében. Az ipari szektorban az áremelésre készülők aránya 13%, míg az árcsökkentést tervezők 5%-ot képviselnek. Ezzel szemben az üzleti szolgáltatások szektorában 15%-os áremelési szándék és 6%-os árcsökkentési terv figyelhető meg.
Rossz hír a fogyasztók számára, hogy a kereskedelemben a legerősebb az áremelési szándék, itt a megkérdezettek 27 százaléka készült áremelésre és 8 százaléka árcsökkentésre. Ez nyilván nem véletlen: az árrésstop és a kereskedelmi különadó okozta veszteségeket kell csökkenteniük, miközben a beszállítók is folyamatosan árat emelnének.
A kapott válaszok alapján világosan kirajzolódik, hogy az üzemanyagok és tüzelőanyagok terén a válaszadók túlnyomó többsége emelkedő árakra számít a közeljövőben. A napi szükségletek, mint az élelmiszerek, italok és vegyiáruk esetében is a válaszadók jelentős része áremelkedésre készül. A ruházati és kulturális termékek kivételével a többi árucsoportnál is egyértelműen a drágulásra számítók dominálnak az árcsökkenésre számítókhoz képest. A vállalatok várakozásai azt mutatják, hogy a kereslet hiányosságai több ágazatban is gátolják az áremelési szándékokat, azonban a költségoldali nyomás – beleértve a magas energiaárakat, az ellátási láncok instabilitásából fakadó extra kiadásokat, valamint a folyamatosan növekvő bér- és adóterheket – továbbra is erőteljesen befolyásolja a piacot.
