A magyar takarmánygyártó óriás már a közép-ázsiai gigabefektetéséhez szükséges tejelőtevetáp innovációján dolgozik.

A kazah piacon való terjeszkedés új fejezetet nyit a takarmánygyártó és -kereskedő UBM cégcsoport életében. Ez a cég, amely egyedüliként szerepel a tőzsdén az agrárszektorban, a "becsomagolt" tudás erejében bízik, amelyet a piac készségesen értékel és megfizet.

„Amikor átvettük, már egy éve parlagon hevertek, és igazi kihívást jelentett számunkra az újraindítás. Hirtelen állították le a működését, és minden még benne volt a rendszerben. A kapcsolószekrényekben óriási egérfészkek lapultak” – idézi fel az UBM Nyrt. első takarmánykeverő-üzemének megnyitását Bustyaházai László, a takarmányüzletág vezetője. Jelenleg a valaha a szocializmus gazdaságának zászlóshajójának számító Környei Állami Gazdaság, később Mezőgazdasági Kombinát egykori telephelyén, amely most ipari parkként működik, ülünk egy irodában.

A cég nem azért érkezett ide, hogy a rendszerváltás előtti időszak híres agrárkombinátjainak örökségét továbbvigye. A lehetőség, hogy hozzájusson az itt található takarmánykeverőhöz, akkor adódott, amikor az előző üzemeltető csődbe ment, s az UBM partnerbankjának jelzálogjoga terhelte az üzemet. Az 1996-ban Pilisvörösváron alapított, eredetileg kereskedelemmel foglalkozó vállalat vezetése – egy szójadaraár-válság hatására – arra a következtetésre jutott, hogy elengedhetetlen a takarmánygyártásba való belépés, ha csökkenteni szeretnék az üzleti kockázatokat. Az UBM Nyrt., amely mára a hazai piacvezető szerepét tölti be, növekedésének egyik kulcsfontosságú pillanatát Janositz Balázs vezérigazgató-helyettes osztotta meg a HVG-vel.

Amikor az üzletbe belépett, elhatározta, hogy komolyan veszi a dolgát. A kétezres években jelentős korszerűsítéseken mentek keresztül a hazai állattartó telepek, és a genetikai fejlődés mellett egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az állattenyésztés hatékonyságának kulcsa a takarmány minőségében rejlik. Ehhez pedig elengedhetetlen volt a kutatás-fejlesztési háttér megteremtése, amelyre az UBM évente 500-600 millió forintot fordít. "A nálunk kifejlesztett tudást minden egyes gyáregységünkbe szeretnénk eljuttatni, így biztosítva a versenyképességet, legyen szó Szelestéről, Mátészalkáról, Környéről, Szentesről, Szlovákiáról vagy akár Kazahsztánról" - mondja Janositz. A saját tudásközpont létrehozása és fenntartása részben a rendszerváltás idején megjelenő amerikai takarmánycégek, például a Cargill és a Central Soya tapasztalatait követte, de gazdasági szempontból is jól átgondolt lépés volt.