A világ vezető jegybankárai végre megszólaltak, és ezzel új dimenzióba léptették a globális gazdasági diskurzusokat.

A portugáliai Sintra Konferencián gyűltek össze a világ vezető jegybankárai, ahol a monetáris politika kihívásokról kérdezték őket. Ezek közül a legfontosabbakat ismertetjük. Volt szó kamatcsökkentésről, egyensúlyi kamatról, fgramnetált világról és arról is, hogy segítene-e a Fed, ha dollárhiány alakulna ki.

Jerome Powell, az Egyesült Államok jegybankjának elnöke a mai napon a festői Sintrában, Portugáliában zajló Európai Központi Bank által életre hívott kerekasztal-beszélgetésen fog megjelenni. A rendezvényen Powell mellett a legnagyobb európai és ázsiai jegybankok, köztük az EKB, a brit, a japán és a koreai központi bank képviselői is részt vesznek, hogy megvitassák a globális gazdasági kihívásokat és lehetőségeket.

Powell a vámok inflációra gyakorolt hatásairól beszélve kiemelte, hogy az amerikai gazdaság jelenlegi helyzete kedvező, hiszen a munkanélküliségi ráta alacsony szinten stagnál, miközben az infláció folyamatosan csökken. Jelenleg a vámok inflációs hatása még nem érzékelhető, de fontos megjegyezni, hogy korábban is hangsúlyozták, hogy a hatások megjelenésének időpontja és mértéke bizonytalan. A jegybank nyitott a különböző forgatókönyvekre, hiszen a várt inflációs hatás lehet nagyobb vagy éppen ellenkezőleg, kisebb is a várakozásaikhoz képest. Amíg az amerikai gazdaság stabil állapotban marad, a legbölcsebb lépés az, hogy megvárják a további fejleményeket, és figyelemmel kísérik a várható inflációs hatásokat.

A kamatcsökkentésekkel kapcsolatban Powell kiemelte, hogy az FOMC tagok között konszenzus van abban, hogy idén lesz kamatcsökkentés. Annak időzítése azonban még bizonytalan, ez elsősorban a vámoktól függ.

A júliusi kamatdöntés elsősorban a bejövő adatok függvénye.

Amikor az egyensúlyi kamatokról kérdezték Jerome Powellt, kifejtette, hogy véleménye szerint a jelenlegi monetáris politika kissé szigorúbb, mint ami megszokott. Christine Lagarde ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a kamatok valamivel magasabbak, mint a korábbi szintek, de még mindig viszonylag alacsonyak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy erről a kérdésről nehéz beszélni, mivel a mai világra ez a koncepció nem feltétlenül alkalmazható, hiszen a jelenlegi környezet sok sokkot tapasztalt. Kazuo Ueda, a japán jegybank vezetője is tett néhány megjegyzést az egyensúlyi kamatokkal kapcsolatban. Megosztotta, hogy a japán kamatszint jelenleg az egyensúlyi szint alatt áll, de ennél többet nem kívánt részletezni.

Bár sokan faggatják a jegybanki vezetőket az idei árfolyamváltozásokról, mindannyian határozottan elkerülik a konkrét vélemények megfogalmazását.

A japán jegybank elnöke kifejtette, hogy az infláció már három éve meghaladja a 2%-os szintet, ugyanakkor az alapvető inflációs mutatók, amelyek kiszűrik az egyedi tényezőket, 2% alatt maradnak. A következő kamatemeléshez elengedhetetlen, hogy a jegybank további információkat gyűjtsön arról, mennyire képesek az átmeneti inflációs hatások tartós következményekké válni. Az elnök hangsúlyozta, hogy a japán gazdaság növekedésére gyakorolt hatások nagymértékben függenek attól, milyen vámokat vezetnek be a japán piacra. Jelenleg folyamatban vannak a tárgyalások, így a végső döntés még nem született meg.

A japán gyártók már a vámháború kitörése előtt is aktívan dolgoztak az ellátási láncok sokszínűsítésén.

törekedtek, így jól felkészültek a kereskedelmi háború hatásainak kezelésére.

A japán jegybank elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy az aranytartalékok kialakítása szorosan összefonódik az euróövezet és Kína gazdasági lépéseivel. Amennyiben sikerül vonzóbbá tenniük saját valutájukat, az akár a dollár dominanciájának csökkenéséhez is vezethet. Christine Lagarde hangsúlyozza, hogy az euró megerősítéséhez hosszú távú elkötelezettség és komoly erőfeszítések szükségesek. Amennyiben a globális gazdasági és geopolitikai bizonytalanságok tartósan jelen maradnak, az arany szerepe tovább nőhet a pénzügyi rendszerben.

Az angol jegybank vezetője úgy véli, hogy a világgazdaságot sújtó egyik legjelentősebb kockázat a fragmentáció. Ezt a nézetet osztja a japán jegybank elnöke is, aki azonban nem aggódik amiatt, hogy dollárhiány esetén az amerikai jegybank ne nyújtana támogatást. Powell megerősítette, hogy ha ilyen helyzet állna elő, az amerikai jegybank azonnal beavatkozna, ahogyan azt eddig is tette.