Karácsony Gergely döntései komoly kockázatot jelentenek a Római-part lakóinak biztonságára nézve.

Puskás Péter, a III. kerületi Fidesz-KDNP frakcióvezetője éles kritikát fogalmazott meg a Karácsony Gergely vezette főváros kapacitásait illetően. Szerinte a főváros teljes mértékben alkalmatlan arra, hogy a római-parti árvízvédelmi rendszerhez hasonló, jelentős projektet valósítson meg. A kijelentését követően a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma érvénytelenítette a területre tervezett árvízvédelmi rendszer építési engedélyét. Most a fővárosnak újra kell kezdenie az egész eljárást, beleértve a pályáztatási folyamatot is.

A szóban forgó Duna-parti terület egykor lakóövezeti besorolással bírt, ám egy évszázaddal ezelőtt nagytelkes, villa jellegű épületek épültek itt, így vált a környék lakottá. Rákosi Mátyás kommunista uralma alatt a terület államosítása következtében a korábban lakóházaként funkcionáló épületeket vízparti üdülőkként kezdték használni. E változások nyomán a területet átminősítették, és ma már üdülőövezetként ismert.

Fontos megemlíteni az 1954. júliusi árvizet, hiszen akkor a védekezésre berendezkedett csapatok az egyetlen aszfaltos úton, a Nánási úton és a Királyok útján szállították a homokot. A honvédek gyorsan, a teherautókról lepakolva helyezték el a homokzsákokat e két út mentén, amelyek végül sikeresen megóvták a mögöttes területet a víz pusztító erejétől.

Ugyanez ismétlődött meg az 1965-ös árvíz alkalmával is: a folyóparti 70 hektár nagyságú terület újra víz alá került. A védekezésre felhasznált homokot egyik esetben sem szállították el, azóta is úgynevezett nyúlgátként funkcionál.

A gát elhelyezésének kérdése már évek óta heves viták kereszttüzében áll. A környezetvédelmi aktivisták az 1954-es és 1965-ös eseteket idézve a Nánási út és a Királyok útja közötti szakaszt tartják a legmegfelelőbb választásnak. Álláspontjuk szerint érdemes a nyúlgátból kiindulniuk, hiszen ez a megoldás nem veszélyezteti a Duna-parti fákat sem.

A Tarlós által kidolgozott terveket a korabeli Fővárosi Közgyűlés is támogatta, továbbá a Budapesti Műszaki Egyetem, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Tudományos Tanácsa, valamint a Magyar Tudományos Akadémia interdiszciplináris ad hoc bizottsága is egyetértett az elképzelésekkel.

Karácsony Gergely azonban mindezt figyelmen kívül hagyta, és a zöldek mellé állt, mondván, hogy ha a part mentén épül ki a védmű, akkor a környékén nagyon sok, öles törzsű, százéves fa fog elpusztulni. A parti védvonal helyett beljebb, a Nánási út-Királyok útjára fókuszáló gátrendszer terveit támogatta. Csakhogy a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma most ennek semmisítette meg az engedélyeztetési okmányait, s gyakorlatilag az egész ügyet visszadobta a startvonalra.

Miközben szinte minden évben rekordmagasságú árhullám vonul le a Dunán, nemcsak a beruházás céldátuma válik egyre bizonytalanabbá, de az is, hogy Budapest mikorra oldja meg a területen élő több ezer fővárosi ember élet- és vagyonbiztonságát.

Puskás Péter, a kerületi Fidesz-KDNP frakcióvezetője a hirado.hu-nak elmondta: teljes mértékben alkalmatlannak tartja a Karácsony Gergely által vezetett fővárost arra, hogy a római-parti árvízvédelmi rendszerhez mérhető projektet megvalósítson. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi főpolgármester a 2019-es önkormányzati győzelmével Tarlós Istvántól kész terveket örökölt. Az építkezésre akkor minden elő volt készítve, csak a startgombot kellett volna lenyomni - mondta. Hozzátette: Karácsony Gergely azonban a közgyűlést megkerülve, egyszemélyes döntéssel elvetette a Tarlós-féle projektet. Ezt követően közel öt évig tartott az új nyomvonal megtervezése. Ennek az úgynevezett vízjogi létesítési engedélyét, vagyis a kivitelezési engedélyét semmisítette meg most a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma.

Puskás Péter a hirado.hu által feltett kérdésre válaszolva kifejtette:

A Római-part árvízvédelmi rendszerének kialakítása három lehetséges nyomvonal mentén képzelhető el. Az eredeti, Tarlós-féle elképzelés a part közvetlen közelében valósult volna meg. Ezzel szemben Karácsony Gergely javaslata a Nánási út és a Királyok útja vonalán, több száz méterre a parttól helyezkedett volna el, de most a bíróság döntése kérdésessé tette ennek a tervnek a megvalósítását. A harmadik alternatíva pedig a két fő nyomvonal között, a telekhatárok mentén húzódna.

Búzás Győző, a Rom-part egyesület elnöke, aki az érintett területen élő közösségeket képviseli, kifejezte optimizmusát a legfrissebb jogerős bírói döntés kapcsán. Szerinte ez a határozat reményt ad a part menti lakóknak, hogy az újonnan tervezett nyomvonal figyelembe veszi az ő érdekeiket is. Kiemelte, hogy a parti védvonal megerősítése biztonságosabbá teszi a helyszínt, hiszen a Nánási út és a Királyok útja mögött található második védvonal nyúlgát vészhelyzet esetén hatékonyan képes lokalizálni a vízbetörést. Puskás Péter is osztja ezt a véleményt, ám nem zárja ki az alternatív harmadik megoldás lehetőségét sem. Megjegyezte, hogy a Fővárosi Önkormányzat 2019 óta nem foglalkozott érdemben ezzel a kérdéssel. Hozzátette, hogy a bírósági ítélet most végre lehetőséget ad arra, hogy Budapest régóta esedékes árvízvédelmi töltése úgy valósuljon meg, hogy az figyelembe vegye a helyi lakosság érdekeit is.