Kis híján egy évszázados dokumentumokra bukkantak a Rákosi-korszakból, amelyek fényt derítenek Magyarország legborzalmasabb időszakára.

Egy elfeledett doboznyi irat került elő 1953-ból - a sorokból egy megalázott ország törtéete és megtört falusi életek kíméletlen valósága került napvilágra.

Egy régi, elhanyagolt iratcsomó bukkant elő egy vidéki levéltár sötét zugából, amely 1953-ból származik – abból az évből, amikor a rákosi korszak legbrutálisabb valóságát zúdította a falvakra és városokra egyaránt, fojtogató légkört teremtve a mindennapokban.

A dokumentumokat kezdetben a járási végrehajtók alkalmazták, akiknek fő célja az volt, hogy a parasztoktól a lehető leggyorsabban elnyerjék az utolsó csepp készleteket is. Ebből a hadsereg számára élelmiszert és nyersanyagot biztosítottak.

A megfakult lapok, melyek az adminisztrációs emlékek hordozói, mély nyomot véstek a történelem rideg vasán: az iratok minden egyes sora a félelem és a túlélés harcának hangját idézi fel.

A jegyzetek arról tanúskodnak, hogyan zsarolták, ellenőrizték és sarcolták a vidéki lakosságot - gyakran embertelen módszerekkel. A dokumentum egy részén külön figyelmet érdemel, hogyan osztották szét a "rostos hulladék takarmányt" a katonák között, amit mindenáron be kellett gyűjteni.

A felfedezés Kecskemét környékéről ered, egy olyan tájból, ahol a történelem sebei még mindig ott vannak a levegőben. Az itt élők között még ma is fellelhetők olyanok, akik közvetlen közelről tapasztalták meg azokat az időket, amikor a hatalom könyörtelenül feláldozta az egyéni sorsokat a nagyobb cél érdekében.