Közel két évtized várakozása után végre valóra vált az ígéret, és megnyílt a Lidl-áruház Érdligeten.

A 2006-ban vásárolt telken a budapesti agglomeráció egyik első Lidl-áruháza épülhetett volna fel, ehelyett végül 18 évet kellett várniuk Érdliget lakóinak, hogy újra a városrészen belül intézhessék a nagybevásárlást.

Nem túlzás azt állítani, hogy felnőtt egy generáció, mire az érdligetiek megkapták azt a Lidl-áruházat, amelyről először 2006-ban cikkezett a helyi sajtó: akkor még a város látképének kialakulásában meghatározó szerepet játszó építész, Vajda Gyula által tervezett épület állt a telken, amelyben a városrészi közösségi ház mellett egy CBA-üzlet is helyet kapott. A környék lakóinak végül többet kellett várniuk az új áruházra, mint amennyi ideig a régiben vásárolhattak: az 1989 tavaszán megnyitó üzlet 2006 október 22-én zárt be végleg, a Lidl új, a városban második boltja pedig 2024. december 12. csütörtök reggel fél héttől várja a vásárlókat.

Az önkormányzat 2006 nyarán értékesítette a telket a német hátterű diszkontláncnak, ám a helyi sajtó már egy évtizeddel korábban megemlítette, hogy az érdligeti CBA "polcain alig találni árut". A város vezetése ekkor már vevőt keresett a telekre, aki elvállalná egy új üzlet megnyitását a régi helyén. Az ingatlan azonban nem csupán kereskedelmi célokat szolgált, hanem közösségi térként is jelentős szerepet játszott. Amikor az önkormányzat végül véglegesen megvált a területtől, azzal a céllal tette, hogy ott ne csupán új bolt nyíljon, hanem egy olyan alvárosközpont is épüljön, amely képes lesz kielégíteni az érdligetiek helyi igényeit.

2006 őszén a szocialista városvezetés helyét a fideszes T. Mészáros András vette át Érden. Azonban a Lidl tervezett projektjeit hamarosan keresztülhúzta a gazdasági válság. A helyzet 2009-ben változott, amikor újra napirendre került az ügy: a Lidl ekkor megvásárolta az önkormányzattól a már korábban megvásárolt telek szomszédságában lévő egykori közösségi házat, 82 millió forint plusz áfa ellenében. Ekkor a Lidl tervei már sokkal visszafogottabbak voltak, mint a 2006-os elképzelések, és a közgyűlés egyik képviselője is kifejezte csalódottságát, amiért nem valósul meg az áhított alvárosközpont. A polgármester azonban válaszában hangsúlyozta: "Amikor Magyarországon sorra állnak le a beruházások, akkor egy kompromisszum elfogadható lehet."

Az év végére a Lidl végleg eltüntette az egykori CBA épületét, miközben a városban egy új üzlet megnyitásával is próbálkozott. Ám meglepő módon nem Érdligeten, hanem a város szívében, az egykori Ritmus-áruház helyén terveztek bolt nyitását. Bár a helyi közösség számára kedvezőnek tűnő megállapodás ellenére az építkezés soha nem indult el. Sőt, 2011-ben a lakosok már panaszkodtak, hogy a német vállalat nemcsak hogy nem gondozza a megvásárolt telket, de folyamatosan zaklatja őket felvásárlási ajánlataival. 2012 januárjában T. Mészáros, a polgármester, rávilágított a helyzet hátterére: a Lidl elsődlegesen egy sátortetős, külvárosba illő épület létrehozását tervezte, ami azonban nem felelt meg az önkormányzat elképzeléseinek. Az áruház végül egy új, a város arculatához jobban illeszkedő tervvel állt elő, amelyre meg is kapták az építési engedélyt. Azonban a vállalat gazdasági megfontolások miatt ismét visszanyúlt az eredeti sátortetős koncepcióhoz, amit T. Mészárosék továbbra sem tudtak támogatni.

A patthelyzet 2014-ig tartott, amikor az önkormányzat és a cég végre aláírt egy együttműködési megállapodást. Ekkor a cég optimistán bejelentette, hogy 2016-ra elkészülhet az új épület. Azonban ez a remény hamar naiv ábrándnak bizonyult: 2015-ben a debreceni kormányhivatal került a plázastopként ismert törvény értelmében az illetékes hatóságok közé, míg a Hajdú-Bihar megyei hivatal nem mutatott hajlandóságot arra, hogy támogassa a Lidl üzlet építését, sem Érden, sem máshol az országban. Egy novemberi közérdekű adatigénylés alapján kiderült, hogy a német cég 28 alkalommal próbálkozott az engedélyek beszerzésével, de minden esetben kudarcot vallott.

A kormányhivatal szigorú intézkedései miatt hosszú időre kilátástalanná vált az érdligeti Lidl megvalósítása, hiába indítottak a helyiek már 2018-ban petíciót az ügy érdekében. A Fürdő utcai telek sorsa több mint egy évtizedre gyakorlatilag megfagyott, amit jól tükröz, hogy 2020 nyarán egy olvasói levélben ugyanazokat a panaszokat fogalmazták meg, mint 11 évvel korábban: a szerző arra hívta fel a figyelmet, hogy "lassan már tarthatatlan a helyzet" a környéken. Az ekkor már ellenzékben lévő önkormányzat válaszában hangsúlyozta, hogy a Lidl és az ő oldalról is minden akadály elhárult az építkezés elől, a labda azonban továbbra is egy távoli debreceni térfélen pattogott.

2019-ben, összellenzéki támogatással, Csőzik László került a város polgármesteri székébe. "Amikor átvettük a város irányítását, az elsők között tárgyaltunk a Lidl Magyarország képviselőivel, és mindazt, ami a város ügyeit érintette, rekordidő alatt sikerült rendezni" - mondta lapunknak Szűcs Gábor alpolgármester. Kijelentette, hogy az építkezés késlekedése nem a Pest megyei kormányhivatalra, mint építéshatóságra vezethető vissza, hanem a Hajdú-Bihar megyei hatóságra, amelynek szakmai engedélyére volt szükség a plázastop alóli felmentéshez.

A helyzet még inkább bonyolódott azzal, hogy míg a Fürdő utca az önkormányzat irányítása alatt áll, a Balatoni út a Magyar Közút kezelésében van. Ez különösen problémás volt, hiszen a már jóval korábban, tizenöt éve megígért lámpás kereszteződés megvalósításához a Balatoni út jelentős átalakítása is szükséges volt. Szűcs szerint a Magyar Közút hozzáállása alapvetően támogató volt az átalakítás során, azonban mivel egy hatalmas, bürokratikus intézményről van szó, az engedélyek megszerzése értelemszerűen hosszabb időt vett igénybe.

A beruházás végre elindult a holtpontról, méghozzá a 2022-es országgyűlési választások előtt néhány nappal. Aradszki András, a térség fideszes országgyűlési képviselője bejelentette, hogy az év végére már megkezdődhet az építkezés. Ezt az információt azonban sem a Lidl, sem a kormányhivatal nem tudta megerősíteni a városi sajtó számára. Később, 2022 júniusában viszont Aradszki ígérete valóra vált, hiszen a vállalat megkapta az építési engedélyt a telekre, ezzel új szakaszába lépett a projekt.

Az adminisztratív akadályok eltűnésével már csupán a költségek drasztikus emelkedése nehezítette az építkezés folyamatát, amely végül az év végén indult el. A Lidl igyekezett megfelelni az önkormányzat másfél évtizeddel ezelőtti javaslataiból többnek is, ennek eredményeként egy külön mélygarázs és közhasználatú, kültéri parkoló is létesült az áruház mellett. Emellett kialakítottak egy olyan helyiséget is, amely lehetőséget nyújtana arra, hogy postai szolgáltatások helyszínéül szolgáljon, amennyiben a szolgáltató részéről lenne rá igény - azonban eddig a Magyar Posta nem jelezte az ilyen irányú szándékát.

"Érdligetben egy aprócska posta működik, ami régóta vágyunk, hogy végre normális körülmények közé költözhessen" - emlékezett vissza Szűcs. "A posta problémája már 2009-2010 környékén is napirenden volt, ám a Magyar Posta akkor is elutasította a szolgáltatás áthelyezésének lehetőségét" - tette hozzá az alpolgármester, aki véleménye szerint a Lidl várhatóan kénytelen lesz másnak átadni a postai célra kialakított helyiséget.

Idén ősszel végre befejeződött az áruház építése, és a kereszteződés is megújult, így a kormányhivatalra várt a feladat, hogy megnyomja a startpisztoly ravaszát. November közepén az addig türelmesen várakozó érdligetiek körében elterjedt egy pletyka, miszerint november 18-án, hétfőn már megnyílik az áruház. Azonban a valóság másként alakult, és a vásárlóknak szinte egy hónapot kellett várniuk a nyitásra. De az évtizedek óta tartó várakozás után ez már igazán nem számított.

Szűcs szerint a megvalósult épület jól illeszkedik a városrészi környezetbe, és ha a szomszédban található egykori legendás Osváth-cukrászda sorsa is rendeződik, azzal megvalósulhat a kívánt városrészi központ. Az új kereszteződéssel kapcsolatban ugyanakkor vannak elégedetlen hangok is, a Magyar Kerékpárosklub szerint "a csomóponton való biztonságos kerékpáros átjutás csak Budapest felől teljesül, azonban Érd belváros és a mellékutcák felől már nem." Az alpolgármester ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ő alapvetően elégedett a csomóponttal: "a gyalogosok számára sokkal biztonságosabb lett," és van kerékpáros átvezetés is" - mondta Szűcs, hozzátéve, hogy az első számú prioritás az áruház megnyitása volt, de a jövőben megpróbálnak a biciklisek igényeit figyelembe véve javítani a helyzeten.

Összességében az új áruház igazi örömforrást jelent a helyi lakosok számára - állítja Szűcs, aki hangsúlyozza, hogy az érdligetiek eddig csupán autóval tudták lebonyolítani a nagyobb bevásárlásaikat, amihez a városközpontba vagy a közeli Diósdra kellett utazniuk. Mostantól viszont sokak számára gyalogosan is megközelíthető egy modern, jól felszerelt bevásárlóközpont, ahol az áruház mellett számos kisebb bolt is megnyithatja kapuit.

Az érdligeti Lidl áruház megnyitója különleges eseménynek számít, hiszen ez a lánc 211. üzlete Magyarországon – tájékoztatta szerkesztőségünket az áruházlánc. Mint kiderült, a bolt nyitása iránti érdeklődés rendkívül magas, ami a helyi közösség izgalmát tükrözi. Az üzlet eladótere több mint 1350 négyzetmétert ölel fel, és a vásárlók hagyományos, valamint önkiszolgáló kasszák közül választhatnak. A Lidl az építkezés során hangsúlyt fektetett a fenntarthatóságra, ami azt jelzi, hogy a környezettudatosság fontos szerepet játszik a vállalat működésében. A bolt megnyitásával 50 új kereskedelmi munkahely jön létre, ami kedvezően hat a helyi gazdaságra. Kérdéseinkkel Aradszki András országgyűlési képviselőhöz fordultunk, azonban cikkünk elkészítéséig nem kaptunk választ.