Érdekes újdonságok láttak napvilágot a burgonyával kapcsolatban: ezek a felfedezések sokak számára váratlanul hatnak - Agro Napló.

Az Illinois-i Egyetem kutatói figyelemre méltó előrelépést tettek a burgonya klímaváltozással szembeni ellenállóságának fokozásában. A géntechnológiával módosított növények képesek voltak a hőhullámok idején 30%-kal nagyobb gumótömeget előállítani. Ez a felfedezés új lehetőségeket nyithat meg az éghajlatváltozás által támasztott kihívások kezelésében, különösen az élelmezésbiztonság szempontjából – számolt be róla a Future Farming.

A kutatók a fotoszintézis hatékonyságának fokozásával értek el egy figyelemre méltó áttörést. A burgonya genetikai módosítása során bevezettek egy úgynevezett fotorespirációs bypass rendszert, amely lehetőséget teremt arra, hogy a növények hatékonyabban hasznosítsák energiájukat a növekedés érdekében, ezzel csökkentve a mérgező melléktermékek feldolgozására fordított időt és energiát. Katherine Meacham-Hensold, a Realizing Increased Photosynthetic Efficiency (RIPE) projekt tudományos vezetője kiemelte a kutatás fontosságát, hangsúlyozva, hogy ez a fejlesztés jelentős hatással lehet a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságára és hatékonyságára.

Olyan növényeket kell kifejlesztenünk, amelyek képesek ellenállni a gyakoribb és intenzívebb hőhullámoknak, ha ki akarjuk elégíteni a növekvő élelmiszerigényt az éghajlatváltozás miatt csökkenő terméshozamok által leginkább veszélyeztetett régiókban.

A Global Change Biology című tudományos folyóiratban közzétett kutatás szerint a génmódosított burgonya kiemelkedő teljesítményt nyújtott a 35 Celsius-fok feletti hőmérsékletek mellett, sőt, egy négynapos hőhullám során a 38 Celsius-fokot is problémamentesen elviselte. Ezzel szemben a hagyományos, nem módosított kontroll növények hőstressz jeleit mutatták, és növekedésük is jelentősen korlátozott volt. Don Ort, a RIPE projekt igazgatóhelyettese hangsúlyozta, hogy a géntechnológiai beavatkozás nem gyengítette a burgonya tápláló értékét. Ahogy ő fogalmazott,

Az élelmezésbiztonság nem csupán a megtermelhető kalóriák számáról szól; fontos, hogy az élelmiszerek minősége is középpontba kerüljön. Az élelmiszerek tápanyagtartalma és egészségügyi hatása kulcsfontosságú a fenntartható étrend és a közösségek jóléte szempontjából.

A kutatók optimistán tekintenek a jövőbe, remélve, hogy ez a siker más kiemelkedő élelmiszernövényekre is kiterjeszthető, mint például a manióka, amely kulcsfontosságú táplálékforrásként szolgál a Szaharától délre elhelyezkedő afrikai országokban. Ezek a területek különösen sebezhetőek az éghajlatváltozás következményeivel szemben, ezért az ellenállóbb növényfajták bevezetése óriási előnyökkel járhat a helyi közösségek számára.