Varga Mihály jelentős impulzust nyújtott a forint számára.
Az inflációs előrejelzések aggasztó képet festenek, és a gazdasági növekedés is elmaradt a várakozásoktól. A jegybank azonban óvatos megközelítést alkalmaz, türelmesen várva a kedvezőbb jelekre, ezért nem módosította az alapkamatot. Elképzelhető, hogy az idei évben már nem is tapasztalunk kamatcsökkentést.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa változatlanul 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot - jelentette be Varga Mihály jegybankelnök a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón, erről bővebben a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor írt. Indoklása szerint "a jegybank helyzetértékelése alapján az infláció a következő hónapokban várhatóan a toleranciasáv felső széle körül alakul". A döntéshozók továbbra is óvatos és türelmes megközelítést alkalmaznak, céljuk a szigorú monetáris kondíciók fenntartása és a pénzügyi stabilitás megőrzése, beleértve a pozitív reálkamat fenntartását is.
Az energia- és nyersanyagárak mérsékelten emelkedtek, de még mindig vámmentes szinten mozognak. A vámokkal kapcsolatos bizonytalanságok ugyanakkor inflációs kockázatot jelentenek. Emellett a nagy jegybankok szigorodó kamatpályája is korlátokat szabhat az MNB mozgásterének.
A gazdasági teljesítmény hatással van a döntéshozatali folyamatokra: az első negyedévben a GDP stagnált, s szezonálisan kiigazítva 0,4 százalékos csökkenés figyelhető meg. A beruházások ütemét továbbra is gátolják a vállalatokat sújtó költségek. Noha a reálbérek növekedése és a fogyasztás élénkülése tapasztalható, a munkaerőpiac szorosabbá válása mérséklődött, és a versenyszféra kereslete visszatért a 2016-os szintre.
Áprilisban az infláció 4,2%-ra emelkedett, ezzel túllépve a megengedett határokat. Kellemes hír viszont, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege kedvezően alakult, és a pénzügyi piacok hangulata is optimistábbra fordult. Ugyanakkor a régió továbbra is sebezhető a globális események hatásaira.
Varga Mihály, az újságírói kérdésekre reagálva, kiemelte, hogy a jegybank véleménye szerint az árstabilitás megőrzése kulcsfontosságú a fenntartható gazdasági növekedés és a hosszú távú egyensúly eléréséhez. A második negyedéves gazdasági mutatók alapos vizsgálat alatt állnak, különösen figyelembe véve, hogy az elmúlt tizenkét negyedév során hét alkalommal is csökkenést mutatott a GDP.
A piaci szereplők egyelőre nem számítanak közeli lazításra. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy véli, hogy "szeptember lehet az első olyan hónap, amikor izgalmasabb döntések várhatóak, és napirendre kerülhet egy esetleges kamatcsökkentés." Az Erste Bank és a Gránit Bank elemzői viszont eltérő véleményen vannak a jövőbeli kamatpályát illetően. Emellett az árrésstop fenntartása várhatóan befolyásolja majd a jegybank mozgásterét az év hátralévő részében.
Varga Mihály, az újságírói kérdésekre reagálva, kiemelte, hogy a jegybank véleménye szerint az árstabilitás megőrzése kulcsfontosságú a fenntartható gazdasági növekedés és a hosszú távú egyensúly eléréséhez. A második negyedéves gazdasági mutatók alapos vizsgálat alatt állnak, különösen figyelembe véve, hogy az elmúlt tizenkét negyedév során hét alkalommal is csökkenést mutatott a GDP.
A piaci szereplők egyelőre nem várnak közeli kamatlazítást. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy véli, hogy "szeptember lehet az első valódi izgalom forrása, amikor napirendre kerülhet egy esetleges kamatcsökkentés". Az év végéig azonban csak egy-két enyhítésre van reális esély, ami 6-6,25 százalékos alapkamatot eredményezhet decemberre. Az Erste Bank szakértői is hasonló jövőképet vázolnak fel, míg Regős Gábor, a Gránit Bank vezető közgazdásza határozottan kijelenti, hogy idén nem várható kamatvágás. Kifejtette, hogy az árrésstop fenntartása tovább növelheti az inflációt, és szerinte csak 2026 után nyílhat lehetőség a kamatok csökkentésére.
