Kompetenciamérés 2025: Fokozódó sikeresség, vidéki előny, és jelentős eltérés a fiúknak és lányoknak a szövegértési készségek terén A 2025-ös kompetenciamérés eredményei izgalmas képet festenek az oktatási tájról. Az adatok azt mutatják, hogy a vidékiek
Az Oktatási Hivatal (OH) nemrég közzétette a 2025-ös digitális országos kompetenciamérés eredményeit. Tájékoztatásuk szeirnt az országos átlageredmények valamennyi területen és szinte minden évfolyamon jobbak lettek a tavalyinál. Szövegértésből a 7. és 9. évfolyamon jelentős javulás figyelhető meg tavalyhoz képest, míg a 4-5. évfolyamosok teljesítménye a tesztdizájn változása miatt, az előzetes várakozásoknak megfelelően csökkent.
Kompetenciamérés 2025: A matematika teljesítmények javulása, de nem mindenki számára egyenlő mértékben A 2025-ös kompetenciamérés eredményei azt mutatják, hogy a diákok matematikai tudása általánosságban fejlődött az előző évekhez képest. Azonban a statisztikák fényében világossá válik, hogy ez a fejlődés nem minden tanulóra egyformán vonatkozik. Míg egyes csoportok kiemelkedő eredményeket értek el, mások stagnálást vagy akár visszaesést mutatnak. Ez a jelenség rávilágít arra, hogy a matematikai kompetenciák fejlesztésében még mindig vannak hiányosságok, és fontos, hogy a tanárok és az oktatási intézmények figyelmet fordítsanak a differenciált oktatásra. Célzott támogatás és motiváció szükséges ahhoz, hogy minden diák a lehető legjobban teljesíthessen, függetlenül a kiindulási szintjétől. Az eredmények tehát vegyes képet mutatnak: a fejlődés biztató, de a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló erőfeszítések elengedhetetlenek.
Átlagpontszámok: jobb teljesítmény, különösen a felsőbb évfolyamokon
A 2025-ös statisztikák szerint a diákok szövegértési képességei számos évfolyamon fejlődtek:
Képességszintek: a legalsó szinten egyre csökken a résztvevők száma.
A tanulók teljesítménye folyamatosan javul, és egyre többen érnek el magasabb szintű eredményeket. Az 1. szint alatti teljesítményt mutató diákok aránya az idei évben az egyes évfolyamokban 0,27 és 2,57 százalék között változott. A 4. évfolyamon tapasztalták a legmagasabb arányt, ahol a tanulók 2,57 százaléka nem tudta elérni az első szintet. Ez azonban kedvező változás a tavalyi 3,03 százalékhoz képest.
A legjobb teljesítményt nyújtó, 7. szintet elérő tanulók aránya nőtt, különösen a 11. évfolyamon: míg 2024-ben a diákok 11,26 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, 2025-ben már 14,39 százalékuk. A legalsó évfolyamokon még kevesen érik el a legmagasabb szintet - a 4. évfolyamon mindössze 0,71 százalék -, de az arány a korosztályok előrehaladtával már jóval nagyobb: a 9. évfolyamon 9,88 százalék, a 10. évfolyamon pedig 6,03 százalék sorolható a legjobbak közé.
A javuló teljesítmények mellett fontos megemlíteni, hogy az Eduline forrásai szerint néhány középiskolában a diákok egy része a ChatGPT segítségével végezte el a kompetenciamérést. Egy korábban nyilatkozó 11. évfolyamos tanuló véleménye szerint bár a mesterséges intelligencia még nem elég fejlett a szövegértéshez, a matematikai feladatokhoz már kifejezetten jól alkalmazható.
Nemek közötti különbségek: a lányok tovább növelték előnyüket
A lányok továbbra is dominálnak a szövegértési teljesítmények terén, hiszen minden évfolyamon jobban teljesítenek, mint a fiúk. Ez a tendencia, amely már évek óta megfigyelhető, 2025-ben is megmaradt. Az alsóbb évfolyamokban, mint a 4. és 5. osztály, a nemek közötti különbség a tavalyi adatokkal megegyező mértékben alakult. Ezzel szemben a felsőbb évfolyamokon vegyes eredmények születtek: a 6. és 7. évfolyamon csökkent a lányok és fiúk közötti pontkülönbség. Például a 7. évfolyamon a 2024-es 66 pontos eltérés idén 52 pontra csökkent. Viszont a 8. és 10. évfolyamon egy kis növekedés figyelhető meg, ahol a lányok előnye 2-3 ponttal nőtt.
A lányok és fiúk átlageredményei közötti pontkülönbség 2025-ben:
Vármegyék átlagos teljesítménye: a fővárost jelentősen felülmúlták.
Az idei mérés egyik legérdekesebb fejleménye, hogy Budapest több évfolyamon is elveszítette vezető pozícióját.
Az alsóbb évfolyamokban (4-8. osztály) a fővárosi diákok dominálták az átlagokat, ám a 8. osztályt követően számos vármegye jelentős javulást mutatott a teljesítményükben.
A leggyengébb teljesítményeket minden évfolyamon Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében mérték, ahol az átlagpontszámok rendre elmaradnak az országos átlagtól.
