Kurali Zoltán kinevezése révén új alelnöki pozíciót tölt be a Magyar Nemzeti Bankban.
Orbán Viktor javaslatára Kurali Zoltánt választották meg a Magyar Nemzeti Bank alelnökének, a tisztséget pedig hat évre nyerte el. A kinevezés hivatalosan jövő hét kedden lép életbe.
Kurali Zoltán korábban költségvetés finanszírozásáért felelős Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója volt, januárban távozott onnan. Februárban a Téma podcast vendége is volt Kurali, nem sokkal azután, hogy kiderült: a Magyar Nemzeti Banknál folytatja.
Április elején írtunk arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank nincs könnyű helyzetben: fokozatosan új vezetésnek kellene felállnia, be kellene bizonyítani, hogy szakszerű lesz a jegybank irányítása, csak éppen a hírekben az MNB most a nagy alapítványi vagyonvesztéssel, a kecskeméti egyetem kötvényvásárlásával és a székházfelújítással szerepel.
Varga Mihály személyében az MNB új elnökének megválasztása már régóta várható volt. A volt pénzügyminiszter ezen a különleges eseményen bemutatta csapata kulcsfontosságú tagjait is, köztük Banai Péter Benőt, Kurali Zoltánt és Sípos-Tompa Leventét, akik mindannyian jelentős szerepet játszanak az új vezetés munkájában.
Kurali Zoltánnal még abban az időszakban beszélgettünk, amikor az ÁKK élén állt. Az interjú részleteiért kattintson ide.
Ahogy azt korábban számos írásban említettük, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén közzétett három jelentést, amelyek összesen meghaladják a hatszáz oldalt. Ezek a dokumentumok főként a jegybankkal kapcsolatos kérdéseket járják körül.
A PADME gazdálkodásáról készült jelentés sokak figyelmét felkeltette, különösen a Telex műsorának köszönhetően, amely már évek óta hangsúlyozza, hogy a független sajtó révén egyértelművé vált: az MNB-alapítvány gazdálkodása nem mentes a problémáktól. Két nappal a hivatalos jelentés közzététele előtt, március 17-én a Direkt36 értesült a számvevőszék előzetes jelentéstervezetéről, amelyben súlyos hiányosságokat és veszteségeket azonosított a jegybank több százmilliárd forintos alapítványi vagyonának kezelésében. Cikkünkben részletesebben is foglalkozunk azzal, hogy körülbelül 200 milliárd forintnyi vagyon hogyan tűnt el különféle ingatlanügyek következtében, és folyamatosan nyomon követjük az MNB-ügy legfrissebb fejleményeit is.
