Máris véget ért az orosz-ukrán béketárgyalás – a felek szerint a helyzet "irreális".
Ahogy sejteni lehetett, érdemi eredményt nem hozott és alig két óra alatt véget is ért az orosz-ukrán találkozó Isztambulban. A találkozó sorsa már akkor eldőlt, amikor az ukrán elnök felvetését visszautasította az orosz fél arra, hogy legmagasabb szinten találkozzanak. Vlagyimir Putyin így alacsonyabb szintű delegációt küldött - élén korábbi kulturális miniszterével, Vlagyimir Megyinszkijjel, aki a jelenleg elnöki megbízott -, így Volodimir Zelenszkij sem utazott a török nagyvárosba, hanem védelmi miniszterét, Rusztem Umerovot küldte el a tárgyalásra, amely az első közvetlen megbeszélés a két fél között 2022 márciusa óta. Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború első hónapjában is Isztambulban tárgyalt a két fél, a megbeszélések azután szakadtak meg, hogy a világ előtt ismertté vált az orosz hadsereg által ukrán civilek ellen elkövetett bucsai mészárlás.
A legfrissebb megbeszélések fő nyertese Oroszország, miután a hétvégén Putyin a közvetlen tárgyalások lehetőségét vetette fel, elutasítva az Egyesült Államok által javasolt és Ukrajna által elfogadott 30 napos teljes tűzszünetet. A tárgyalások így az orosz fél feltételei szerint haladtak, hangsúlyozva, hogy ezek a 2022 márciusában megszakadt diskurzusok folytatásaként zajlanak. Ukrajna viszont határozottan elutasítja ezt a folytonosságot, míg Oroszország ragaszkodik hozzá, amelynek jelentősége abban rejlik, hogy a folytonosság azt sugallná: az akkori ukrán javaslatok, melyeket az ország kritikus katonai helyzetében, a háború első sokkjának idején fogalmaztak meg, amikor az orosz erők Kijev ostromára készültek, most a jelenlegi tárgyalások alapját képezik. Érdekesség, hogy a nyilvánosságra nem hozott, de a sajtóba szivárgott információk szerint Ukrajna akkor hajlandó volt lemondani a NATO-tagságról, és vétójogot ajánlott Oroszország számára, hogy Ukrajna nyugati partnereivel hadgyakorlatokat tarthasson.
A 2022-es tárgyalásokhoz csak a helyszín köti a jelenlegieket - közölte az ukrán elnöki hivatal vezetője. Andrij Jermak ezt épp azért hangsúlyozta, hogy világosan közölje, nincsenek korábban elfogadott kiindulópontjai a tárgyalásoknak.
Ukrajna a találkozótól nem várt különösebb eredményeket, azonban a részvétel mégis lényeges volt számára. Ennek oka az volt, hogy az Egyesült Államok elnöke határozottan felszólította őket a részvételre, annak ellenére, hogy Oroszország elutasította a tárgyalásokhoz kötött 30 napos tűzszünet életbe léptetését. Ezzel Kijev jelezte, hogy nyitott a tűzszünetet célzó tárgyalásokra, bár Donald Trump korábban többször is bírálta az ukrán vezetést emiatt.
Oroszország számára kedvező fordulatot hozott az események alakulása: nemcsak hogy olyan tárgyalások zajlottak, amelyek nem róttak rá kötelezettségeket, de azt is sikerült elérnie, hogy az Egyesült Államok elnöke közvetlen találkozót javasoljon Putyinnak. Trump korábban valóban elvárta az orosz fél részéről a béke elősegítésére irányuló lépéseket, ám most világossá tette, hogy Isztambulban nem lehetett ilyen előrelépésre számítani. Szerinte a valódi párbeszéd csak akkor valósulhat meg, ha közvetlenül Putyinnal tárgyal. Ezzel az amerikai elnök igyekezett hangsúlyozni a saját szerepét, de a gyakorlatban ezzel a Kreml felé tett gesztust is kifejezte. Egyrészt ez némileg enyhítette Oroszország nemzetközi elszigeteltségét, másrészt pedig elismerte, hogy a két nagyhatalom megbeszélése adhatja csak meg a végső lökést, hiszen Ukrajna vezetése nem áll egy súlycsoportban velük – pontosan úgy, ahogyan azt Putyin mindig is hangsúlyozta.
