A francia költségvetés annyira kritikus helyzetbe került, hogy már a húsvéti nyúl levágása is napirendre került.
A francia kormány radikális lépéseket tervez a költségvetési hiány drasztikus csökkentésére és az államadósság növekedésének megfékezésére. Ennek részeként két munkaszüneti napot is feláldoznának. Ugyanakkor a politikai spektrum szélsőségesebb oldalai, legyen szó akár a szélsőbalról, akár a szélsőjobbról, határozottan ellenállnak ennek a döntésnek, és nem hajlandók lemondani a hagyományos húsvéti ünneplésről.
François Bayrou francia miniszterelnök nagyszabású megszorítócsomag-tervezetet mutatott be, amelynek célja, hogy 43,8 milliárd eurós megtakarítást érjen el a kormány 2026-ra, és ezzel a GDP-arányos költségvetési hiányt a jelenlegi 5,4 százalékról 4,6 százalékra csökkentse - írja a CNBC. (A magyar költségvetési hiány hasonlóan magas egyébként, az idei, már felfelé módosított cél 4,1 százalék, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján a deficit végül magasabb lesz.)
A kormány által előterjesztett intézkedések között szerepel, hogy 3000 közszolgáltatói munkahely megszüntetésére kerülhet sor, emellett a tehetősebbek számára elérhető adókedvezmények mérséklését is tervezi. Ezen felül két munkaszüneti nap eltörlését is javasolják. A javaslat értelmében május 8., vagyis a Győzelem Napja (amely a náci Németország kapitulációjának emlékét hivatott megörökíteni), valamint a húsvét hétfő kikerülne a munkaszüneti napok sorából. Az indoklás szerint...
A húsvét hétfőnek valójában nincsen vallási jelentősége, hiszen inkább a közösségi és családi együttlét ünnepének tekinthető. Ez a nap sokkal inkább a hagyományok és a szórakozás jegyében telik, mintsem spirituális jelentőséggel bírna.
illetve ezek a napok "egyébként is egy hosszú hétvégékkel teli hónapra esnek", eltörlésük pedig növelné a gazdasági aktivitást, javítva a termelékenységet.
Bayrou emellett külön hozzájárulásra kérné azokat, akik "nagyobb teherviselő képességgel rendelkeznek", valamiféle "szolidaritási hozzájárulás" bevezetését javasolta a leggazdagabbak számára.
A francia kormány egy ambiciózus tervet dolgozott ki az államadósság növekedésének megfékezésére, amelynek keretében minden területen megszorításokat vezetnének be, kivéve a honvédelmet. Emmanuel Macron elnök már hétfőn hangsúlyozta, hogy a jövő évben 3,5 milliárd euróval, majd 2027-re további 3 milliárd euróval kívánják növelni a védelmi költségvetést.
Ez 2027-re összesen 64 milliárd eurós katonai költségvetést jelentene - kétszer akkorát, mint amikor Macron 2017-ben hivatalba lépett.
Kérdés persze, mindebből megvalósul-e bármi. A francia Nemzetgyűlésben már hónapok óta heves vita zajlik a 2025-ös költségvetésről és a szükséges megtakarításokról, az előző kormány ebbe bukott bele tavaly év végén. Bayrou helyzete is ingatag: hivatalba lépése, 2024 decembere óta már nyolc ellene indított bizalmatlansági indítványt élt túl, a legutóbbit július 1-jén.
A szélsőbaloldali Kommunista Párt és a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés már kifejezték ellenállásukat az új megszorító intézkedéscsomaggal szemben, különösen a munkaszüneti napok eltörlésének terve miatt.
