Ritka az olyan diák, aki nem vállal munkát az egyetemi évek során.
A külföldi tartós munkalehetőségek iránti vágy folyamatosan nő, azonban az adatok alapján egyre kevesebb embernek sikerül ezt a célt elérnie.
A Népszava elemzése alapján a frissdiplomások körében a tanulmányi időszak alatt átlagosan 78,5 százalékuk talált munkát. Ezt az információt az Oktatási Hivatal által karbantartott Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb, januárban közzétett adatai támasztják alá.
A reprezentatív kutatás célcsoportját minden évben az egy és öt éve végzett diplomások alkotják. A nyilvánosságra hozott adatok alapján egyértelműen megfigyelhető, hogy növekedett azoknak a hallgatóknak a száma, akik tanulmányaik mellett munkavállalásra is vállalkoznak.
A 2023-as kérdőív legfrissebb adatai szerint az öt évvel ezelőtt végzett válaszadók 76,2%-a, míg az egy évvel korábban diplomázottak közül már 80,2% dolgozott párhuzamosan az egyetemi tanulmányokkal.
- emelte ki a Népszava, hangsúlyozva a téma fontosságát és jelentőségét.
A felsőoktatás mellett dolgozó hallgatók aránya szoros összefüggésben áll azzal, hogy milyen munkarendben folytatták tanulmányaikat. A legnagyobb arányt, a hallgatók 94%-át, a részidős képzésben részt vevő diákok képviselik, akik estin, levelezőn vagy távoktatás keretein belül tanulnak. Érdekes módon azonban a nappali tagozaton tanuló hallgatóknál is egyre inkább megfigyelhető a munkavállalás iránti hajlandóság növekedése.
A legfrissebb statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy az öt évvel ezelőtt végzettek körében a foglalkoztatottság aránya 68,8 százalék volt, míg az egy évvel korábban diplomázottak esetében ez az arány már 73,3 százalékra emelkedett. Érdekes, hogy a végzett hallgatók 35,3 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a tanulmányai alatt végzett munka szorosan összefüggött a szakterületükkel, míg 27,5 százalékuk csak részben tapasztalta ezt, 37,2 százalék pedig azt állította, hogy egyáltalán nem volt kapcsolat a munka és a szakmai tanulmányok között – emelte ki a hírportál.
A DPR oldalán található információk között szerepelnek az aktív hallgatói státusszal rendelkező diákokkal kapcsolatos kutatások is. Ezek közül kiemelkedik egy olyan elemzés, amely azt vizsgálja, hogy milyen mértékben befolyásolja a pedagóguspálya választását, ha a szülők vagy más közeli hozzátartozók szintén ezen a pályán dolgoztak.
A Népszava Aktív hallgatói státusszal rendelkező hallgatókkal kapcsolatos kutatások elemzése alapján a nappali munkarendben, alapképzésen (BA) tanulók körében 53 százalékos volt a munkavégzők aránya 2023-ban. 2021-ben 49 százalék, 2020-ban pedig 42 százalék.
A 2023-as felmérés alapján a nappali BA-hallgatók 59%-a nyilatkozott úgy, hogy a megélhetési kiadásaik fedezésére munkát vállalt.
A mesterképzésben részt vevő hallgatók körében ezek az arányok lényegesen magasabbak.
A hírportál friss adatai szerint a nappali BA-hallgatók 19,2%-a jelezte a 2023-as felmérés során, hogy a diplomájuk megszerzése után külföldön kíván tartós munkát vállalni. Ez az arány jelentős növekedést mutat, hiszen az előző években mindössze 13%-os volt. Az MA-hallgatók esetében a külföldi munkavállalást preferálók aránya 2023-ban elérte a 20%-ot, míg a korábbi években ez az érték csupán 15% körül alakult.
"A nappalis BA-hallgatók 35,3 százaléka úgy érzi, a jelenlegi tanulmányai inkább nem, további 26,6 százalékuk szerint egyáltalán nem készíti fel őket a külföldi munkaerőpiacra. Az MA-hallgatók esetében ugyanez 34 százalék (inkább nem), illetve 24,9 százalék (egyáltalán nem).
A Népszava által közzétett DPR adatok szerint a diploma megszerzését követően külföldön munkát találó egyének aránya 2023-ban csupán 5,6 százalékra csökkent. Ez a szám alacsonyabb, mint az előző években: 2021-ben 6,1, míg 2020-ban 6,4 százalék volt.
